Így nézett ki egy 5000+ kilométeres villanyautós túra 1998-ban

2019.09.08. 10:20
0 hozzászólás

Kevés konteóval mélyebben betemetett autót ismer a történelem a GM EV1-esnél. A fura kis kétüléses kupénál, amit villanyautós terveivel együtt küldött zúzdába a General Motors egy kívülről nehezen magyarázható lépésként a kétezres évek elején. Hétéves pályafutása nem hagyott nagy nyomot az autóiparban, a felhasználóiban annál inkább. Például Kris Trexlerben, aki a leghosszabb túrát csinálta végig egy nagyon kis hatótávú EV1-gyel.

EV1A014 (1) cropped

Egy évtizeddel azelőtt, hogy a Tesla eladta az első Roadstert és másféllel azelőtt, hogy a Nissan elkezdte nagyban árulni a Leafet, egy kis marék amerikainak már volt része a mindennapos villanyautózásban a General Motors EV1-esével. Az autóval, amit néhány nyugat-amerikai államon kívül az egész világ a Ki ölte meg az elektromos autót? című dokufilmből ismer. Sajnos, mert abban nem téved Chris Paine hatásvadászra vágott filmje, hogy a politika és az ipari ellenlobbi rengeteget tett az ügy ellen, de voltak árnyalati is a történetnek. Ha képbe akarsz kerülni az EV1-sztoriban, a film mellett vagy akár helyett olvasd el Assur posztját azokról az időkről.          

Az EV1-et kényszer szülte. Kaliforniában már akkoriban máshogy gondolkoztak a légszennyezésről, mint ahogy az USA törvényhozói általában, ezért az állami levegőtisztasági hivatalnál született egy rendelet, amely szerint 1998-ra az összes eladott autó 2%-ának elektromosnak kell lennie. Ebből később nem lett semmi, de a GM ezt még nem tudta akkor, és mivel egy villanyautós fejlesztés már évek óta folyamatban volt náluk, 1996-ban ki tudtak jönni az EV1-essel. Az első generációba még ósdi ólom-savas akkumulátorokat pakoltak. Ezekkel 110-160 kilométereket lehetett elmenni egyszerre, míg a '99-ben kiadott Gen II-es EV1-esek már NiMH akksikat kaptak, abból már elmentek 160 és 230 kilométert is.

Egy kupacba pakolt bezúzott EV1-esek
Egy kupacba pakolt bezúzott EV1-esek

Megvenni egyik szériát sem lehetett, havi 299 és 574 dollár közötti dollárért bérelhették őket a felhasználók. Ezért assistance szolgáltatás is járt mellé, Kaliforniában és Arizonában pedig még egy egész kiépült ingyenes töltőhálózat is a szolgáltatás része volt. Talán még mindig akadnak délnyugaton elhagyott parkolók végében felejtett EV1-töltőkutak, ezt a lenti képet legalábbis 2012-ben lőtték, akkor már kábé tíz éve állt magára hagyva az a töltő. Szóval a nagy túra. Kris Trexler a legelső felhasználók között volt, 1996 december 5-én vette át az EV1-esét.

Elhagyott EV1-es töltő
Elhagyott EV1-es töltő

Az akkoriban vágóként dolgozó, negyvenes évei végén járó kaliforniainak a legkisebb akkukapacitású, 16,5 kWh-s EV1-ese volt. Hamar rálelkesedett a dologra, bő egy év használat után pedig nekiindult, hogy megmutassa Amerikának, mi is az a villanyautózás. Akkoriban még nagyon más tempóval folydogált az információ, így aki nem olyan államban élt, ahol az EV1-es bérelhető volt, az nemhogy nem találkozhatott ilyennel az utakon, de valószínű ismerete sem volt arról, hogy a nyugati parton és Arizonában van 600 autós (később még lett majdnem ugyanennyi Gen II-es), aki a konnektorból tankolja fura kisautóját. 

kt.png

Mi is csináltunk egy 1700 kilométeres túrát egy hosszú utakra papíron ennél alig alkalmasabb villanyautóval a nagyüzemi villanyautózás hajnalán. Amit megtanul az ember, amikor egy városi viszonyokra szánt, kis hatótávú elektromossal autópályázik ezer kilométeres viszonylatban az az, hogy a töltőtől töltőig lépkedés, a hatótávszámolás egy megspórolhatatlan, folyamatos és sokszor idegőrlő logisztika. Kris a végletekig alapos volt, előre megtervezett mindent az útján. A General Motors ennek ellenére sem hitt benne, tartottak tőle, hogy a túrájával rossz reklámot csinál az autónak, közvetve pedig a GM-nek, ezért kezdetben inkább nem is támogatták a kalandját. 

