Itthon rossz idő volt a hétvégén, ezt - gondolom - nem kell fejtegetni. A borongós hangulatban mégis ott bujkált az arcpírt okozó vidám feszültség. A Korzikán zajló rali-világbajnoki futam - bár még kettő hátra van - elég sok részletét eldönthette a 2004-es bajnokságnak. És el is döntötte.
A pénteken kezdődött viadal a világbajnoki cím két leginkább esélyese,
Loeb és Solberg csatáját jósolta, de nem kis meglepésre az első nap a
Ford WRC-k diadalát hozta. Meg a többi nap is, de nézzük sorban az
eseményeket. A Ford és a fordos srácok sikere tulajdonképpen nem is
meglepő, hiszen a tavalyi futamon egy darabig Duval még az élen is
tudott autózni, majd végül a harmadik lett. Idénre ez annyit módosult,
hogy Duval rögtön az élre állt, és tartotta is pozícióját az első nap
végéig.
Martin is szedte a lábát a másik Focussal. A második gyorson ugyan ő
került az élre, de a következőn Duval ismét lenyomta az egész mezőnyt.
Annyira, hogy a negyedik - pénteki utolsó - gyorsaságit hiába nyerte
meg Loeb, Duval előnye alig csökkent, és csapattársa, Martin is
megtartotta második helyét. Annak ellenére, hogy szerintem a négy
gyorsasági alatt szinte be sem tudtak melegedni a versenyzők, az
eredmény nagyon is mutathatta a végső felállást, hiszen a hátralévő két
napon is 4-4 gyorsasági várt rájuk. Az igazsághoz persze az is
hozzátartozik, hogy gyorsok hossza 24 és 40 kilométer között
váltakozott.
Loeb helyzete egyébként korántsem volt annyira egyszerű, mint az
gondolnánk. Az rendben van ugye, hogy vezeti a pontversenyt, meg az is,
hogy öt pont elég neki a bajnokság megnyeréséhez, mégis ilyenkor a
legnehezebb a versenyző dolga. Szívből autózva biztosan úgy menne, mint
korábban, vállalva a kockázatokat. Ésszel azonban sokkal nehezebb.
Vissza kell fognia magát, és a biztonságot szem előtt tartva kell olyan
gyorsan mennie, hogy le ne maradjon. Loeb bebizonyította, hogy nem csak
a pucájában van vér, hanem a fejében is.
A taktika szerint ha Solberg győz, akkor neki elég az első négyben
végeznie, ennek megfelelően a harmadik helyet pécézte ki magának. A
hiba Solbergnél jelentkezett, aki jóval Loeb mögött foglalt helyet, és
közelébe se került a győzelemnek. Mindemellett az első nap utolsó
gyorsán Loeb megmutatta, hogy ha akarná, tudná tartani a lépést a
Fordokkal.
Sainz Xsara WRC-je is gond nélkül muzsikált és Loeb mögött a negyedik
helyen végzett. A csapattaktika szerint ez így jó lenne végeredménynek
is. Mert ebben az esetben nemcsak Loeb VB címe, hanem a Citroën második
konstruktőri bajnoki címe is bekerülhetne a tarisznyába, már most.
És ebbe a Peugeot már egyáltalán nem tud beleszólni. Ezen a futamon is
akadtak műszaki gondok a piros csapatnál, de leginkább a reggeli
elhibázott gumiválasztás és a vele járó kizökkenés a ritmusból okozta
Grönholm ötödik helyét. A mögötte befutó csapattársa, Cedric Robert
szintén nem megfelelő gumikkal nyomta le a napot, de optimistán várta a
hátralévő napokat.
De hova tűntek a Subaruk? Az előző három futamot csont nélkül nyerte
Solberg. A világbajnoki cím megvédése ismét elérhetőnek bizonyult, bár
ez a három futam murvás talajon zajlott. A korzikai aszfalt azonban még
ismeretlen volt a jelenlegi Impreza WRC-nek, és az első nap eredménye
teljes mértékben eltért a csapat reményeitől. Solberg nem tudott Loeb
elé kerülni, sőt, a kettőjük közti távolság két perc közelébe került.
Hirvonen a másik Subaruval az autó beállításával volt elfoglalva, a
gyorsítást a második napra tervezte.
Szombaton aztán tovább folytatódott a Fordok dominanciája. Martin
három gyorsaságit nyert, Duval egyet. A pozíciójuk már az első gyors
után - amit Martin nyert - helyet cserélt, és Markko Martin ismét az
élen állt, ami az előző napi pünkösdi királyságot leszámítva elég régen
esett meg vele utoljára. A Focusok számára tehát minden összejött.
Tökéletes beállítás, megfelelő gumik és két erőteljesen motivált
versenyző. Vagyis négy, ugye... Ráadásul erre a második napra az
időjárás is fordított, és olyanná vált, amilyen nálunk is volt
szombaton. Sőt, még jégesőt is kaptak.
