Magyarországon ma
nagyjából 3,4 millió autó fut. Egy-két veterán csoffadékot, a
tomboló motorzaj miatt kihangosíthatatlan IFA-t, öregpapa-Zsigulit
leszámítva mindegyikben van rádió.
Bevallom, kvázi en bloc utálom a magyar rádióadást. Lehet, hogy csak
nem vagyok elég nyitott a silány nosztalgiazenére, a tuc-tucra, a
hosszú, monoton mono- és dialógusokra, a mindenkori nyálas
cukipop-hullámokra, az álhozzáértő, előemésztett dzsesszmuzsikára.
Bármilyen szokatlan, még zsoltárokat sem szoktam énekelgetni
autózás közben. Ha a leírásból ráismernek egy-két adóra, avagy valakit
megbántottam, elnézést, akaratomon kívül történt, rosszul
szocializálódtam, szóljanak a szüleimnek, név és cím a
szerkesztőségben. És nem gondolom magam valami überszofisztikált
faszinak, egyszerűen csak rosszul tűröm a káeurópai egyenszószt.
Az
Alfámban nincs is
rádió, olyan zenét magyar állomás elvétve sugároz, ami szebben szólna a
kipufogójánál. Az öreg
Merciben is egy régi Kenwood cédé van,
asszem most látja maga körül az ötödik autót, kicsit festékfoltos az
előlapja, a rádióján nincs is beállítva állomás, mert kizárólag
konzervzene megy benne. A
feleségem kocsijánál beruháztunk egy empéháromba, de a gyerekek
miatt abba örökre bennragadt a Halász Judit összes.
Rádiózni, itt?! Szlovákiában, Ausztriában, a cseheknél,
németeknél mindig találok zenét az éterben, itt nem. Amerikáról és
Angliáról ne is beszéljünk, azokon a helyeken jobb rádiózni, mint
szerelembe esni Natalie Portmannel.
majd a magyarországi analóg rádiózást
Én leszek talán az utolsó, aki siratja majd a magyarországi analóg
rádiózást, amikor az URH-adásoknak pár év múlva vége szakad.
Jövőre kiírják a
digitális adás (Digital Audio Broadcasting, azaz DAB)
sávhasználati-műsorszórási tenderét.
Szokás szerint ez is a gyanús összefonódásokra és lenyúlásokra
lehetőségeket adó, magyar centralizációs vonal mentén történik. Ha
valami csoda nem történik, ismét az Antenna Hungária (AH) lesz a
türannosz, amelyik 12 évre kapja meg a digitális műsorszórás jogát.
A tervek szerint 2014. december 31-ével végleg megszűnik a mai,
analóg műsorszórás (amelyet szintén az AH tart kézben),
nem lesz többé 94,8 MHz-es Petőfi, 98,0 MHz-es Civil, még a 100,8
MHz-es Sláger Rádió, sőt a „Hundertdrei-komma-drei” Danubius is
berekeszti az adásait. Mind átmennek digibe, feltéve ha eleget tudnak
tejelni az AH-nak.
További feltételei is vannak a dolognak. A váltás a kitűzött
időpontban
akkor jöhet, ha addigra olyan lesz a lefedettség, hogy az ország
lakosságának legalább 94 százaléka fogni tudja a közszolgálati
adókat, mellesleg 75 százalékának lesz is DAB-vételképes rádiója. Ne
aggódjanak,
ilyeneket vásárolni már ma
is lehet, konyhába, autóba egyaránt.
ígéretes is a tervezett program
Két oka van annak, hogy Európa átáll a digitális rádiózásra.
Egyrészt, mert a hagyományos frekvenciasávok beteltek (a frekvenciasáv
kötött: 88-108 MHz, adónként pedig ebből közel 75 kHz-re van
szükség), egy-egy jobban ellátott régióban már emiatt képtelenség új
rádiót indítani, ha mégoly ígéretes is a tervezett program. A digitális
rádióadó viszont egyazon frekvencián 6-8 adót tud szórni, ráadásul
az URH-n sugárzott zene eddigi 15 ezer hertzes fölső
frekvenciakorlátja (aminél a legtöbb ember magasabb hangokat is
meghall még) 20 kHz-re tolódik.
