A Toyota a módosított Avensisben bevezeti közvetlen befecskendezéses benzinmotorját. Az ezzel a motorral hajtott Avensis jelzése D4, ugyanakkor az Avensisben már futó dízelmotor jelzése D4-D. A két változat csupán a típusjelzés alapján nehezen különböztethető meg, a benzinmotoros D4 az elnevezésében szereplő ,,D" betű miatt akár dízelnek is gondolható.
benzinmotorját. Az ezzel a motorral hajtott Avensis jelzése D4, ugyanakkor az Avensisben már futó dízelmotor jelzése D4-D. A két változat csupán a típusjelzés alapján nehezen különböztethető meg, a benzinmotoros D4 az elnevezésében szereplő ,,D" betű miatt akár dízelnek is gondolható.
Sok más autó esetében köszön még vissza a
hasonlóság: a hetvenes években jelent meg a Wankel-motoros
Mazda RX-7. Akkor már régóta ehhez hasonló jelzéssel futott
a (Ford konszernhez tartozó) amerikai Mercury Cougar XR-7-es
változata. A Ford később Európában használt fel egy már létező
nevet: a Ford Focus neve miatt az ismert német gazdasági lappal, a
Focus-szal volt afférja az autógyárnak, másrészt néhány évvel
korábban már a Ford Fiesta egyik változatát is Fiesta Focusnak
hívták.
Az Opel is elkövetett egy alapvető hibát: az
egymást követő modellsorozatokat az ábécé betűivel különbözteti
meg, tehát az első (1991-től 1998-ig, illetve jelenleg Classic
néven gyártott) Astra viseli az "A" jelzést, a jelenlegi pedig a
"B" megjelölést. A több sorozatot megélt típusoknál, mint például
az Opel Kadett, igencsak megtévesztő a "D" széria. Az Opel Kadett
"D" nem feltétlenül dízel Kadett, hanem lehet benzines is, az
1985-ig gyártott "D" (
kocka) szériából.
Ugyanígy a Volvo 340 DL-ből is készítettek
benzinmotoros és dízelmotoros változatot, pedig a típusjelzésben
szereplő "D" betűt általában csak a dízel típusoknál alkalmazzák.
Az Audi is belefutott egy kisebb hibába: a kilencvenes évek
elején a 80-as modell sportváltozatát elnevezték S2-nek, a nagyobb
100-as modell sportváltozatát pedig S4-nek. Ezután modellváltás
következett: a 80-as típus utóda lett az A4, azóta ennek izmosított
változata logikusan S4 néven fut, csakhogy ezt a típusjelzést már
korábban felhasználták a nagyobb modellsorozathoz.
Ha évtizedeken keresztül azonos név alatt
gyártanak egy autót, ilyen például a Porsche 911-es, a különböző
modelleket nehéz megkülönböztetni. A 911-es esetében 1989-ig
egyszerű volt a helyzet, a használt 911-eseknél az évjárat
elegendőnek bizonyult a megkülönböztetésre, mert évekig alapvetően
ugyanazt a karosszériát használták.
1989-ben megjelent a 964-es gyári kóddal jelölt 911-es
széria (az első modell, amibe négykerékhajtás illetve Tiptronic
váltó rendelhető volt, jelentősen gömbölyített kasznival).
Majd 1993-ban a
993-as gyári kóddal jelölt széria (az első Porsche 911-es
modell döntött első fényszórókkal), 1997-ben pedig a
996 gyári kóddal jelölt aktuális sorozat (az első 911-es
vízhűtéssel). Németországban az apróhirdetésekben néhány éve
mindenekelőtt ezeket a gyári kódokat használják, és nem csupán az
évjáratot. Ezért lehet ott 964, 993, 996 jelöléseket olvasni,
mindegyik a 911-es különböző változataira utal a könnyebb
megkülönböztethetőség miatt.
Ahogy a Ford a Focus-nál, a Volkswagen is
felhasznált egy már bevált jelzést. Korábban
a Golf első szériájának alapjaira gyártott pickup neve volt a
Caddy, a kilencvenes évek közepe óta viszont a kisebb Polo
alapjaira épített áruszállítót hívják Caddy-nek.
Amerikában a Chevrolet olcsó reklámfogása az
Impala névhez kapcsolódik. A híres régi cirkáló nevét a kilencvenes
évek elején használták fel a Caprice sportváltozatához. Ez akkor
még alvázas (tehát nem önhordó karosszériás), V8-as Corvette
motorral hajtott, a legendás elődök nevét joggal viselő autó volt.
A termékpaletta racionalizálása során a Caprice és vele együtt az
Impala is eltűnt, a Chevrolet leállt az alvázas, nyolchengeres
motorral hajtott cirkálók gyártásával. De
a jól csengő nevet felhasználták egy teljesen kommersz
autóhoz.
A Chevrolet Malibu erősített változatát hívják
jelenleg Impalának, de ennek már semmi köze a múlt legendás
autóihoz, csak a nevében egyezik velük. Európába visszatérve még
a különböző BMW modelleket lehet említeni, ahol a jelzés
utal a modellsorozatra és a motorra is. De már régóta nem minden
esetben fedi a típusjelzés a motor tényleges méretét. A hetvenes
években a 315-ös típusba nem 1.5 literes motor került, mint azt a
típusjelzés alapján gondolhatnánk, hanem az 1.6 literes, szimpla
karburátoros (dupla helyett), gyengébb változata.
Később viszont a 316-os nem 1.6 literes volt,
hanem az 1.8-as szimpla karburátoros verziója. A sort sokáig
lehetne folytatni, jelenleg az 540i/740i típusok 4.4 literesek, a
750i típus 5.4 literes. Ugyanakkor a BMW az eddig alkalmazott
323i/523i jelzésről visszatér a korábbi 325i/525i megjelölésre. Nem
nehéz kitalálni,
a motor mérete semmit sem változott, maradt a jól ismert 2.5
literes, soros hathengeres.
Magyarországon is akad példa autós témában a
megtévesztő elnevezésre.
A köznyelv ugyanúgy zöldkártyának hívja a környezetvédelmi
vizsgálatot igazoló lapot, mint a felelősségbiztosítást igazoló
nemzetközi dokumentumot.
További cikkeink













