Nem is olyan régen Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója még teljes mellszélességgel kiállt az Európai Unió belső égésű motoros, új autók tiltásáról szóló 2035-ös céldátuma mellett, azonban szépen lassan bekopogtatott a valóság. Egy idő után finomabb megfogalmazásokat hallhattunk, tavaly pedig Källenius már egyenesen arról beszélt, hogy a Unió fejjel megy a falnak és a komplett európai autóipar veszélybe kerül a szabályozással.

A Mercedes vezére, aki az ACEA, vagyis az Európai Autógyártók Szövetségének elnöke is, ismételten reagált az Unió terveire. Egy decemberi javaslat papíron enyhítene a korábbi terveken – 2035-től az új autók 90 százalékának kellene zéró kibocsátásúnak lennie a korábban kitűzött 100 százalék helyett –, ám az ördög a részletekben rejlik. A legújabb tervek szerint a fennmaradó 10 százalékos kibocsátást például alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél használatával vagy szintetikus üzemanyagokkal lehetne ellensúlyozni. Källenius azonban úgy látja, hogy ez inkább könyvelési trükk, mintsem valódi könnyítés. A gyártók attól tartanak, hogy ha a szabályozás nem veszi figyelembe a piaci realitásokat, akkor az visszafoghatja az új autók iránti keresletet.

12 February 2026, Baden-Württemberg, Sindelfingen: Ola Källenius, Chairman of the Board of Management of Mercedes-Benz Group AG, stands in front of a Mercedes-Benz brand logo next to a Mercedes-Benz S-Class vehicle before the balance sheet press conference. Photo: Bernd Weißbrod/dpa (Photo by Bernd Weißbrod/picture alliance via Getty Images)
Fotó: Getty Images

A háttérben egyre inkább az a kérdés rajzolódik ki, hogy az európai ipar mennyire tud lépést tartani a szabályozási ambíciókkal. A „Made in Europe” program például épp azt célozza, hogy az EU erősítse saját gyártóbázisát és csökkentse a külső függőséget, ám az autógyártók szerint a jelenlegi tervek túl bonyolultak. A zöld átállás szükséges, de ha túl gyorsan és túl merev keretek között erőltetik, az végül éppen az európai ipar versenyképességét sodorja veszélybe.

A probléma részben abból fakad, hogy a politika elsősorban az új autókra koncentrál, miközben az európai utakon mintegy 250 millió jármű közlekedik. Ha ezek akár kis arányban is alacsonyabb karbonlábnyomú üzemanyagokat használnának, az rövid távon is érdemi kibocsátáscsökkenést hozhatna. Källenius hangsúlyozta: a vita nem arról szól, hogy szükség van-e elektrifikációra és dekarbonizációra, hanem arról, hogy milyen tempóban és milyen eszközökkel érdemes elérni ezeket a célokat.

Miklós-Illés Kálmán
Miklós-Illés Kálmán
Lead Editor
Két évtizede koptatom a billentyűzetet autós újságíróként, hogy segítsek mindenkinek eligazodni az autópiac és a modellek dzsungelében. Autófronton mindenevő vagyok!