Ugyanekkor
megszűnik a sistergés, nem úszik el az adó, ha fél kilométerrel
odébb autózunk, nem vált monóba minden nagyobb ház árnyékában, a
Tilos rádió nem torzít be az érdi emelkedőn túl. A műsor az utolsó
lehetséges pillanatig tisztán, sztereóban, zaj nélkül élvezhető, igaz,
ha igazán gyenge a vétel, már sistergős monó adás sem marad belőle,
csak a csend. Viszont nem húsz, hanem elméletileg akár százötven adóból
válogathatunk majd. Már várom – egy talán lesz köztük, amelyik végre jó
zenét nyom.
Hogyan fér egy frekvenciára több adó a
DAB-bal?
A trükk, hogy a DAB adó digitálisan kódolt információt
sugároz. Ha egy hagyományos rádióval be tudnánk fogni a jelét
(nem tudjuk, mert a DAB-sáv frekvenciában jóval feljebb van),
csak fura bitsistergést, azaz fehér zajt hallanánk. A digitális
adóban a műsort digitalizálja, tömöríti, nagyjából úgy, ahogy
Halász Judit mp3-má válik, majd megcímkézi, hogy melyik
állomáshoz tartozik. Az adóantenna továbbítja, a mi készülékünk
veszi a jelet, leolvassa a címkét, és ha rájön, hogy az
általunk beállított állomásé, ugyanúgy kibontja és dekódolja a
digitális jelet, ahogy az mp3-játszó teszi ezt a cédén levő
fájlokkal. Számítógép az egyik végen, számítógép a másikon; ne
mondják, hogy azt hitték - megússzuk.
Ezeket a digitálisan kódolt jeleket az adó több, rövid
csomagban is ki tudja szórni az éterbe, tehát egy frekvencián
(ahol most csak egyelen adó lehet) akár hat-nyolc adó is elfér,
a megfelelő frekvenciára hangolt rádió pedig a címke alapján
válogatja ki, melyik műsort hallgatjuk éppen. Csak az a
tömörítés ne lenne, analógban azért mindig voltak közvetlenben
leadott, csúcsminőségű műsorok, ezeknek tényleg búcsút
inhetünk...
Ha akkor még meglesz (kötve hiszem), majd veszek az Alfába
DAB-rádiót, meg a
Bazegben lecserélem az akkor már tizenhárom éves Kenwoodot a
feleségem Mercijében levő mostani mp3-as Panasonicra. Az a Merci – mint
elsődleges családi jármű – pedig szintén kap egy szép, flitteres,
naracsrózsazölden világító DAB-vevőt.
Legyünk reálisak: kötve hiszem, hogy 2014 végére bármelyik jármű
vagy rádió működni fog.
buherálni, azok törvényen és technikán kívüliek
Magam miatt tehát nem aggódom, a régi autókat mindig lehet majd
buherálni, azok törvényen és technikán kívüliek. De
mi lesz a milliónyi, ma még új autóval? Meg azokkal, amelyeket
csak jövőre, meg 2009-ben, meg 2010-ben adnak el? Hiszen az autóipar
mára elfelejtette a szabványos DIN-méretet, spéci formájúak a
készülékek. Pedig azok az autók még tízévesek sem lesznek a
DAB-hatalomátvétel idején. Magyar viszonylatban ilyenkor a gyertya fele
még leégésre vár. Mi lesz velük?
Mindenki fülhallgatóval vezeti majd őket? Vagy
újra divatba jönnek a szivargyújtóról tápolt, a jobb egyes ülés
lábteréből ordító gettórombolók, csak már DAB-ot nyomatnak? Esetleg
a gyárak az öt-tízéves autókhoz kezdenek majd DAB-rádiós paneleket
árulni? És az akkor pár százezer, egymillió-kevés forintos autók
tulajdonosai újabb pár százezer forintért majd meg is veszik az
átépítő-készleteket? Erre nem tennék nagy tétet.
Az Opel már kicsivel korábban elkezdte, de például már a Ford is
DAB-vevős Sonyval árulja az imént
frissített Focust,
nincs is értelme mással megvenni, ha valaki hosszú távra tervez. De
négy év múlva egy ilyen kocsi újraeladhatóságán is sokat javít majd
a gyári DAB-cucc. Ha a Fordnál már van DAB, gondoltam, a
konszerntárs Mazda is rövidesen kirukkol valami hasonló készülékkel,
hiszen hajdanán ez a cég vezette be az elsők között az mp3-lejátszót
is. De nem, ők még kivárnak, megkérdeztem.
van már USB-csatlakozó
Szerencsére a legtöbb most árult kocsiban van már USB-csatlakozó,
néhány tízezer forintért pedig akár ma is meg lehet venni az iPod
méretű zseb-DAB-ot, amit csak be kell dugni az USB-be. Ha kicsit
kényelmetlen is, de megoldás.
