Aki nem okoz kárt, egyre kedvezőbb bónuszosztályba kerülhet a
díjtételek jelentős csökkenésével. Aki kárt okoz, annak bónuszfokozata
csökken, a díjtételek növekednek. Ez a kötelező gépjármű
felelősségbiztosítás bónusz-málusz rendszerének lényege. A rendszer
viszonylag egyszerű és áttekinthető, mégis rengeteg jogértelmezési
probléma merül fel és számtalan kérdés érkezik, melyekből a
legtipikusabbakat csokorba szedve áttekintjük a biztosítási
bónuszfokozat legfontosabb tudnivalóit.
Mikor változik a bónusz fokozat?
A személygépkocsik bónusz-málusz nyilvántartási rendszere
szempontjából az első megfigyelési időszak 1991. július 1-jétől 1992.
június 30-ig tartott. Ezt követően a megfigyelési időszakok mindig
július 1-jétől június 30-ig tartanak. A kárkifizetési szempont: július
1-től június 30-ig terjedő időszak, azonban a bónusz fokozat mindig
évfordulóval, vagyis január 1-jével változik. Ahhoz, hogy a szerződés
bónusz-malus osztályba sorolása a tárgyévet követő év január 1-jén egy
osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább
9 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennie.
Mindegy, ki az üzembentartó szerződő fél: jogosítvánnyal nem
rendelkező nagymama vagy kiskorú gyermek, a bónusz az adott
üzembentartó szerződő fél személyének változatlansága mellett az adott
gépjármű kármentessége esetén emelkedik évről évre. Ha a jármű
ideiglenesen ki volt vonva a forgalomból, vagy új autó és év közben
lett forgalomba helyezve azt kell nézni, hogy a biztosítási szerződés a
megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályban volt-e. A
legkedvezőbb bónuszosztály eléréséhez 11 év balesetmentes vezetésre van
szükség.
Bónusz átvitele következő gépjárműre
A bónuszbesorolás megmarad, és az arra jogosító időtartam
folytatódik, ha a szerződés megszűnésétől számított két éven belül új
szerződéskötésre kerül sor. Ha tehát eladjuk öreg autónkat, a
biztosítási díjakat szépen megfizetjük, az eladást rendben bejelentjük,
a biztosítás érdekmúlással megszűnik. Ezt követően két éven belül ha
azonos járműkategóriába tartozó járművet veszünk, a korábbi szerződés
bónuszfokozatát érvényesíthetjük rá. Ugyanez történik, ha öreg autónkat
bontóba adjuk, a forgalomból végleg kivonatjuk és utána két éven belül
másikat vásárolunk.
Az azonos járműkategória semmi ördöngösséget nem takar: ha korábban
személyautóra szólt a biztosításunk, a bónuszát nem vihetjük át egy
buszra, csak másik személyautóra. Az érdekmúlás fontos kulcsszó, mert
ha nem így, hanem díjnemfizetéssel szűnik meg a biztosítás, hiába
voltunk B10-ben a bónusz átviteléről szó sem lehet, újra A00-ba
kerülünk.
Mi a helyzet, ha korábban külföldön éltem és fizettem a kötelező
biztosítást?
A „magyar” biztosító - az üzembentartó kérelmére - köteles a másik
tagállamban működő biztosító által kiadott kárelőzményi igazolás
alapján az üzemben tartó által igazolt időszakot figyelembe venni, és a
szerződést az ennek megfelelő bónusz osztályba sorolni. Az igazolás
abban az esetben vehető figyelembe, ha tartalmazza azokat az adatokat,
amelyeket a hazai biztosítóktól is kapunk, azaz az adott biztosítónál
nyilvántartott időszakot, illetve hogy az üzemben tartó a tagállamban
működő biztosítóval kötött szerződésének hatálya alatt hány első
fizetéssel járó, illetve hány bekövetkezett, de még kifizetéssel nem
járó kárt okozott.
Mi a helyzet, ha a járművet idegen személy jogtalanul használta és
közben kárt okozott?
Fő szabályként az érintett szerződés vonatkozásában a bónusz-málusz
rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó
személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó
gépjárművét ki vezette. Ettől eltérően azonban ha az adott gépjárművet
idegen személy jogtalanul használatba veszi pl. ellopja, és ez a
rendőrségen is bejelentésre kerül, úgy a gépjármű jogellenes vezetője
által okozott kár a szerződés osztályba sorolását nem érinti. Ezt a
lehetőséget értelemszerűen nem használhatjuk ki akkor, ha
hozzátartozónk, pl. kalandvágyó nagyfiunk tudtunk nélkül elcseni egy
körre a járművet és közben kárt okoz.
