Jó ideje döntött már az Európai Unió arról, hogy 2035-tel kezdődően nem lehet új belső égésű motoros autókat értékesíteni a területén. A tiltásnak azonban egyre több ellenzője akad. A német autógyártók már a kezdetektől a döntés negatív következményeire hívták fel a figyelmet, sőt, még a kezdetben optimista Stellantis is átpártolt az ellentárborhoz.
Mindezek miatt Friedrich Merz német kancellár nemrég nyílt levelet küldött az Európai Bizottság elnöke számára, amiben a tiltás lazítását kérte. "A célunk technológiailag semleges, flexibilis és realisztikus CO2 célok létrehozása kellene legyen, amik megfelelnek az EU klímavédelmi célkitűzéseinek, miközben nem veszélyeztetik az innovációt és az ipari értékeket" – érvel Merz.
Időközben a Villanyautósok szerint már a bolgár, cseh, lengyel, olasz és szlovák kormányfő is egyértelműen jelezte, hogy Németország pártáján állnak. Sőt, nemrég Magyarország miniszterelnöke is aláírta az erről szóló levelet.
Bár Magyarország euroszkeptikus politikája miatt ez nem meglepő, Orbán Viktor döntése abból a szempontból mindenképpen váratlan, hogy az utóbbi években a kormány egyértelmű lépéseket tett azért, hogy Magyarországot akkumulátor és villanyautó központtá tegye. Sorra épülnek az akkumulátorgyárak, több új és meglévő autógyárat pedig az elektromos autók tömeges elterjedésére számítva építenek vagy alakítanak át.
Ha tehát az EU valóban lazít a belső égésű motoros autók betiltásán, emiatt pedig a villanyautók elterjedése a vártnál lassabban valósul meg, az negatív hatással lehet a magyar akkumulátor- és villanyautó iparra, ezáltal pedig az ország gazdaságára.
További cikkeink