A probléma a középúj, kicsit-régiekkel van. Már a tíz-tizenöt
évvel ezelőtti Fordokban, Fiatokban is spéci a rádió, szerintem azokból
is lesz jó néhány, ami megéri 2014-et. A derékhad, a most három-ötéves
kocsik pedig már szinte kivétel nélkül úgynevezett dedikált rádióval
készültek, viszont USB-csatlakozónak nyoma sincs bennük. Ezekkel mi
lesz?
Van megoldás, bár kicsit béna. Mint a tíz évvel ezelőtti,
utólagos CD-tárak, amelyeken volt egy kis rádióadó. A tárat eltettük a
csomagtartóba, beleraktuk a CD-t, és az autórádióval ráhangoltunk a
CD-tár saját rádióadójának frekvenciájára. Ugyanilyen, a kocsin belül
hagyományos URH-t sugárzó DAB-átalakítók is léteznek már. Sajnos az
efféle faramuci szerkezetek szinte kivétel nélkül rossz minőségűek.
Pedig ha szuper kivitelűek lennének sem tudnák megközelíteni a gyári
DAB-rádiók minőségét. Először beiktatunk a láncba még egy átalakítást,
rádiós műsorszórást, ami garantált romláshoz vezet. Másodszor meg
visszakapjuk a 15 kHz-es magashang-korlátozást, amitől egyszer már
sikerült megszabadulnunk. De egy tizenöt éves autó tulajdonosának talán
ez nem lesz olyan borzalmas.
Ha nem bírja, legfeljebb betesz egy kazettát…
Akkor landol légy a levesben,
ha esetleg nem a mostani DAB-szabvány terjedne el, hanem a DRM
(Digital Radio Mondial). Ez nem az URH-sávban működik, hanem
lejjebb, ahol ma az AM (amplitúdó modulált) adók sugároznak. Tehát a
rövid- (RH, idegen rövidítéssel SW), közép- (KH, azaz MW), és
hosszúhullámon (HH, azaz LW). Az ilyen AM-adásokkal ma több baj is van
- az állomások könnyen elhangolódnak, sisteregnek, a szűk sávszélesség
miatt rossz a minőség, sztereó sugárzásnak nincs is értelme.
fogják állítani a modelljeik audiorendszerét DAB-rádiósra
Ezeket a betegségeket a digitális kódolás szinte tökéletesen
gyógyítja. Az AM-frekvenciák (RH, KH, HH) óriási előnye viszont,
hogy egyetlen adóval óriási területet be lehet így sugározni. Különösen
a rövidhullámra igaz ez, ahol egy jobb adó-vevő párossal, megfelelő
légköri viszonyok mellett körbe lehet lőni a Földet, tehát a saját
adásunkat hallgathatjuk vissza pár másodperces késéssel.
Gyanítom, a DRM minden praktikussága ellenére is csak olyan,
forrasztóónszagú lyukakból előbújó nördök által védett mellékszereplő
lesz, mint a Betamax volt a VHS mellett, vagy a MiniDisc a CD-szabvány
ellenében. Lesz készülék, ami fogja majd a DRM-et, sőt, talán akad több
olyan is, amely DRM- és DAB-adások vételére egyformán alkalmas lesz. De
a DAB-ot már túlságosan rég fejlesztik túlságosan nagy mamutok,
hogy csak úgy le lehessen söpörni a porondról.
Megeshet, hogy olyan gyorsan elterjed a mobil internet, hogy
öt év múlva mindenki GPRS-es iPodon hallgatja majd a netes
rádiókat. Sőt erre a lehetőség ma is megvan, csak még kicsit drágán
és nyögvenyelősen működik.
Pár dolog viszont már most látszik.
A nem DAB-képes autórádiók piaca rövidesen megszűnik. Az
autógyárak két-három éven belül át fogják állítani a modelljeik
audiorendszerét DAB-rádiósra. Aki pedig ma beszáll a digitális
rádió-üzletbe – akár műsort szórni, akár készüléket eladni, akár
politikai vonalon – nem járhat nagyon rosszul.
További cikkeink
