Kiválóan jelzi a hazai gazdaság állapotát az autókereskedelem. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ezt a szerepet az autógyártás tölti be, de Magyarországon a teljes összeszerelő kapacitás nem éri el egy fejlett ipari ország egyetlen közepes nagyságú gyárának a termelését. Az elmúlt évtized bebizonyította, hogy nálunk az autóeladások száma jól követhetően jellemzi, milyen állapotban volt és van az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások.
Szeptember végén a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE)
természetesen még csak augusztusig bezárólag rendelkezik adatokkal. Az
egyesület tagszervezeteinek eladásai alapján annyi máris elmondható,
hogy
az előző évhez képest 17 százalékos a növekedés. Az előző hónap
végéig összesen 70 ezer gépkocsi kelt el, míg tavaly a hasonló
időszakban 63 ezret adtak el.
Győző Gábor, az MGE elnöke szerint ebben a gazdasági növekedésnek
kiemelt szerep jutott, s ezzel magyarázható az eladások emelkedése. Az
autókereskedelem érzékenyen reagál a gazdaság általános állapotára, s
abban minden hivatalos és nem hivatalos szakértő egyetért, hogy
egyenletesen fejlődik az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatási ágazat.
A számok is alátámasztják ezt a vélekedést. Győző Gábor elmondta, 1992
óta tartják számon a magyar autó piac alakulását.
Az első esztendőben 34 ezer, '93-ban 60 ezer, '94-ben 73 ezer,
'95-ben, a ,,Bokros -csomag" születésekor 56 ezer, '96-ban ismét 60
ezer, egy évvel később is csak 63 ezer, '98-ban 73 ezer, tavaly pedig
már 98 ezer gépkocsi talált vevőre. Az eladási adatok mindig
az esztergomi Suzuki Magyarország forgalma nélkül értendők,
hiszen a vállalat máig nem tagja az MGE-nek.
Győző Gábor úgy vélte, a gazdasági sikerek mellett a banki kamatok
csökkenése is ösztönzőleg hatott. Sokan úgy döntöttek, nem
pénzintézetekben kamatoztatják megtakarításaikat, s a nagyobb
kockázatot jelentő tőzsde is veszített vonzerejéből. Ehelyett inkább
ingatlanba fektetik a vagyonukat, vagy értéktartó gépkocsit vásárolnak.
Az MGE elnöke egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy ebben az évben
százezer új autót vesznek meg az ügyfelek.
Az eddigi gyakorlat bebizonyította,
az első féléves eladásokat a második félév forgalma legalább húsz
százalékkal haladja meg. Idén az első hat hónapban 53 ezer új autót
értékesítettek. Ebből már egyszerűen kiszámolható, hogy megközelítőleg
115-117 ezer gépkocsit adnak el idén a márkakereskedők. Júliusban
némileg visszaesett az eladások üteme és nem érte el az előző év
hasonló időszakáét. Ezt a hétszázalékos visszaesést azonban
augusztusban ledolgozta a piac.
A szakember elmondta, természetesen jó néhány egyéb ok mellett az
egyenetlen, olykor
mérséklődő keresletben a tartósan drága és dráguló olajárak is
hibáztathatók. Nehéz most megjósolni, a Suzuki hogyan befolyásolhatja
az eladásokat, hiszen az első féléve nem sikerült igazán jól, ám a
Wagon R+ még jeloentősen javíthat a helyzetén.
Ha az esztergomi gyár magára talál, a magyar autópiacon ebben az
esztendőben akár 150 ezer új gépkocsi is vevőre találhat. Változatlan
gazdasági növekedési ütemet föltételezve, 2003-ra, a Suzukit is
beleszámítva,
Magyarországon 200 ezer kocsit értékesíthetnek, s ezzel
valószínűleg a hazai piac eléri teljesítőképessége határait. Persze
ezek becslések, addig még sok minden változhat és az Európai Unóhoz
csatlakozva is módosulhatnak a számok.
Érdekes megfigyelni a
kiskocsik és egyterűek előretörését. Míg 1994-ben a
kiskategóriás autók részesedése 20 százalék volt az év nyolc hónapját
figyelembe véve, ez az arány jelenleg eléri a 36 százalékot.
Meghatározó lökést adhatott a vásárlók választásának az is, hogy egyre
több kisautóban alapfölszerelés ma már sok olyan műszaki és biztonsági
megoldás, ami csak néhány évvel ezelőtt is a felsőbb kategóriák
kiváltsága volt.
Napjainkban teljes mértékig magától értetődő, ha akár alapáron, akár
extraként egy ilyen kategóriás járműben ABS-t, légzsákot,
légkondicionálót építenek be a gyártók. Az autógyárak kiélezett
versenyének is köszönhető, hogy a jelentős cégek szinte
kivétel nélkül megalkották a maguk kiskategóriás autóját,
elegendő csupán a Mercedest vagy a Fordot említeni. A nagy vesztes az
alsó középkategória. Ezelőtt hat évvel még 68 százalékos volt a
részesedése a piacból, jelenleg az 50 százalékot sem éri el.
A középkategóriás személygépkocsik híveinek egy része a
kiskategóriát választotta, más részük az egyre népszerűbb egyterűekben
érzi jól magát.
Az egyterűek sikere pontosan és jól érzékelhető, hiszen
1995-ben, amikor megjelentek a hazai piacon, részesedésük az alig
mérhető 0, 2 százalékon állt, 2000-ben viszont már 3 százalékra lehet
számítani.
A nagy kategória és az úgynevezett prémium osztály eladásainak
aránya együttesen sem haladja meg a két százalékot.
Az Audi pillanatnyilag őrzi vezető helyét, de már szorosan a
nyomában a Volvo és a Mercedes is. A terepjárók piaca kiegyenlítettnek
tűnik. Az első, 1992-es adatrögzítések óta tartósan megállapodott az
egy százalékos részesedésnél.
