Régóta bosszant, ha üzleti vagy magánügyeim intézésekor nincs parkoló a célobjektum közelében. A belvárosba ezért általában tömegközlekedéssel indulok: az ottani hivatalok vagy vállalkozások olyan épületekben vannak, amelyek még a konflisok és a lóvasút korában épültek.

hirdetés

Igen ám, csak a most épülő irodaházaknál és kereskedelmi épületeknél
ezt már számításba kell venni.
Rendelet rögzíti a kötelező parkolóhelyek számát, konkrétan az
Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK), vagy ha
így könnyebb keresni, a 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet. Ennek is a
42. §-a, amely pedig a 4. mellékletre hivatkozik. Ebben feketén-fehéren
benne van, hogy új építésű ingatlan esetén egy parkolóhely létesítendő
minden lakáshoz, kereskedelmi szálláshelyeknél szobánként,
vendéglátóegységeknél és irodák főhelyiségeire vetítve 10
négyzetméterenként.

És mit látok? Épülnek az új irodák, a környékükön képtelenség
megállni, pedig egyre több helyen kemény parkolási díjakkal próbálják
távol tartani az illetékteleneket és a kényelmeseket. Ilyen például a
Szépvölgyi útról nyíló Montevideo utcai irodaházdzsungel. Oda kocsival?
Csak az menjen, akit nem érdekel sem a KRESZ, sem a jó ízlés.
Parkolnak keresztben és hosszában, sarkon, járdán, zebrán, személy- és
teherportát eltorlaszolva, bukszusbokorban, gyepen, azt kitaposva a
sárban, mindenhol.

Vagy ott a szépen fejlődő Soroksári út eleje, kezdve a Duna Ház nevű
épületnél (Boráros tér), egészen a Művészetek Palotájáig. A szervizút
sokáig a p+r rendszerben hívők kedvelt terepe volt. Jöttek a
népek Erzsébetről, Csepelről, Soroksárról és messzebbről autóval, itt
szépen letették a járművet, sétáltak a kettes vagy huszonnégyes
villamos megállójáig pár száz métert, és kímélve a belvárost,
tömegközlekedéssel mentek tovább. Aztán egyszer hirtelen
parkolóautomaták jelentek meg, szinte a pusztában. El is tűntek jó
időre az autók a kihalt részről. Egyesek biztosan még kijjebb álltak
meg, mások viszont azt mondták, ha itt is fizetni kell, megyek tovább,
közelebb a munkahelyhez, hivatalhoz. Így például magam is, aki azelőtt
szívesen átszálltam a 4-6-osra.

Azóta érthető az önkormányzat intézkedése. Lakó- és irodaépületek
nőttek a régi MÁV-rendező helyén. Mind jó magas, sok kaptárlakással,
még több egyterű irodával. Kiköltözött ide a harmadik mobilmulti is.
Azóta nem a parkolás, de a közlekedés is súlyosan akadályozva van:
második sorban álló betonmixerek, hurcolkodással foglalkozó
vállalkozók kis- és nagyteherautói, futárcégek furgonjai, taxik
tucatjai. Fizetni egyik sem akarna, még akkor sem, ha netán meg
tudnának állni az út szélén, egyes részeken akár szabályosan. De hely,
az nincs. A mélygarázs pedig alacsony, oda személyautókat várnak,
belőlük se túl sokat.

A XIII. kerület egyik kirakatberuházása az ún. Erste-torony, az
Árpád híd pesti lábánál. Történetesen kollégáimnak tegnap ott volt
dolguk. A súly- és méretkorlátozások miatt egy Transit Connecttel, a
szükségesnél kisebb teherautóval járnak. De a parkolóházba nem mehetnek
le. Hogy miért?
Az egész dupla toronyban összesen 5 (!) vendégparkoló van. Egy
kisebb város tartózkodik ott munkaidőben, akiket beszállítók és
megrendelők százai keresnek fel nap mint nap.