Martinnak pedig még egy kis higgadtság-bemutató is kijutott. Az utolsó
gyors céljában - mellékesen a leggyorsabb időt futva - kigyulladt az
autója. A lángok a motorháztető alól csaptak ki. Martin eloltotta a
tüzet, szerencséjére nem történt komoly baj, mivel az autó beindult, és
sikeresen eljutott a napi célig, Ajaccióba.
Loeb pedig továbbra is taktikát követte. Nem támadta a Fordokat, túl
nagy rizikó lett volna, elsődleges szempontja a világbajnoki cím
megszerzése volt. A harmadik hely tökéletesen megfelelt neki. Mögötte
Sainz is hasonlóan gondolkodott. A negyedik hely stabilan az övé volt,
erőlködés és kockázat nélkül. Ez ráadásul a csapatnak is megfelel.
Királyság minden téren.
A Peugeot-ra ez már korántsem volt jellemző. Robert az első gyorson
eldobta a vasat, Grönholmnál pedig a kuplung rakoncátlankodott. Robert
balesete miatt ő és a szintén feltartott Sainz átlagolt időt kaptak,
így végül is nem járt rosszul a rossz kuplunggal sem. Igazából Grönholm
nagyon pályázott Sainz pozíciójára, de a feltételek egyáltalán nem
voltak adottak a támadáshoz, így bele kellett nyugodnia, hogy ezen a
versenyen sem jut előrébb.
A már említett időjárás a Subaruk vitorlájára hajtotta a szelet (hogy
legyen egy kis képzavar is), de a telhetetlen Solberg még több esőért
rimánkodott. A csúszós utakat ugyanis nagyon szereti, és - ezt tavalyi
győzelme igazolja - tud is gyorsan repeszteni rajtuk. De a mostani
felállásban még mindig nem volt elég gyors. Szombat vége felé már
látszott, hogy kicsúszik a korona a kezeiből. Hirvonen gyorsítási
tervei nem jöttek össze a második napra sem. Bár két hellyel feljebb
került, hátránya nem csökkent.
Az első nap némileg elmaradottságban lévő Skoda szombaton kicsit
magához tért. Mindkét autójuk versenyben volt, Schwarz négy helyet
javítva, csapattársát megelőzve a kilencedik helyen gurult célba.
Gardemeister tartotta a korábban megszerzett tizediket. Ennél nagyobb
öröm rég volt a cseh csapat háza táján.
A vasárnapi négy gyorsasági igazi türelemjáték lett. Markko Martin
hármat megnyerve egyértelműen kiérdemelte a Man of Korzika 2004 címet.
Meg persze az abszolút győztes címét is. A német futamon ezüstérmet
nyerő Duval jelentősen befolyásolta a Ford csapat döntését, mármint
hogy az aszfaltos versenyeken ki legyen Martin párja. A verseny során
öt alkalommal szerezték meg ők ketten az első két helyet, tíz
gyorsasági győzelemmel a tizenkettőből. A vasárnapi első gyorsot
azonban Duval Focusa nem élte túl. A motor megadta magát, így
kiestek.
A 2004-es év rali-világbajnoka pedig a verseny második helyezettje.
Sebastien Loeb, akinek okos versenyzése meghozta gyümölcsét. Elég lett
volna simán Solberg előtt végeznie, és ez nem is okozott gondot. A
második hely Martin mögött pedig még szebbé tette az eredményt. És ez
még nem minden, Sainz harmadik helyével a csapat is megnyerte a hőn
áhított gyártói bajnokságot. És mindezt pont a francia futamon... Sainz
harmadik helye mindemellett nem volt elég a pontversenyben is
megtartani a harmadik helyet. Martin a győzelmével megelőzte, így
besakkozta magát Solberg és Sainz mellé az ezüstéremért folyó harcba.
Ami ugyan nem annyira kérdéses, de azért még akármi is lehet.
Grönholm végül is eljutott a negyedik helyig, és ha arra gondolunk,
hogy év elején még bajnoki reményekkel-esélyekkel (ő is, meg a csapat
is) indultak, lehangoló a végjáték. A korábbi futamokon előtörő
mechanikai gondok most nem annyira voltak jellemzőek, inkább a
beállítások terén kerültek előtérbe a hiányosságok , amik pont a
korábbi műszaki problémákkal való küzdés miatt nem jöttek eddig
elő.
Solberg nem védte meg bajnoki címét. Több mint öt perces hátránnyal az
ötödik helyen végzett. A német futamon történt balesete jelentősen
rontott esélyein, de akkor sem csüggedt, és három futamot nyert utána
zsinórban. Most is előre néz, és az ezüstéremért harcol majd a
hátralévő futamokon.
A következő október végén lesz, Spanyolországban.