Charge Across America néven futott az út
Charge Across America néven futott az út

1998. május 12-e volt a nap, amikor Kris elindult Los Angeles-ből Detroitba. A két város között közúton 3700 kilométer a távolság, a Google navija szerint akár 33 óra alatt leautózható, de ő egyrészt nem a legrövidebb úton ment, hogy minél több helyen megmutathassa az EV1-et, másrészt a töltés ideje és a töltőhelyek közti vándorlás miatt sokkal hosszabbra nyúlt a túra. Végül 5200 kilométeres lett és három héten át tartott. Amiben a villanyautóságon felül megelőzte korát az volt, hogy Kris internetes naplót, blogot vezetett az útról. 1998-ban ez nem volt magátó értetődő, ahogy manapság nem az, hogy egy 21 éves oldal elérhető. Pedig fent van még az egész, itt böngészheted: kingoftheroad.net/charge_across_america.

Az a bizonyos guruló töltő
Az a bizonyos guruló töltő

Az EV1-esekhez alapból 110 voltos, 1,2 kW-os otthoni töltőt adtak, de lehetett szerezni hozzá 220 voltos, 6,6 kW teljesítményű fali töltőt is. Utóbbija volt Krisnek, kerekeket szerelt rá és úgy vitte magával az útra. A legnagyobb nehézséget nem a rövid, az ő EV1-esével kábé max 130 kilométeres hatótáv okozta. Inkább az volt a gond, hogy ehhez a relatív gyors töltőhöz Amerikában nem könnyű 220 voltos forrást találni és amik vannak, azok is többféle csatlakozóval futnak. Kris megtette, amit lehet és a sokféle adaptert vitt, de ennél sokkal fontosabb, hogy hónapokat töltött a szervezéssel, így többnyire előre egyeztetett helyeken töltött az út alatt. Így se volt könnyű dolga. A mobiltöltőjének a töltőteljesítménye például fix volt, így még arra is figyelnie kellett, hogy 29 Amper kiszolgálására képes, 40 Amper biztosítékkal rendelkező forrást találjon. A három hét alatt összesen hatvanszor állt meg tölteni, szóval úgy átlag háromszor naponta.

mtz.png

Kris egész alaposan dokumentálta az utat a blogján. A töltési körülményeket, -időt és teljesítményt különösen, de a rövid jegyzetek is egész jók. Két lerobbant ICE-s autót (belsőégésű motoros) láttam ma, az egyik egy új BMW volt. Írta még egy kaliforniai szakaszról, de a naplójában fontos jegyzetek még a terepviszonyok, mivel az emelkedőket nem nagyon bírta az EV1 akkuval. Egy hosszú, emelkedős sivatagi szakasz elején a semmi közepén egyszer egy pirosra festett doboz várta egy villanyoszlopon. Az áramszolgáltató tette neki oda a kapcsolószekrényt a számára tökéletes aljzattal, hogy így segítse a projektet. Ez egy extrém helyzet volt, amúgy legtöbbször tűzoltóállomásokon vagy műhelyekben talált jóféle konnektort. Ahogy a blogján is olvasható/látható, ezek az 1-3 órás töltések alatt rendre körégyűltek az érdeklődők. Ezekkel a töltés alatt tartott bemutatókkal amolyan nagykövete lett a villanyautózásnak, és sokszor ilyenkor rendezte le az interjúkat. Meglepően sokat. Már az induláskor nagy médiafigyelmet kapott, aztán ez Detroit felé közeledve csak fokozódott. A mindenféle helyi és állami tévéknek adott interjúkat ebben a videóban gyűjtötte össze nemrég.

Mire Detroitba ért, Kris amolyan népmesei hős lett. Ekkora már a GM büszke volt az útra, ami talán annak is köszönhető, hogy Kris tényleg elképesztően jól megszervezett előre mindent és egyszer sem hozta kínos helyzetbe a céget azzal, hogy lemerült volna. Végül a detroiti központban megünnepelték az 5200 kilométeres túrát, ahogy kell. A visszautat már az anyacég állta, egy kamionban visszavitték az EV1-et Los Angeles-be. Innen még volt pár jó éve Krisnek az autójával, aztán 2003. június 25-én a General Motors az ő EV1-esét is visszavette. Ezután jött az a bizonyos tömeges bezúzás, ami véget vetett a kis villanyos pályafutásának, de Kris autója a kevés túlélő között van. Az út miatt történelmi példányként kezelték, ma a Los Angeles-i Petersen múzeumban látható. Az út húszéves évfordulóján Kris meglátogatta, akkor tette ki ezt a fotót róla a Facebookjára.

31631922 10155636165527894 7300341137770807296 o

Fotót sajnos nem sokat őriz az internet az útról. Illetve Kris honlapja tele van jó képekkel, de azok olyan kis felbontásúak, hogy inkább nem mentettem át ide belőlük. 

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.