A magyar buszgyártás tapasztalatait külföldön hasznosítják

Miközben a hajdan monopolhelyzetű Ikarus vegetál és változó összetételű tulajdonosai nagyszabású talpraállási tervekkel próbálkoznak, a hagyományosnak mondható magyar buszgyártás tapasztalatait új piaci szereplők viszik tovább.

kozelet
T.G.Á.

Közzétéve: 2000. 11. 10. 11:36

Közzétéve: 2000. 11. 10. 11:36

 
 
 
   

Ilyen vállalkozás például a
Kravtex Kft., amely 34-37 ülőhellyel szerelt helyközi és 25
ülőhelyes városi típusokat gyárt. A Kravola illetve Credo
fantázianevű modellek a tavalyi Industrián mutatkoztak be először -
az autóbusz licencét egyébként a cseh SOR Libchavy cégtől
vásárolták meg.


A ma több mint 1 milliárd forintos saját tőkéjű
Kravtex Kft. 1992-ben alakult, alapítói
a volt Szovjetunióból fennmaradt járműipari külkereskedelmi
nagyvállalat, az Avtoexport berlini bejegyzésű cége, valamint egy
magánszemély, Krankovics István voltak. A cég kezdetben autóbuszok
- természetesen Ikarusok - alkatrészeinek exportjára vállalkozott a
FÁK-piacokon. Ez a profil később autóbuszok teljes felújításával
bővült.

A tavaly 20 autóbuszt előállító cég a járművek vázát a
mosonmagyaróvári Kühne gyárban állítja elő. A következő állomás
a Kisalföld Volán festőüzeme, majd ezt követően a Kravtex 2600
négyzetméteres gyártócsarnokában fejeződik be az összeszerelés. Az első
midibuszok még a cseh partnerrel való szoros együttműködésben készültek
- a járművekbe a hathengeres turbófeltöltéses, 152 kW teljesítményű
Iveco-motorok mellett Rockwell futóművek kerültek.

 
 
 
 

Ezután viszont már lehetőség nyílt arra, hogy
magyar gyártmányú főegységeket is beépítsenek: itt elsősorban a
Rába első és hátsó futóművei és egy csepeli üzem hidraulikus
szervokormánya jöhettek szóba. A kooperáció jegyében az üléseket is
egy móri cég szállítja. A buszokat egyébként
a legkorszerűbb biztonsági berendezésekkel látják el: a
kétkörös vezérlésű légfékrendszer, illetve a WABCO-rendszerű ABS és
ASR az utóbbi időkben központilag szigorított műszaki feltételeknek
is maradéktalanul megfelelnek.


Egy másik buszgyártó cég azért érdemel
említést, mert ha beszállítóként nem is, de részvényesként jónéhány
magyar befektető részt vesz működtetésében. A budapesti tőzsdén is
jegyzett
NABI Rt. (North American Bus Industries Inc.) szintén tavaly
mutatta be a milleniumra készült tranzitbuszát, a könnyű
felépítményű, hatékony üzemanyag-felhasználású CompoBust.

- Ez a jármű válasz az észak-amerikai és európai tömegközlekedési
felelősök sirámaira - nyilatkozta nemrég
Peter Rona, a NABI alapitó elnöke. Tény, hogy a CompoBus
környezetkímélő, versenytársainál kevesebbet fogyaszt, egyszerű
felépítésű és könnyen javítható. Ebben olyan technikai megoldások is
szerepet játszanak, mint például az, hogy a karosszériákat az egyesült
államokbeli Warrenben székelő TPI Composites készíti motorcsónakok és
yachtok építéséhez használt anyagokból.

 
 
 
   

Ennélfogva a CompoBus mintegy 3 tonnával
könnyebb a hagyományos építésű buszoknál. A takarékos dízelmotort a
megrendelő kívánságára alternatív üzemanyaggal hajtott erőforrással
vagy hibridtechnológiával is tudják helyettesíteni. A NABI állitása
szerint a CompoBus
25 százalékkal lefaragja az üzemeltetési költségeket,
jelentős javítási és korróziós költség-megtakarítást eredményezve.
Bár a jármű eredetileg 15-20 százalékkal többe került, mint a
hagyományos buszok, a tömeggyártás várható beindulása után ez
kiegyenlítődik.


Ugyanakkor a NABI folytatja a hagyományos
buszok gyártását is, igaz egyre nehezebb pénzügyi feltételek
között. Noha a rendelésállomány igen bíztató - 2004-ig mintegy 3
ezer busz kiszállítására van lehetőség összesen 930 millió dollár
értékben -, a társaság
eredményei elmaradnak a várakozástól. A tavalyi 220-szal
szemben idén 278 buszt értékesítő társaság egyes járműveinél
ugyanis a hosszabb összeszerelési idő miatt többletköltségek
jelentkeztek és az annistoni gyárban végrehajtott kapacitásbővítés
is rontotta a NABI mérlegét.

Érthető tehát, hogy néhány tevékenységet Annistonból áthelyeztek
Budapestre, ami azért vált szükségessé, mert a cég így a
munkaerő-költségek tekintetében is hatékonyabb lehet. Az élet furcsa
fintora, hogy a jelentős magyar tulajdonnal bíró buszgyártó cég
termékeivel - az árak és importilletékek okán -
a hazai utakon egyelőre nem találkozhatunk.

T.G.Á.
T.G.Á.