Érthető, hogy a mezőgazdaság motorsportra éhes gazdái a Forma-1
belépő árát inkább nevezési díjra költik, és az izgalmas cirkuszi futam
előtt megmérettetik saját és traktoraik, esetleg teherautóik
képességeit. Az élet és földszagú, testközelből élvezhető Harmadik
Hivatalos Magyar Amatőr Traktorhúzó Bajnokságon jártunk.
Amilyen bonyolult a verseny neve, olyan egyszerűek a szabályok.
A különböző kategóriában induló traktorok és teherautók 40 másodpercen
belül egy speciálisan erre a célra kialakított, hitelesített
szerkezetet próbálnak végighúzni egy 100 m-es pályán. Bár egyelőre csak
osztrák rendszámú traileren találkozhatunk a súlygéppel, a
Magyar Traktorhúzó Sport Egyesület eltökélt szándéka, hogy rövidesen saját gépet épít
magának. Nem kis feladat ugyanis megtervezni és megépíteni egy olyan
szerkezetet, aminek saját motorja, lég- és hidraulikarendszere van,
kereke viszont csak hátul, ott viszont rögtön két tengelyen is.
Ráadásul miután elkészült, még vár rá egy igen szigorú hitelesítési
eljárás is, amit a Nemzetközi Traktorhúzó Szövetség végez. Ennek
keretében a műszaki paraméterektől a megfelelő működésig mindent
ellenőriznek. Mert
a súlygép nem csak mint holtsúly van a traktorok mögé kötve,
hanem dinamikusan változó, fokozatosan nehezedő terhelést hivatott
biztosítani. Indulás után az alján lévő hidraulika egy vaslapot szorít
a földhöz, majd húzás közben a megtett útnak megfelelően egy 12 tonnás
súly csúszik egyre előrébb a gép tetején lévő síneken, így fokozatosan
nehezítve traktor és a traktorista helyzetét. És ha még ez sem elég,
megfigyelhetjük, hogy a szerkezetnek vezetőállása is van.
A sógorszövetségtől bérbevett gépnek nem is akármilyen.
A versenyautóülésben egy bőrkalapos osztrák farmer dohányzik,
olyan lelki nyugalommal, mint aki éppen a családi örökségként kapott
földjét szántja valahol az Alpok lábánál. Mindeközben van, hogy 2000
lóerő próbálja kizökkenteni nyugalmából. De ahogy elnéztem, nemigen
sikerült. A versenyfarmer és két segítője alkották ugyanis az osztrák
versenybíróságot. Ezt könnyen észrevehette bárki, aki tudta, hogy,
egész Hajdúböszörményben csak nekik volt olyan kitűzőkkel teletűzdelt
bőrkalapjuk, amit minden bizonnyal saját maguk készítettek legkedvesebb
marhájuk bőréből, annak szomorú elhullta után.
Ennek tudatában nem volt érdemes velük ujjat húzni, mert aki vétett a
szabályok ellen, az könnyen pórul járhatott.
Láttunk húzás közben sebességet váltó Rába-Steiger pilótát,
akivel az azonnali megállítás után Hans - nevezzük így az egyszerűség
kedvéért - a vezetőállásból kipattanva olyan cizellált osztrágsággal
közölte a versenyszabályokat, mintha legalábbis elvárható lenne
szegény, megrémült hajdúsági traktoristától a kifogástalan
németnyelvtudás.
A sebességváltáson kívül a hidraulika menetközbeni mozgatására
haraptak rögtön az osztrák pandúrok. Minden traktornak alsó, vagy
ha olyan nem volt, akkor úszó állású - nyitott szelepek mellett
szabadon mozgó - függesztőművel kellett a feladatot végrehajtania,
mivel a hidraulika felemelése a tapadás jelentős megnövelése által
nagyban könnyítette volna traktor és traktorista dolgát. De volt két
traktor, amelyik egyáltalán nem rendelkezett hátsó hidraulikával. Igaz,
traktornak csak nagy jóindulattal voltak nevezhetők, amennyiben a két
kamion tengelyre szerelt, óriási hátsó kerék és ennek kontrasztjául két
apró első, valamint az ezek között lévő motor és nyitott, bukócsöves
vezetőállás térben megfelelő konfigurációja traktornak számít.
Az Obruly és Black Devil névre hallgató csapatok egy-egy ilyen
gépszörnnyel érkeztek a versenyre. Obruly-ék, a családi
szállítmányozási vállalkozókból lett traktormegszállott házaspár idén a
The Great Attack nevű géppel látogattak hazánkba, ami a
tavaly bemutatott , saját építésű Popey-jel szemben egy vásárolt, majd némi
átalakításon átesett szerkezet.
A 30 literes lökettérfogatú Continental V12-es amerikai tankmotor
Scania turbók segítségével 2000 lóerő körüli teljesítmény leadására
képes, amit egyszerű, 106-os oktánszámú repülőgépbenzin nagy mennyiségű
elégetése tesz lehetővé.
