Míg év elején a Mercedes sorra nyerte a futamokat, a legutóbbi versenyen igencsak összekapta magát az Audi. A versenyek teljesen nyíltak, és a pontverseny is nagyon izgalmasan alakul. Brnóban két A4-essel versenyző pilóta, Ekström és az azóta már hétszeres LeMans-i győztes Kristensen aratta le a babérokat, a Mercedesznek mindössze egy negyedik helyre futotta. Nagy volt a tét Oscherslebenben, a bajnokságban második helyen álló brit Gary Paffettnek mindenképpen Mattias Ekström előtt kellett beérni a célba, nehogy elhalványítsa bajnoki esélyeit.

hirdetés

A kvalifikáció:

A kvalifikáció hivatalos kezdetekor ítéletidő tombolt
Oscherslebenben. A csapatok már a délelőtti előrejelzések alapján
tudták, hogy a kellemes, meleg időjárás nem tart ki egész nap, de
az edzés előtt érkező vihar minden várakozást felülmúlt. A szakadó
esőt 110 km/h-s szél kísérte, és a rendezők úgy döntöttek, hogy az
ítéletidőben nem indítják el az időmérőt. 13:30 helyett végül 14:10-kor
hagyhatták el a boxot a DTM-mes pilóták, és a versenybíróság a csúszás
miatt a Super Pole-t is törölte, így a DTM ötödik, oscherslebeni
futamának rajtrácsa rendhagyó módon alakult ki. Az időmérőn sorra
dőltek meg a körrekordok. Ahogy a pálya száradt fel, a mezőny is egyre
gyorsult. Míg az elején Bernd Schneider és az AMG Mercedes 1:38,512
alatt futott köre volt a legjobb, fél óra elteltével Kristensen Audival
már majd’ 20 másodperccel jobb időt produkált, a pole pozícióhoz az
oscherslebeni pálya 3,667 kilométerét 1:20,218 alatt kellett
teljesíteni szombaton.
Az új idő egyben pályacsúcs is, a tavalyi rekord, melyet szintén
Kristensen tartott több mint másfél másodperccel maradt el ettől. A
második rajtkockát a szintén audis, német Martin Tomczyk szerezte meg,
a harmadik pedig Gary Paffett lett, AMG-Mercedes C-Klasséval. Häkkinen
második gyors körén bukott, így csak a 20. pozícióból várhatta a
vasárnapi rajtot.

A DTM ötödik futama, Oschersleben: A futam rögtön óriási
meglepetéssel indult:
Kristensen úgy elrontotta a rajtot, hogy az első helyről a
tizenkilencedikre esett vissza.
A rajtnál lefulladt az autóm, s ez 100 százalékig az én hibám
volt. - nyilatkozta a tapasztalt dán versenyző.
Utána viszont csak nyomtam, nyomtam és nyomtam, ahogy bírtam, a
csapatom is csodálatos munkát végzett. Kristensen hibájából
kifolyólag a remekül rajtoló Green fordulhatott el elsőnek, mögötte
Tomczyk és Paffett száguldott, Aiello volt a negyedik.

Paffett már a második körben megelőzte Tomczykot, majd hamar le is
rázta magáról, közben Green egy kis előnyre tett szert. Aiellónak
kinyílt az utas oldali ajtaja, és
a francia pilóta egy ideig félig nyitott versenyautóval
száguldozott. Az első boxkiállás előtt Green, Paffett, Tomczyk,
Aiello, Ekström, McNish, Stippler, Fässler, Frentzen, Schneider volt a
sorrend. Häkkinen a hetedik körben jött ki a boxba, de az utóbbi
versenyeken módfelett peches finn pilótát ezúttal sem kerülte el a
végzete. Mika bal hátsó kerekét nem rögzítették rendesen a szerelők, s
míg a csapat nagy nehezen visszarakta az induláskor elszabadult
kereket, az ex-Formula-1-es világbajnok rengeteg időt veszített.
Ekström a nyolcadik körben megelőzte Aiellót. A kilencedik körben
Häkkinen esett egy igen nagyot, és idő előtt kényszerűen befejezte a
versenyt.
Sok csalódást okozott nekem ez a hétvége. Először a boxban volt
gondom, majd két körrel később
letört az autóm hátsó szárnya és lerepültem a pályáról. Ennyi
volt. Legközelebb bizonyára jobb lesz - nyilatkozta a finn
versenyző. A 11. körben az első két helyről Green és Paffett egyszerre
jöttek ki a boxba, de Paffett csapata jobb munkát végzett, így a
kiállás után már fordított sorrendben jöttek vissza a pályára. Miután
minden versenyző legalább már egyszer kijött kereket cserélni, a 23.
körben Gary Paffett vezetett Jamie Green előtt, őket Martin Tomczyk és
Mattias Ekström követte. Ekström a 24. körben megelőzte csapattársát,
és feljött a két AMG-Mercedes mögé, a harmadik helyre, sőt a következő
körben már támadási pozícióban volt Green mögött. A 30. körben,
Kristensen megelőzte Allan McNish-t, és ezzel feljött a negyedik
helyre. A következő körben Green hibázott, valószínűleg
belefáradt abba, hogy a svéd versenyző már hat kör óta folyamatosan
ott lihegett a nyakában. Ekström természetesen megragadta a
kínálkozó lehetőséget, és feljött a második helyre.

A verseny végére is maradt izgalom bőven.
Ekström gyorsabb volt, mint Paffett, de csak csökkenteni tudta a
köztük lévő távolságot, előzni már nem maradt ideje. Kristensen
viszont elkapta Bernd Schneidert, és a 36. körtől a verseny végéig
próbálta megelőzni, de a tapasztalt, hidegvérű német pilóta nem engedte
ki kezéből a kincset érő negyedik pozíciót. Paffett tehát megnyerte a
DTM 2005. évi ötödik futamát, utána Ekström, Green, Schneider,
Kristensen, McNish, Aiello, Fässler volt a sorrend. Ekström továbbra is
vezeti a bajnokságot, de Paffett már csak egyetlen ponttal marad el
tőle. A DTM következő futamán, július 17-én, a Norisringen folytatódik
majd a küzdelem.