Nem fért bele az anyja a mozis székekbe, ezért feltalálta az autósmozit
Az autósmozi megoldás volt egy specifikus problémára, ám végül annyira népszerű lett, hogy komplett iparágat húztak fel rá. Később a technika fejlődése miatt a háttérbe szorult, viszont még mindig él a sajátos hangulata miatt. Ez utóbbit meglovagolva mi is tiszteletünket tesszük a romantikája előtt és 2026-ban újra Totalcar Autósmozit szervezünk.
Közzétéve:
2026. 06. 04. 18:12
Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Totalcar!
Még csak pár éve vezetsz, de apád odaadta a Bel Air kulcsait. Nehezen engedte el, de megbízik benned. Némi atyai intés után mehetsz a garázsba a cukorka piros Chevyért, a kulcsot elfordítva pedig határozott hörgés kavarja fel a beton talapzaton leült port. Ahogy nyílik a garázs a rengeteg krómon visszacsillan a naplemente és már az első kisebb gázadás után a csajodnál vagy. Óriási sík üveget leengedve könyökölsz a húsos ajtókon, ahogy édes kettesben keresitek a parkolóhelyet a környék legmenőbb autósmozijában.
Egész hónapban erre spóroltál, úgyhogy belefér a nagy popcorn és a vaníliás shake. Leengedett ablaknál még egy kátrányos cigit is elfüstölsz a felzselézett hajad alatt és majmolod a vásznon feszítő James Deant. A vezetőülésnek csúfolt első kanapén lassan közelebb csúsztok egymáshoz és a film dramaturgiájából áradó feszültséget a romantika váltja fel – ilyennek képzelem az autósmozik fénykorát az Egyesült Államokban.
A túl testes anyuka
Azt senki sem vitatja, hogy az autósmozi koncepciója az Egyesült Államokból indult a harmincas években, azonban csak 20-30 évvel később tett szert érdemi népszerűségre. Sorra nyíltak a szabadtéri helyszínek és a feljebb felvázolt állapot valahol egy kicsit minden fiatal álma volt. Az autók fejlődése tovább segítette az iparágat, majd nagyon hamar kiderült hogy számos külső körülmény befolyásolja a sikerét – legyen szó a technika fejlődéséről vagy szimplán csak az időjárásról.
Az első vetítés az 19. század végén lezajlott, azonban az első autósmozihoz további közel 40 évet kellett várni. Ez valahol érthető, az 1800-as évek végén az autózás még gyerekcipőben járt, a 20-as és 30-as években azonban óriási robbanás történt az iparban. Egyre gyűltek a márkák, az autók jobbak, kényelmesebbek lettek és az emberek szívesen üldögéltek a jól párnázott, epedás vagy éppen vastagon szivacsozott ülésekben velúr, plüss és bőr huzatokon. Ezzel szemben a mozik akkoriban még kényelmetlenek voltak.
Legalábbis Richard Hollingshead anyukája egyik moziban sem találta a helyét, mivel testesebb volt az átlagnál. A kor szűk foteleiben nehezen ült végig egy másfél-kétórás filmet a fiával, aki viszont rajongott a műfajért. Hollingshead ezért gondolkodni kezdett és eszébe jutott, hogy anyukája kifejezetten jól érzi magát a család autójában, így eldöntötte, hogy kombinálja a kettőt. A házuk hátsó kertjében kifeszített egy fehér lepedőt két fa közé és leparkolt elé a család autójával. A motorháztetőn elhelyezett egy 1928-as Kodak Projectors vetítőgépet, míg a vászon két szélére rádiókat rakott és összekötötte őket. A családnak csak be kellett szállni a kényelmes autóba, elindították a szalagot és kényelemben évezhették a filmezést nagy vásznon.
Hollingshead hamar rájött, hogy ebből akár bizniszt is lehetne csinálni, így emelte a tétet. A saját autóbeállójukon kialakított egy félkör alakú parkolót és a műhely bejárata fölé még nagyobb lepedőt feszített ki. Szerzett egy újabb és jobb minőségű projektort, illetve nagyobb rádiók is kellettek, hiszen akkoriban jellemzően még nem voltak hangrendszerek az autókban. A projekt sikeres volt és Hollingshead hivatalosan is megalkotta a világ első autósmoziját 1933 június hatodikán a New Jersey államban található Camden városában. Az első években egészen komoly forgalmat bonyolított, de a kitörő siker elmaradt.
