Döntetlen a végsőkig

Mercedes vagy Audi? Paffett vagy Ekström? A tavalyi év két éllovasa fej-fej mellett halad, féltávnál mindössze három pont volt köztük a különbség. Izzad a tenyér, de hideg a fej, hiszen minden hiba végzetes lehet. Häkkinen két Formula-1-es világbajnoki címmel a zsebében figyel és tanul. Igen jó tanuló!

hirdetés

A kvalifikáció A kvalifikáció első szakaszát az Audi uralta.
Mattias Ekström, Tom Kristensen es Christian Abt is gyorsabb tudott
lenni, mint a bajnokságban vezető Gary Paffett és az AMG Mercedes,
ráadásul
a brit versenyző hátránya majdnem négy tizedmásodperc volt
Ekströmhöz képest, ami a DTM-ben tetemesnek mondható. A Super
Pole-ra azonban összekapta magát a Mercedes. A nyilatkozatokból csak
annyit tudhattunk meg, hogy egy-két dolgot megváltoztattak, más
guminyomással futottak mint az időmérőn, ez vezetett eredményre. Az
Audi pilótái az abroncsok elégtelen tapadása miatt panaszkodtak.
Ekström még így is be tudott férni a harmadik helyre a Mercedeszek
közé, az első két rajtkockát Paffett és Häkkinen szerezte meg.

A DTM hetedik futama, Nürburgring, augusztus 7. A felhőszakadás
miatt a rendezők úgy döntöttek, hogy
a hagyományos rajt procedúra ilyen körülmények között nem lenne elég
biztonságos, így a mezőny, a 2005-ös szezonban először, a
biztonsági autó mögül rajtolt. A rendhagyó rajt egyedül a negyedik
helyről induló Christian Abtnak nem sikerült valami fényesen, a többiek
meg tudták őrizni a pozíciójukat.

Már a verseny elején láthattunk egy kis kakaskodást és csúszkálást,
igaz, csak a mezőny vége nem bírt magával. Az eleje gond és harc nélkül
abszolválta az első köröket. Öt teljes kör telt el, mire az élmezőnyben
is elkezdődtek a csatározások,
Schneider erejét megfeszítve próbálta elvenni a harmadik pozíciót
Mattias Ekströmtől. A Mercedes német pilótája hosszú körökön
keresztül ott loholt riválisa nyakán, de nem bírta megelőzni egészen a
tizedik körig. Kettejük párharca nem a pályán, a boxban dőlt el, a svéd
pilóta a kerékcsere után visszaesett a negyedik helyre, Bernd Schneider
lett a harmadik. A tizennegyedik körre újra tisztán láthatóvá vált a
sorrend, ekkorra már a teljes mezőny túl volt az első kerékcserén.
Paffett vezetett, mögötte Häkkinen, Ekström, Schneider, Kristensen,
McNish, Aiello, Tomczyk, Alesi és Frentzen száguldottak. Az élen
viszonylag eseménytelenül teltek-múltak a percek,
a mezőny középső és hátsó része azonban folyamatos akcióban
volt. A huszadik körre Paffett tetemes előnyt szerzett.

A brit versenyző a 26. körben állt ki az élről második kerék
cseréjére, de amikor visszatért a pályára ostoba hibát vétett, átment a
záróvonalon. A második kiállás Häkkinennek is gondot okozott: csak
Ekström mögé tudott visszajönni.
36 év ide, Formula-1-es tapasztalat oda, a finn pilóta nem bírt
magával. Egy előzési manőver közben túl későn fékezett, minek
következtében az AMG Mercedest a lendület levitte a versenypályáról, de
vissza tudott jönni. A 30. körben igazi tragédiát láthatott a versenyre
kilátogató 112000 néző, a versenybíróság ekkorra döntötte el, hogy
Paffettet a fehér vonal átlépéséért
drive through büntetéssel sújtja. A bajnokságban vezető brit
pilótát a verseny ezen szakaszában nem sokan irigyelték.
A biztosnak látszó győzelem elúszott, Paffett, miután áthajtott
a boxutcán, csak a negyedik helyre tudott visszajönni. A 37. körben
Ekström, Kristensen, Häkkinen, Paffett, Schneider, McNish, Alesi és
Green autóztak pontszerző helyen. Ezek után már csak egyetlen
érdemleges dolog történt, Paffett az utolsó körben - vélhetően csapat
utasításra - megelőzte Häkkinent. Ekström megnyerte a nürburgringi
futamot, és visszaszerezte vezető helyét a bajnokságban.

Ekström boldogan zárta a versenyt.
Mindig jó versenyt nyerni, bár természetesen jobb érzés, ha az első
hely sorsa küzdelemben dől el, és nem úgy, hogy az ellenfelet
megbüntetik. A nap végén viszont úgyis csak az számít, hogy több pontot
gyűjts, mint a többiek, még az is mindegy, hogy 1, vagy 10 pont van
közted és az ellenfeled között.
Nagyon csalódott vagyok a harmadik helyezésem miatt -
búslakodott Paffett.
Bosszant, hogy átléptem a fehér vonalat a boxkijáratnál, bocsánatot
kértem az egész csapattól. Az én autóm volt ma a leggyorsabb, meg
kellett volna nyernem ezt a versenyt.