Kettő – mondta szűkszavú Tibi

2018.04.21. 12:56
85 hozzászólás

Amióta az autóm nem Toyota, és a motorom nem Honda, azóta valahogy elpártolt tőlem a szerencse. Az a baj, hogy a szerencsében nem igazán hiszek, de az Audi+Kymco páros az élet olyan oldalával ismertetett meg, amit előző életemben el sem tudtam képzelni. A Kymco-sztorit is megírom hamarosan, de az Audi most minden rekordot megdöntött nálam: összesen nem rohadtam le a saját autóimmal annyiszor, mint ezzel egyetlen év alatt.

Nézzük csak, volt a Micra. Egyszer a kuplungtárcsa adta meg magát, kopott volt, asszem a tányérrugó eltörött, vontatni kellett. Volt a Trabim, az még kitörött hátsó futóművel is hazahúzta a belét és egyetlen gyújtótrafóval is kimászott Dunakeszire, hogy ott megszereljük. Az Avensisnél a gyújtáskapcsoló-betét adta meg magát, de ez nem lerohadás volt, hanem sok előjel utáni nem beindulás, két óra múlva ismét ment. Kilenc és fél évre elfér ennyi. Ja, volt még a Suzuki Balenónk: 0, azaz nulla otthagyás.

Az Audi egy jól irányzott trélerezéssel indított nálam, de hát hülyék szerelték, nem húztak meg egy bilincset rendesen. De nyilván nem véletlenül nyúltak hozzá, csak azért, mert volt otthon szerszámuk, meg rá is értek.

Az autó elromlása sosem jön jókor. De azért abban is van valami, hogy az jelenti az autóba vetett bizalmat, hogy bepakolod a családodat, és elindulsz vele bárhova. Egyáltalán kétségek sem merültek föl bennem korábban. De amikor húsvét hétfőjén, késő délután ott rohadok Kecskemét szélén, a bőgő gyerekkel, az ideges feleségemmel, továbbá fél spájznyi kajával a csomagtartóban, amit apám rakott oda – szóval ilyenkor azért elmorzsolok egy halk kurvaanyádat.

Tudom én, hogy 17 éves gyújtótrafók voltak (rajtuk van a dátum), de akkor is.

A szituáció a világ legtisztább előzése volt, nyolcvan alatt álmodozó kocsi a kecskeméti elkerülőn, égen-földön sehol másik autó, vissza négyesbe, padlógáz, ki mellé, erő el, csekkendzsin. Azért még az előzést befejeztem, mert annyi kraft még maradt, és félrehúzódtam. Az már érzékelhető volt, hogy nem megy az összes henger, maximum három járt, de inkább kettő, ugyanúgy ki akart ugrani a helyéről, mint a nyomorult Lancia Ypsilon kéthengeres motorja ötvennél ötödikben.

Az már látszott, hogy az elkerülőn nem leszünk jó helyen, lekínlódtam az Audit róla, Kecskemét egyik bevezető útjára, asszem, a ceglédire. Találtunk ott egy út széli büfét, kis parkolóval, az már látszott, hogy itt alszik az A6. A katalizátoron érezni lehetett, hogy forróbb a sokéves átlagnál. Ez jelent valamit, leginkább azt, hogy némelyik henger átengedi neki a rá jutó benzinmennyiséget, hadd égesse csak el ő.

Sok mindenen töri a fejét ilyenkor az ember, miközben a barátai lejönnek a pereputtyáért és csomagjaiért. Itt ugye nem az a fő gond, hogy a kocsi elromlott, hanem az, hogy vagy 70 kilométerre tőlünk. Nem hiszek abban, hogy ismerőshöz kéne vinni, de legalább olyanhoz, aki látott már 1.8T-t, de Kecskeméten ki tud ilyet?

Hát a Audi A6 C5 klubban senki, legközelebb Fülöpszálláson volt ilyen ember, de annyi erővel felhúzhatom Pestre is. Lássuk csak, mi lehet a gond? Hátha nincs is olyan nagy baj.

Megállt a turbó? Nem hinném. Csak lenne valami olajfüst, fütyülés, mittomén, de hogy ugrál a motor? Egyértelműen nem megy egy-két henger. Mechanikai probléma a motorban? Csak csattogna, vagy valami.