A 30-as és 40-es években az autósmozik helyenként hatalmasra nőttek és egyre nehezebb volt biztosítani a megfelelő hangerőt. A legtöbb helyen oszlopokat helyeztek el a parkolókban, amikről vezetékes hangszórókat akaszthattak le az autósok, amit belógattak az ablakaikon. A műfaj sokak számára vonzó volt, hiszen a mozival ellentétben itt a saját, privát terükben élvezhették a filmet és nem zavartak másokat az evéssel, ivással, gyerekneveléssel vagy éppen az intim együttlétekkel. Hollingshead mozijának az egyik leghíresebb kampányszövege az volt, hogy: Az egész családot szívesen látjuk, függetlenül attól, milyen hangosak a gyerekek.
Kaja, cigi, repülőgépek és papok
Az eredeti koncepcióval sok volt a probléma. Az autósmozi a hagyományos termekkel ellentétben csak sötétedés után működött és leginkább meleg időben lehetett vetíteni. Egyes helyeken hőcsövekkel próbálták kitolni a szezont, de ezzel is csak korlátozott sikereket értek el. A hagyományos termekben egy nap 4-6 alkalommal is lemehetett ugyanaz a film, míg az autósmozikban a reális látogatottsági intervallumba legfeljebb két vetítés fért bele.
Az 50-es években aztán komoly fellendülés történt, mert egyre többen engedhették meg maguknak az autót és az ahhoz kapcsolódó élményeket. Elkezdtek terjedni a gyárilag beépített hangrendszerek és eleinte az AM, majd később az AM/FM kombinált rádiók, így a huzalos hangszórók helyét átvette a sugárzásos. A fiatalok számára egy romantikus program lett az autósmozi, de a családok is szívesen látogatták a szabadtéri vetítéseket. Az 50-es és 60-as években több ezer ilyen hely működött az Egyesült Államokban.
Maga az autósmozi nem volt hatalmas üzlet, azonban a köré épített infrastruktúra sok pénzt hozott. Az ötvenes években hamburgereket, hotdogot, pizzát, popcornt, mogyorót, különböző italokat és turmixokat lehetett kapni, amit sokszor görkorcsolyás pincérek vittek ki az autósoknak a vetítési szünetekben. Rendelési táblákat vezettek be, amin a vendégek bejelölhették a kívánt termékeket és a szélvédő mögé tűzve jelezték, hogy jöhet a pincér. Sőt, akkoriban még cigarettát is lehetett kérni az ételek mellé, amivel sokan éltek. Az autósmozik egyik nagy előnye volt a beltérivel szemben, hogy lehetett dohányozni és ezzel sokan éltek is.
Közben a verseny egyre hevesebb lett és próbálták egészen szokatlan megoldásokkal megfogni a nézőket. Egyes helyek kisebb állatkerteket alakítottak ki a vetítés mellett, hogy bevonzzák a gyerekes családokat, de telepítettek autómosót és minigolfpályákat is. Az egyik legbizarrabb talán az 1948-as repülős mozi volt New Jersey-ben, ahol egy reptér mellett alakítottak ki szabadtéri vetítést. A nagyjából 500 autó mögött 25 helyet alakítottak ki kisebb repülőgépeknek, amikből a pilóták és segédeik élvezhették a vetítést.
Mindenki ott akart lenni és akkoriban még nem autóra, hanem személyre kellett fizetni a jegyekért. Éppen ezért fiatalok gyakran próbálkoztak azzal, hogy többen elrejtőztek a csomagtartóban a behajtás előtt, majd a sötétben visszamásztak az utastérbe. Később a mozik ráálltak arra, hogy ellenőrizzék a behajtó autók csomagtartóját. A legérdekesebb mégis az volt, hogy egyszer nem csak filmet, de prédikációt is hallgathattak a hívek az autójukból. Az 1950-es években Ropert Schuler lelkész látta, hogy mennyire népszerűek az autósmozik, ezért úgy döntött, hogy kihasználja a dolgot. A templomok kényelmetlen padjai helyett vasárnap délelőttönként autósmozikat bérelt ki Kaliforniában és a büféépület tetejéről a rádiós rendszert kihasználva prédikált.
Amikor Amerikai elengedte, mi felfedeztük
Az autósmozik legnagyobb ellensége az időjárás volt. Sokan szezonális élményként tekintettek rá, azonban nyáron sem volt mindig egyszerű, Gyakran szúnyoginvázió nehezítette a vetítést, így sok helyen közvetlenül a film előtt – ma már betiltott vegyszerekkel – permeteztek és miután szétfoszlott a mesterséges köd, kezdhettek. Közben az 1970-es és 80-as évekre egyre általánosabb lett, hogy minden háztartásban van televízió és kazetta lejátszó. Elkezdtek terjedni a videótékák és a klasszikus áruházakban is megjelentek a kazetták, így az emberek lassan elfordultak az autósmoziktól. Ezzel szemben Magyarországon éppen ebben az időszakban kezdték el felfedezni a műfaj báját és előnyeit.
