A projekt a kilencvenes évek elején indult, de
a gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza.
Rudolf Diesel 1912-ben a következőket írta: "A növényi
olajok üzemanyagként való felhasználása ma értelmetlen lenne.
Idővel azonban éppen olyan jelentőségre tehetnek szert, mint ma a
kőolajszármazékok." Diesel 1900-ban, a párizsi világkiállításon
bemutatott híres motorját azonban még földimogyoró-olaj hajtotta (a
motort 1895-ben találta fel).
Az elméleti munka
néhány év alatt gyakorlati síkra terelődött, megszületett a
szabvány is, a bármilyen növényi zsírból és olajból nyerhető
üzemanyag (a zsírok deészterelizálásával - alkohol felhasználásával
- állítják elő) a D 6751 (másik besorolás szerint B100)
azonosítószámot kapta a keresztségben. 1994-ben átadták az első
nyilvános biokutat (a biodieselt benzinkutaknál B20-ként kell
keresni). A gyártók a szabványosítástól azt remélték, olcsóbbá
válik az alternatív dieselolaj előállítása.
Hatalmas szójaültetényeket hoztak létre, a bioipar -
köszönhetően a jó hírverésnek - szárnyal. (A másik forrás a
begyűjtött használt főzőolaj, ugyan a mennyiség csak 40 tonna
havonta, az újrahasznosítás reklámértéke felbecsülhetetlen.) Úgy
tűnik, számításaik bejöttek, bár az új technológia gyümölcse
egyelőre többe kerül, mint az Államokban egyébként fillérekért
megszerezhető gázolaj, az előállítók a környezetvédelmi
propagandával és jobb menettulajdonságok ígéretével igyekeznek az
autósokat maguk mellé állítani.
A biodiesel
bármelyik diesel autóba tankolható a motor módosítása
nélkül. Vegyi összetétele hasonló a gázolajéhoz, fűtőértéke is
megegyezik azzal (kb. 20 százalékkal jobb mint a benziné). Kiváló a
konzisztenciája, és mivel nem tartalmaz ként, benzolt, aromás
szénhidrogéneket, kevésbé környezetszennyező (a közzétett amerikai
adatok szerint 75-90 százalékkal kevesebb a károsnyagkibocsátása
egy bioautónak, a mérsékeltebb német kutatók 24-36 százalékra
teszik ezt az értéket).
Az USA Energiaügyi Hivatala szerint
jobbak az égési mutatói és kisebb a szénmonoxid kibocsátási
érték, mint a fosszilis fűtőanyag esetében. Kevésbé
balesetveszélyes, gyulladási pontja 170 C. Természetesen az új
üzemanyag bármilyen arányban keverhető kőolajszármazékkal, javítva
annak tulajdonságait. A projektnek olyan támogatói akadtak, mint az
Amerikai Posta, Philadelphia városa, egyes nemzeti parkok, és nem
utolsó sorban a NASA. Legfőbb célpont a tengerészet, mivel az USA
olajfelhasználásának 10 százalékát a hajók és kiszolgálógépezeteik
(pl. generátorok) viszik el.
Európa sem kíván lemaradni. 1994-ben mindössze 30000 tonna
bioddieselt állítottak elő, három év múlva a termelés
meghétszereződött, mára pedig kb. húszszoros lett. Ez a mennyiség
persze még mindig elenyésző a kőolajfeldolgozási értékekhez képest.
Az EU előirányzatai szerint 2005-ben az üzemanyagok 5 százaléka
bioeredetű lesz, ennek jelentős része a biogáz mellett éppen a
biodiesel kell legyen. Ma még kevés benzinkút van, azok is
leginkább Németországban. A szénhidrogéntartalékok csökkenésével
megnőhet az igény az újratermelődő energiára.
|
|
További cikkeink