Netán elrontottam valamit? Indulás előtt lecseréltem az olajat, de ettől sem kéne bajnak lennie, nívó rendben, viszkozitás, VW-előírás rendben, olajlámpa nem ég. Igaz, a lejött olaj iszonyatosan benzinszagú volt, ezt teszi a városi használat. A múltkori poszt óta ennyi történt, meg az, hogy kicseréltem a gyertyákat, valahogy gyanús volt, megnéztem, a menet méretén kívül semmi nem stimmelt, sem a hőérték, sem a gyertyahézag. Mint minden hasonló változtatás, a motor reakciókészségét javította, gyorsabban mászik ki a turbólyukból.

Természetesen konzultáltam Göbivel, cégünk 1.8T specialistájával is, szerinte sem lehet a tünetek alapján katasztrofális hiba. Volt egy éjszakám a gondolkodásra, nézegettem, hogy hová kéne eltrélerezni Kecskeméten az A6-ost, és beugrott nekem Dombóvári Misi egyik mondása. Vele lehúztam pár évet egy irodában a Motor-Pressénél, és neki is volt 1.8T-s autója, igaz, nem A6, hanem Passat B5.5, de a lényeg ugyanaz. Mintha mondott volna valamit arról, hogy a gyújtótrafók szeretnek meghalni.

Felhívtam: Misi, létezik, hogy előzés közben hal meg a gyújtótrafó?

- Persze. Nekem is úgy halt meg. Rögtön kettőt vegyél, mert a tesója is elpukkan ilyenkor, mert ezek párban vannak. A legjobb a gyári, vagy ha nem azt, akkor Berut vegyél. Nekem mindig be volt készítve egy tartalék a kocsiba.

Egyre jobban tetszett az elmélet, mert ez mindenre magyarázat. Szintén baráti segítséggel lejutottam Attilával, vittünk kötelet, ha húzni kell, meg pár szerszámot, ha mégsem. Irány a Bárdi, két Berut gyorsan megvettem, dupla vagy semmi alapon.

A hibás gyújtótrafókat egyszerű megtalálni: ha lehúzod a gyertyáról (itt ugye a gyertyapipába épített, külön tekercsek vannak, ettől olyan olcsó :), és romlik a helyzet, akkor vélhetően jó a tekercs. Ha viszont nem változik semmi lehúzva sem, akkor ott nemigen történik gyújtás. Hamar meg is lett a két vétkes. Kicseréltem, és lám, helyre is állt az alapjárat.

Már csak a próbaút volt hátra, beültünk Attilával, elsőre minden okénak tűnt. Na, akkor kicsit nagyobb gáz... a fenébe, bedadog. Van Kecskeméten Bárdi? Van.

És lám, az adott számú Beru tarfót polcról tudja adni, mondja a srác. Oké, akkor kettőt kérnék. Hát, sajnos csak egy van. Akkor kérném az összeset, és majd meglátjuk.

Kicsit reszkettem, hogy legalább egy nyamvadt trafó legyen életképes a régiek közül, és végül, ha jól emlékszem, a hármas hengeré az is volt. Újabb próbaút, reszketve: már a gyorsítás is megy, de nem forszírozom, nehogy a régi kivégezze magát és a párját. Végül Attilával úgy döntöttünk, hogy nem erőltetjük az autópályázást, visszajövünk szépen a régi 5-ös úton, nyugisan. Sikerült is, már csak egy utolsó menetem volt még egy trafóért, hogy kerek legyen a történet. Az egyetlen üzemképes régit pedig bekészítettem a kocsiba tartaléknak, ahogy minden egyes 1.8T-ben illik ilyennek lennie. Tényleg, mint a Lada-korszakban, csak ott már a pár éves kocsiknál is kellett.

Mindenesetre lehet, hogy az olaj benzinszagának részben az is az okozója volt, hogy a gonosz, sunyi tekercsek már amúgy sem voltak jó formában, és az elégetlen benzin meg dőlt az olajba. Majd kiderül. Amikor végre otthon voltam az A6-ossal, belegondoltam, hogy ez még így király volt a gyönyörű napsütéses Húsvét hétfőn, de mi lett volna két héttel korábban, amikor hófúvásban jöttünk haza az M3-ason Szatmárnémetiből?!

Ez már a második botlás volt, és haragszom érte, bár utólag már kicsit enyhültem. Az utóbbi időben igyekszik jól viselkedni, és az utolsó 1500 km-en a fogyasztását 9,3-ra mértem, ami jelentős javulás a 10-hez képest. De ez nem jelenti azt, hogy ne mondanám ki ugyanazt, amit Szűkszavú Joe a lova második botlásánál: kettő. Már csak egy dobása van, és többet nem szívat meg. Mintegy fenyegető jelleggel átnéztem, milyen Avensiseket lehet venni mostanság, és úgy látom, egész jókat.