Ausztrália óriási piac, ha valós terepképességekkel rendelkező pickupokról van szó, éppen ezért minden nagy gyártó jelen akar lenni. Sőt, a Ford odáig megy, hogy a leginkább keresett modelljeit, a Rangert és az F150-et egyenesen ott tesztelik és fejlesztik. Hiszen ha Ausztrália zord körülményeit és a helyiek nagy terheléssel járó igényeit kiszolgálja, akkor a világ más tájain is rendben lesznek.

Éppen ezért nemrég ismét egy tesztvezetést tartottak, amin a Ford több, magas rangú vezetője, köztük Jim Farley, a vállalat vezérigazgatója is részt vett. Extrém körülmények között próbálták ki a Ranger és az F150 kínálat különböző kiviteleit, emellett szemeztek egy kicsit a konkurenciával is. Farley szerint fontos tisztában lenni azzal, hogy pontosan kivel állnak szemben. Egy sajtótájékoztatón konkrétan elmondta, hogy más gyártók autóit is tesztelték élesben.

Gyakorlatilag összehasonlítottuk a Ranger teherbírását néhány versenytársunkkal, köztük a Toyota Land Cruiserrel, a BYD Shark 6-tal és a GWM Cannon Alpha-val. Lehetőségünk nyílt megnézni, hogyan teljesítenek a műtrágya vagy a termények szállítása során és a kavicsos utakon.

Méretben a GWM Cannon Alpha és a BYD Shark 6 áll a legközelebb a Rangerhez. Ám míg előbbiben főleg négyhengeres turbómotorok vannak Ausztráliában, addig a BYD pickupja egy plug-in hibrid rendszert használ, amiben az 1,5 literes turbómotor bár képes mozgatni az autót, főleg generátorként funkcionál. Két villanymotorral párosítva a rendszer 430 lóerő leadására képes, míg a csúcsnyomatéka 650 Nm körül alakul, ami döbbenetesen sok. Ráadásul a BYD már tervezi egy nagyobb belső égésű motor beépítését, amivel tovább növelik a Shark 6 terhelhetőségét.

A másik érdekesség, hogy Ausztráliában hagyományosan elérhetőek a Toyota régebbi Land Cruiserei. Ezek népszerűsége a megbízhatóságuk, tartósságuk és praktikumuk miatt nem csökken, így a kisebb frissítések ellenére formailag alig változtak az elmúlt 30-40 évben. A teszteken a Ford vezérigazgatója valószínűleg egy Land Cruiser LC79-et próbálhatott ki, amit eredetileg még a 80-as években vezettek be. Sokáig elérhető volt egy 4,5 literes, V8-as motorral, ám napjainkra már csak a 2,8 literes, sornégyes turbódízel maradt a kínálatban 201 lóerővel és 500 Nm nyomatékkal. Bár alapvetően egy elég nagy autóról van szó, 5,2 méteres hosszával szintén csak a Rangernek jelent valódi ellenfelet a piacon.

A Ford fontosnak tartja, hogy időnként kipróbálják a konkurencia modelljeit és az itt gyűjtött tapasztalatok ismeretében fejlesszék a saját haszongépjárműveiket. Emellett Farley arról is beszélt, hogy sokat egyeztettek meglévő Ranger és F150 tulajokkal, hogy megtudják, mit szeretnek és mit nem szeretnek autóikban. Nekik ezek kiváló támpontok a későbbi frissítések és generációváltások során. Egyébként a Ford-vezér nem először jelenik meg konkurens gyártók autóiban. Korábban a Tesla Model 3-at méltatta a Ford Mustang Mach-E-vel szemben, miben sokkal kevesebb kábellel alakították az autó elektromos rendszerét – így a gyártás költséghatékonyabb. Emellett korábban arról is beszélt, hogy lenyűgözi a Xiaomi első autója, az SU7 és elismerését fejezte ki a Nürburgring rekord miatt.

Forrás: Carbuzz

Sturcz Bertalan
Sturcz Bertalan
Újságíró
A féltudásom már félsiker, a többit internettel és szakértőkkel kompenzálom. Ami technika az érdekel, mindennek utánanézek és páros lábbal viccelődök sztereotípiákon. Autózok, motorozok, biciklizek, rollerezek, gyalogolok, így egy kicsit valamiért minden közlekedő utálhat, közben írok, kiabálok, műsort vezetek és kamerázok, tehát felületet is adok hozzá.