A DTM a norisringi versennyel féltávhoz érkezett. A hatodik futam nem csak a bajnokság első helyéért dúló kiélezett küzdelem miatt volt érdekes, az utcai pálya hangulata különleges ízt adott az eseményeknek. A Nürnberg belvárosában zajló esemény leginkább a monacói Formula-1-es viadalokra emlékeztet, és rengeteg nézőt csábít a helyszínre.

hirdetés

A kvalifikáció

Mivel a Norisring csupán 2300 m hosszú, várható volt, hogy a köridők
között nem lesz túl nagy különbség, az azonban mégis meglepő, hogy az
első négy versenyző között kevesebb, mint egy tizedmásodperc volt, és
még a tizennyolcadik legjobb idő is egy másodpercen belül volt.
Mindenki a bajnokság első helyéért vívott véres küzdelemre volt
kíváncsi:
Mattias Ekström a verseny előtt mindössze egyetlen ponttal vezetett
Gary Paffett előtt, így egyikük sem engedhette meg magának, hogy
hibázzon. A kvalifikáció a brit versenyzőnek sikerült jobban, Paffett
az első sorból rajtolhatott a dán Kristensen mögül, a második sort a
kanadai Bruno Spengler és Jean Alesi foglalta el. Ekströmnek csak az
ötödik helyre futotta az erejéből, igaz, mindössze 96 ezredmásodperccel
futott lassabb időt, mint Kristensen. Häkkinen a hetedik rajtkockát
szerezte meg.

A DTM hatodik futama, Norisring, július 17.

30 fokos hőség és 72 kör várta a DTM versenyzőit Nürnbergben. Már a
délelőtti bemelegítés során kiderült, hogy a fiatal, kanadai Bruno
Spengler nem véletlenül indulhat a mezőny elejéről, délelőtt ő volt a
leggyorsabb a Norisringen. Az első rajtkocka büszke birtokosa, a dán
Kristensen, aki a harmadik helyen áll a bajnokságban több mint egy
tizeddel rosszabb időt autózott.
A rajtnál megmutatkozott a rutin, Kristensen meg tudta tartani
vezető helyét Paffettel szemben, míg Spengler izgatottságában
kifejezetten rosszul rajtolt.

Paffett a bajnoki cím megszerzésének lehetőségétől
vérszemet kapott, és még az első körben Alesivel a fenekében
megelőzte Kristensent, aki a harmadik helyre esett vissza.
Frentzen, McNish és Kaffer még ugyanebben a körben összeütközött.
Spengler a rossz rajt után a második körben már csak a tizedik helyen
volt. Kristensen a kezdeti nehézségek után hamar összeszedte magát, és
a negyedik körben visszaelőzte Alesit, és a második helyet. Az ötödik
körben Stippler és Mücke ütközött, minek következtében Stippler egy
gyönyörűséges piruettet mutatott be. A hatodik körben Green
összekoccant Ekströmmel és
elütötte Häkkinen versenyautójának a farát. Green ezek után ki
is állt a boxba, és feladta a versenyt, csakúgy, mint az
ex-Formula-1-es finn pilóta. A mezőny a nagy csetepaté után a
biztonsági autó mögött pihent meg egészen a kilencedik körig. A 14.
körben továbbra is Paffett vezetett, mögötte Kristensen, Alesi, és
Reuter. Reuter folyamatosan támadta Alesit, míg a 16. körben össze is
koccantak, de mindketten tudták folytatni a versenyt.
Alesinek technikai problémái adódtak a 22. körben, és jelentősen
lelassult, majd ki is állt. A továbbiakban is sok baleset volt, míg
a 36. körben a rengeteg szanaszét heverő alkatrész miatt újra a pályára
jött a biztonsági autó, mögötte Kristensen, Abt, Margaritis, Ekström,
Spengler, Schneider, Kaffer, Aiello, Mücke és Paffett volt a
sorrend.

A 39. körben Kaffer és Mücke ütközött, majd Mücke kijött a boxba és
feladta a versenyt. A 43. körben
a bajnokság első két helyezettje, Ekström és Paffett már a negyedik
helyért harcoltak, és versenyautóik egy kicsit össze is értek, de
nagyobb baj szerencsére nem történt. Paffett erőszakossága egy körrel
később meghozta gyümölcsét, és a brit versenyző elvette vetélytársától
a harmadik helyet, majd a 49. körben Christian Abtot is megelőzve övé
lett a második hely. Schneider eközben minden erejét mozgósítva támadta
Ekströmöt, de a svéd nem adott neki lehetőséget az előzésre.

A 61. körben Kristensen kiállt a boxba, és Paffett állt az élre.
Az utolsó körben Reuter támadta Ekströmöt, és a harcban a
bajnokságban vezető svéd versenyző meg is pördült. Reuter azonban
hiába érkezett harmadikként a célba, a verseny után harminc másodperces
időbüntetéssel sújtották, és végül csak a kilencedik lett.
Gary Paffett nyerte a DTM hatodik futamát, és evvel átvette a vezető
helyet a bajnokságban, mögötte Abt, Ekström, McNish, Tomczyk,
Frentzen,Kristensen, Kaffer volt a sorrend. A húsz autóból hét fejezte
be a versenyt idő előtt, az edzéseken oly gyors Spengler pedig végül
csak a tizenharmadik helyet szerezte meg.