Bár erő volt bőven, a tapadással néha gondok adódtak. Ha Full
Pullt tudott húzni a nagy csapás, - tehát végigment a 100 m-es pályán a
12 tonna súllyal - akkor ezt alig 15 másodperc alatt tette. De többször
előfordult, hogy 70-80 méternél egyszerűen megállt a szerkezet és bősz
gödörásásba kezdett. Ebben is igen sikeresen teljesített, mivel egy-egy
ilyen alkalom után keletkezett két 20 cm mély árkot csak
földmunkagépekkel tudták betemetni. Ehhez már nem volt elég egy
egyszerű pályasimítás.
A Team Obruly harmadik,
helikopterturbina hajtású gépe idén sajnos hajtómű probléma miatt
otthon maradt, de ígéretet kaptunk, hogy jövőre azt is megmutatják
a magyar közönségnek. A Team Black Devil Erich Deix által vezetett
Black Devil névre hallgató traktorát viszont már tavaly is láthattuk a
hajdúságban. Ennek motorja is V12-es, bár csak egy 28 literes Allison
V1710-es, ami még a második világháborús amerikai Mustang
harci-repülőkben szolgált, például a japánok ellen is.
Ez a motor átalakítás nélkül került a fekete ördögbe, de hogy
teljesítményben ne maradjon el ellenfelétől, metanol üzemanyagra
állították át.
Így most egy 10 másodperces futam alatt közel 50 liter metanolt nyel
el, aminek árából egy nagy teljesítményű utcai autóval akár ezer
km-t is megtehetnénk. Erich egyébként az Osztrák Egyesület jelenlegi
elnöke. Korábban favágóként megnyert egy műveltségi vetélkedőt az
osztrák televízióban, és az ott kapott nyereményéből vásárolta első
versenytraktorát.
De a hétvégén nem a versenytraktoroké, hanem a hétköznapi szériagépeké
volt a főszerep.
A földekről és utakról idesereglett munkaeszközöket két kategóriában
és három-három géposztályban lehetett nevezni. A Farm Stock Class
kategória a traktorokat, azaz a mezőgazdasági vontatókat foglalta
magába, ezen belül elkülönítve a 120 lóerő alatti, a 120 és 200
közötti, valamint a 200 lóerő fölötti névleges teljesítménnyel
rendelkező gépeket. Igen széles skálán mozogtak a típusok, az 1966-os,
50 lóerős Super Zetortól a 2004-es, 300 lóerős Fendt Favorit 930
Varióig.
Bár nem mindig a teljesítményen múlt a győzelem, sokszor mindenki
meglepetésére
lassan, de biztosan húzott Full Pullt egy-egy gyengébb traktor
is, miközben az igazi erőgépek a pálya kétharmadánál szépen lassan
a talajba ásták magukat. Sokat számított a megfelelő sebességfokozat és
fordulatszám megválasztása, ami a traktorista gyakorlottságán, de
sokszor csak a szerencsén múlott.
Igazából itt csupán a gépeknek volt szükségük erőre, a vezető csak az
ügyességét adta.
És mint tudjuk, a nők sokszor ügyesebbek a férfiaknál, amit mi
sem bizonyít jobban, mint hogy idén először két női versenyző is
nevezett a versenyre. Ráadásul mindkettőjüknél egy családi versenynek
is tanúi lehettünk, mivel Csikós Éva édesapja és Kiss Sándorné férje is
a nevezők közt volt. Bár idén mindkét hölgy alulmaradt, de nem adják
fel és jövőre családjuk férfitagjainak kiéheztetésével igyekeznek majd
jobb eredményeket elérni.
|
A teherautók versenye idén nem volt ilyen kiélezett, sőt egyenesen
belterjesnek volt nevezhető, mivel csak Hajdúböszörményi vállalkozók
neveztek rá. Ráadásul az összes résztvevő dobogós helyezést ért el,
mivel az egytengelyes géposztályba ketten, a kéttengelyesbe senki, az
össztengely-meghajtású gépeknél pedig hárman jelentkeztek.
|
Miután a hivatalos verseny véget ért és lezajlott az eredményhirdetés
is, ahol rengeteg díjat adtak át a szponzorok, többek között az FVM, a
Környezetvédelmi Bizottság és a Hajdúböszörményi Önkormányzat
jóvoltából,
megkezdődhetett a helyi gazdakör által szervezett önfeledt rúdhúzó
verseny. Itt a vállalkozó gazdák összeköthették traktoraikat és
összemérhették azok erejét, valamint saját ügyességüket, hogy ezután
egy évig a szántásból, tárcsázásból hazafelé, valamint hideg, sötét,
téli éjszakákon büszkén dicsekedhessenek szomszéduk legyőzésével.
Eközben természetesen teljesen felásták az addig makulátlanul rendben
tartott pályát, de ez már senkit sem zavart, mivel eddigre minden
résztvevő agyát ellepte a por és a gázolajfüst. Így csak a szórakozás
maradt.
Ez a hétvége bizonyította, hogy
az 1950-es években az Egyesült Államokból elindult teljesen
értelmetlen, mégis látványos mezőgazdasági erőmegmérettetési mánia
most már biztos alapokon áll hazánkban is. A szervezők által oly hőn
áhított, ennek ellenére többször meghiúsult első budapesti verseny és a
magyar súlygép megépítése után biztos, hogy hazánk traktorhúzó
versenyei is nemzetközivé növik majd ki magukat. És akkor 100 méteres
földcsík felszántatlanul nem marad!