A 70-es években több magyar újság is beszámolt arról, hogy milyen népszerűségnek örvendenek külföldön az autósmozik, de akkoriban a legtöbben még elképzelhetetlennek gondolták, hogy itthon is adaptálják. Valószínűleg senki sem számított arra, hogy az évtized végére mégis sikerül, csak nem úgy, ahogy az amerikaiaknak. 1979-ben az I. számú Gépjárművezető Munkaközösség egy frissen elkészült tanpályát alakított autósmozivá. A klasszikus amerikai vagy éppen magyar filmek helyett azonban inkább csak ismeretterjesztő vezetésbiztonsági filmeket vetítettek. Bár ez elsőre rétegtémának tűnhet, a terület nagy befogadóképessége – 250 autó – ellenére szinte minden este megtelt.
Mivel akkoriban Magyarországon már népszerűek voltak a kertmozik és a szabadtéri vetítések, nem kellett noszogatni az embereket az autósmozikhoz. Sőt, mindenképpen élvezték a műfaj azon előnyét, hogy nem kellett elhalasztani a vetítéseket, ha véletlen elkezdett esni az eső. Ennek ellenére az első igazi autósmozi, tehát az, amelyben rendes, egész estés mozifilmet vetítettek, csak 1981 augusztus 20-án került megrendezésre Szentendrén. Később több, Budapest körüli településen is elindultak a vetítések, majd vidéken is komoly népszerűségnek örvendett a műfaj. Akkori becslések szerint évente 80-100 ezer ember is ellátogathatott autósmozikba és egy idő után már komolyabb filmpremiereket is vetítettek.
A 80-as években a magyar autósmozik hasonló megoldásokat alkalmaztak, mint az amerikai elődeik a 40-es években, tehát a rádiófrekvencián történő sugárzás helyett az ablakon belógatható, huzalos hangszórókkal közvetítették a hangot. Ez sok esetben problémát okozott a kor olyan népszerű autóinál, mint a Trabant vagy a Wartburg, mert vagy nem fért el rendesen a hangszóró vagy előfordult, hogy lerántotta az ablakot. Emellett ezek az autók kicsi légtérrel rendelkeztek így hamar elfogyott bennük a levegő és könnyen bepárásodtak. Erre megoldás volt, ha leengedték az ablakot, de akkor a szúnyogokkal és különböző bogarakkal küzdöttek a nézők.
Ennek ellenére a 90-es évek közepéig rendkívül népszerűek voltak itthon az autósmozik. A legnagyobb vidéki bázisuk a ráckevei volt, ahol egy-egy vetítésen 1000-1500 néző is lehetett egyszerre. Sok helyen hibrid megoldásokkal dolgoztak, hiszen nem volt mindenkinek autója. A parkolók mellett padokat helyeztek el, hogy a környéken járók és a kempingezők is becsatlakozhassanak a filmre. Aztán pontosan, ahogy a tengeren túl, itthon is elkezdtek elterjedni a háztartási televíziók, a videótékák és a megvásárolható kazetták. Emiatt látványosan csökkent az autósmozik népszerűsége és sokat bezártak a 2000-es évek közepéig.
Vannak ma még autós mozik? Vannak!
Az Egyesült Államokban nagyjából a tizedére csökkent az autósmozi száma az 50-es és 60-as évekhez képest és Magyarországról is látványosan eltűntek. 2019 és 2020 környékén azonban beütött a Covid-19 járvány, ami miatt a legtöbb közösségi teret, ezzel együtt a mozikat is bezárták, így az autósmozi újra relevánssá vált. A privát térben az emberek nem kerültek közvetlenül kontaktba egymással, nem adták át a fertőzést, így a rendszer engedte.
A gyors fellángolás után azonban megint eltűnt, hiszen a hosszas bezártság után sokakban előtört egy szabadságvágy és a visszatérés a normális kerékvágáshoz. Ettől függetlenül néhány hely megmaradt, hiszen az autósmozik sajátos hangulata a körülményektől és a kortól függetlenül állandó. Éppen ezért döntöttünk mi is úgy, hogy néhány év kihagyás után újra megszervezzük a Totalcar Autósmozit június 21-én és hozzánk méltó módon egy igazi autós filmmel készülünk nektek. Gyere el vasárnap este a hétórás kezdés előtt, nézegess látványos autókat, beszélgess, barátkozz, majd nézd végig velünk az ezredforduló egyik legizgalmasabb autós filmjét, a Tolvajtempót.
