49 millió ember él Dél-Koreában magyarországnyi területen,
járműgyártó óriások árnyékában, 5 versenypályával, néhány száz
kilométerre Japántól és a drift (filmbeli) mestereitől.
Előfordulhat, hogy alig rendeznek errefelé valamire való
autóversenyt? Nem hagyott nyugodni a dolog, és sikerült rátalálnom
a CJ Super Race-re, a koreai autóverseny-szövetség (KARA) egyetlen
hivatalos bajnokságára. Mint utóbb kiderült, már 20 éves múltra tekint
vissza a sorozat, de tényleg keresni kell, errefelé nem túl népszerű a
benzingőz és az égett gumi illata. Túl veszélyes dolgok...
A Szöultól 30 km-re található Yongin Speedway versenypálya ad
otthont mind a 14 futamnak, amelyeken négy kategóriában indulnak az
autók: GT, Touring A, Touring B, és Formula. 2007-től a GT osztálynál a
WTCC szabályozást követték a kiírásban, csak a súlyhatárban tértek el
tőle - így fordulhat elő hogy (régebbi) WTCC autók is indulhatnak a
mezőnyben, igaz 80 kg extra súllyal felszerelve.
A hétvége első napja mutatta leginkább, hogy
a verseny körülményei és nézettsége mennyire elmarad az európai
szinttől: szombaton nyitva álltak a lelátók, a depók is mindenki
előtt - így is üresek voltak. Óriási volt a kísértés, amikor a
Hornetem
nyergében kereszteztem egy kis lehajtón a versenypálya aszfaltját, és
ráfordulhattam volna egy körre - de úgy döntöttem, mégsem így fogom
elkezdeni a pályamotorozást. A Daewoo kék WTCC autója is magányosan és
békésen pihent egy kis parkolóban, bár túlzás lenne azt állítani, hogy
beleolvadt környezetébe. Ekkor még reménykedtünk, hogy esetleg a pályán
is látni fogjuk, de sajnos csak kiállítási tárgynak érkezett.
A verseny európai vonatkozása a
Team Modena csapat
BMW-jének szereplése. Az autót a Schnitzer építette, és korábban
Jörg Müller ment vele, utoljára, ha minden igaz, 2003-ban, Makaóban. A
Team Modena a koreai banokság mellett a brit túraautó-bajnokságban egy
GT3 Lamborghini Gallardóval és a Le Mans Series-ben GT1 Aston Martin
DBR9-el versenyez. Itt legkisebb autójukat, a BMW E46-ost koreai
versenyző, Gene Lee vezeti.
Vasárnapra aztán felkötötték alsójukat a szervezők, tudták, mi kell
errefelé a népnek, hogy igazán jól szórakozzon:
férfiaknak lengén öltözött modellek, hölgyeknek
szappanoperasztárok. Elég egyszerű recept, Koreában is 100%-os
eredményt garantál.
A koreai (vagy inkább ázsiai) tévésztárok közül
Ryu Shi-won
tartotta lázban a közönséget. A Szexi Won vagy Prince ("a szívek
hercege") becenevű színész-énekes
az egyetlen koreai celebritás, aki nemzetközi autóversenyzői
licencet szerzett. A hölgyek tömött sorokban tolongtak, hogy
lefényképezhessék a folyamatosan fekete öltönyös biztonságiak mögé
húzódó 106-os számú pilótát. Épp csak néhány fotót sikerült elcsípnem
az Intercrew Racing csapat narancssárga-fekete depójáról.
A publikum másik felét természetesen a lányok kötötték le. Koreában,
ahol az utcán minden második embernek több százer forintos
fényképezőgép lóg a nyakában, csak profi fotómodellek jöhetnek szóba
olyan fontos feladatok ellátására, mint a napernyő tartása.
Tudták a lányok is, hogy a fotósokat az autók egyáltalán nem
érdeklik. Mindig eltakarták a versenyautókat - pedig én csak azokat
akartam fényképezni! Kis szerencsével - talán annak is köszönhetően,
hogy szemmel láthatóan külföldiek vagyunk - még a rajtrácson is nyomon
kísérhettük az eseményeket.
Miután a közönség egyik fele Szexi Wonnal, a másik a lányokkal volt
elfoglalva, a többi versenyzőnek nagyon látványos dolgokat kellett
volna mutatniuk ahhoz, hogy a figyelem középpontjába kerülhessenek.
Mivel
senkinek sem sikerült olyat produkálnia, mint Gene Leenek néhány
héttel ezelőtt ugyanezen a pályán, amikor egy Lexusszal akaszkodott
össze, és összegyűrte a BMW hátulját (
videó itt),
ezúttal békésen teltek-múltak a körök. Bevallom őszintén, el is
vesztettem a fonalat a sok lekörözés közepette (együtt indult a GT és
Touring A kategória), csak az élen állókat tudtam követni.
Minden jó, ha jó a vége: nyert a modenás BMW a Lexusok előtt,
rengeteg fénykép készült a lányokról, és Szexi Won kiintegetett a
közönségnek. Mindenki boldogan indult hazafelé.