És hol állnak meg? Az ő dolguk. A híd alatt, a szomszédos
lakótelepen, a zöldterületen, ahol sikerül. Hogy adhatott ki építési
engedélyt az illetékes hatóság, amikor nyilvánvaló volt, ennyi céges
autó és effajta látogatócentrikus vállalkozásnál egyszerűen kevés
lesz?

Tán csak nem a megszokott gumiparagrafus lépett életbe?
"(11) Ha a település adottságai lehetővé vagy szükségessé teszik, a
települési önkormányzat a település egész vagy rész területén - a helyi
parkolási rendeletben szabályozva - a (2) bekezdés szerinti
gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) kialakítását a legfeljebb 500 m-en
belüli parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe
egy részének, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe
egy részének felhasználásával az út kezelőjének hozzájárulásával
megengedheti. Ilyen esetekben a várakozóhelyek (parkolók) megépítése,
továbbá azok használata és fenntartása a parkolási rendeletben
rögzített feltételekhez köthetők.

A feltételek ellenértékeként a várakozóhelyek (parkolók) kiépítését,
illetőleg a meglévők használhatóságát és fenntartását:

- parkolóház esetében legkésőbb öt éven belül,

- közlekedési területen megvalósuló várakozóhelyek (parkolók)
esetében legkésőbb egy éven belül biztosítani kell."

Ha beleszámoljuk az Elektromos-pályát, a Dagály fürdő területét és a
kihasználatlan teret a Duna felett, talán találunk elegendő helyet
ezeknek a megígért parkolóknak. Addig az ügyfelek és a beszállítók
oldják meg problémáikat.

És tetszik tudni, mi a baj?
Az említett helyeken nincs metró. Vagy ha van, akkor gyalogolni
kell hozzá, nem is keveset. Persze hogy derogál a caplatás, amikor a
következő irodaházak építői bokáig érő sarat hordanak az összetört
járdára.

A belvárosi üzletek tulajdonosai arra panaszkodnak, hogy fogy a
vevő. Nem csodálom, én például utoljára évekkel ezelőtt vásároltam
arrafelé. Csak azért, mert utálok kiszámíthatatlan távolságot
gyalogolni, mondjuk egy kilométert, ha az Irányi utcában van dolgom, de
a Kálvin téren tudtam megállni. Azt mondják,
korábban kifejlett piacgazdaságokban (pl. USA) a városközpontokban
lassan kihal a kereskedelem (néhány istentelenül drága butik
kivételével), mert a vásárlók inkább a peremkerületek hipermarketjeiben
költik a pénzüket. Kényelmesen kiautóznak, megállnak valamelyik bejárat
közelében, megvesznek mindent egy helyen, és pattannak az autóba.

A probléma azonos. Ha nincs parkoló, korlátozott a mobilitás. Ha
korlátozott a mobilitás, az rontja a bérbeadási esélyeket. Ma tucatszám
húzzák fel az újabb és újabb irodaházakat. Furcsa, hogy sem az
beruházó, sem a hatóság nem látja, hogy
az infrastruktúra nem csak a gáz-, víz, csatorna- és
villanyszolgáltatásból áll. Ha a városrész megbénul a következő
betelepülőktől, hamarosan menekülni fognak onnan.

Nevezhetnék a fenti eseteket elszigeteltnek. De nem azok, és nagyobb
méretben is találok példát: ott van Budaörs, amin nemrég még átrohant a
sztráda, ma meg akkora a célforgalom, hogy ha tehetem, az M0-ás felé
elkerülöm.
Újabb bekötőutakkal, körfogalommal, következő forgalomirányító
lámpákkal legfeljebb szabályozni lehet a forgalmat, de
befogadóképesség nem nő. Tessék erre is gondolni, mielőtt az újabb első
kapavágásnál és az alapkőletételnél tetszenek pózolni, kedves beruházók
és városvezetők.