Francois Provost veszi át a Renault vezetését, miután az előző vezér, Luca de Meo a luxusmárka Keringhez került. A váltás épp akkor történik, amikor a Renault-nak komoly kihívásokkal kell szembenéznie: stagnáló kereslet, fokozódó verseny és egy frissen kiadott profitfigyelmeztetés árnyékolja be az év második felét.
Provost veteránnak számít a Renault-nál. Eddig a vállalat partnerségi kapcsolataiért felelt és kulcsszerepet játszott a 2022-es átalakítási terv és az Ampere villanyautós üzletág létrehozásában. Kevésbé termékfókuszú vezető, mint elődje, viszont jól ismeri a globális működést és a francia állami háttérrel rendelkező cégcsoport politikai-gazdasági ökoszisztémáját is.
A Renault gyenge júniusi eladásai miatt lefelé módosította idei eredményvárakozását, miközben a versenytársak – különösen a kínaiak – egyre nagyobb nyomást helyeznek rá az európai piacon. A márka eladásainak több mint 70 százaléka Európában realizálódik, így az itteni gazdasági lassulás különösen érzékenyen érinti a Renault-t. Innentől Provost feladata lesz, hogy erősítse a jelenlétet a feltörekvő piacokon, és életet leheljen a Futurama névre keresztelt, új stratégiába.
A Renault már évek óta erősen támaszkodik külső partnerekre: a Geely-vel Dél-Koreában, a Volvóval elektromos haszongépjárművek kapcsán dolgozik együtt. Ezek a kapcsolatok bár pénzügyi előnyt hoznak, a szakszervezetek attól tartanak, hogy a cég elveszíti technológiai függetlenségét. A legnagyobb aggodalom továbbra is egy esetleges Stellantis–Renault összeolvadás, amit folyamatosan rebesgetnek, aztán tagadnak.
További kihívás, hogy Provostnak vissza kéne szereznie a befektetői bizalmat – a cég piaci értéke is csupán 10 milliárd euró, miközben például a Stellantis 23 milliárdnál jár. Ehhez képest meglehetősen intenzív modelloffenzívát terveznek: idén hét új típus és két facelift jön (többek közt az új Renault 4 és a Dacia Bigster), majd jövőre újabb nyolc premier.
A kishaszonjármű-piac, amely korábban erősségük volt, most megbicsaklott – eladásaik 29 százalékot estek az év első felében. Eközben a Nissan-partnerség is átalakulóban van: a Renault fokozatosan csökkenti részesedését a japán márkában, de egyelőre kivár, hogy mikor érdemes újabb csomagokat piacra dobni. Külön pikantéria, hogy a Renault nem támogatta a Nissan–Honda együttműködési ötletet, mert nem tartották elég előnyösnek a feltételeket.
Provost tehát nem egy látványos marketingarc, de valószínűleg pont ez kell most a Renault-nak: szívós, technokrata típus, aki a háttérben tudja kezelni az egyre szaporodó tüzeket – ha hagyják neki.