Az előzőek alapján meg kell fontolnunk, kinek adjuk kölcsön a
járművünket, mert az esetleges károkozásnak a – biztosítási díjban is
jelentkező – hátrányos következményeit mindig a szerződő viseli.
A hátrány alóli mentesülés feltétele tehát, hogy idegen személy
vegye jogtalanul használatba a járművet és ezt rendőrségi feljelentés
is kövesse.
Mi történik a már megszerzett bónusszal, ha szüneteltetni
szeretnénk a biztosítási szerződést?
A felelősségbiztosítási szerződés a bejelentés napjától kezdődően,
de legfeljebb 6 hónapig szüneteltethető, ha a járművet hivatalosan
kivonják a forgalomból. A forgalomból való kivonást igazolja a forgalmi
engedély, vagy a hivatalból történő ideiglenes kivonásra vonatkozó
hatósági határozat. Újbóli forgalomba helyezéskor az új szerződésre a
bónuszfolytonosság átvezethető. A bónuszosztály-emelkedés viszont csak
akkor ismerhető el, ha a szerződés a megfigyelési időszakban legalább 9
hónapig fennállt, és kármentes volt.
Mi is fizethetünk a biztosító helyett
Nehéz elképzelni, de elméletben előfordulhat, hogy jobban járunk, ha
biztosításon kívül megfizetjük az okozott kárt a biztosító helyett és
így bónusz besorolásunk megmarad, ehhez joga van a szerződőnek, hiszen
a károkozás után bónuszunk ugyanúgy csökken egy kisebb összegű kárnál,
mint egy többmilliós kár esetében. Nagyjából itt ki is fogytunk a
jóból, most jöhet, amit nem szeretünk.
Bónusz érvényesítése párhuzamos üzemeltetés esetén
Több olvasónk kérdezte, hogy ha van egy bónuszfokozatos biztosítása
és további járművet vásárol, a bónuszt arra is megkapja-e. Erre az
esetre azt mondja a jogszabály, hogy ha az üzemben tartó egy adott
gépjárműre már rendelkezik szerződéssel és annak hatálya alatt másik,
azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új
szerződést A00-ba kell sorolni.
Arra a kérdésre, hogy mit tehet a szerződő, ha két autója van és a
később megvett autón szeretné a bónusz fokozatot kihasználni, mert az
elsőt nem használja, válaszunk az, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a
régebbi autó biztosítási szerződése érdekmúlással megszűnik, tehát ha a
nem használt gépkocsit eladja, vagy végleg kivonatja a forgalomból.
A fentiekhez hasonlóan nem lehet az újabban szerzett autóra
érvényesíteni a bónuszt, ha a régebbitől üzembentartói szerződés
írásával szabadulunk meg. Így járt egyik olvasónk is, aki autóját
üzembentartói szerződéssel próbálta eladni, de mivel így ő maradt a
tulajdonos, a biztosítótól nem kapott rá bónusz igazolást, így újabb
járművére nem tudta azt érvényesíteni.
Másik olvasónk ésszerűtlennek tartja, hogy kedvező besorolású
bónuszával nem köthet meglévő autója mellé szintén olyan besorolású
biztosítást, hiszen az elért fokozatot ő érte el és nem az autó. Ezt a
lehetőséget a jogszabály zárja ki, mivel ez már nem is kiskaput, hanem
nagykaput nyitna a cseles magyaroknak, aminek az eredményeként a B10-es
üzembentartó nevén lenne a rokonság összes járműve. Tehát egy adott
üzembetartó egy adott gépjárművére lehet a kedvezményt érvényesíteni,
azaz a bónusz ha nem sokszorozható, de legalább átvihető. Ha
szerződőnek egy időben több gépkocsija is van, a felelősségbiztosítások
között nem lehet felcserélni sem az osztályba sorolást. Így pl. a
Trabanttal megszerzett B10-et nem lehet kicserélni a Jaguar
A00-jára.
Átvezethető-e a megszerzett bónuszfokozat az új gépjárműre, ha az
előző jármű a család más tagjának nevén szerepelt?
Gyakran előfordul, hogy különböző okok miatt más vezeti ténylegesen
a járművet és más a biztosítás szerződője. A körülmények megváltozása
folytán aztán a tényleges vezető szeretné korrigálni a helyzetet és a
saját balesetmentes közlekedését bónusszal jutalmaztatni. Erre azonban
nincs lehetőség. Semmilyen indokot nem lehet felhozni, a jogszabály
egyszerűen kizárja ezt, pedig volna néhány méltánylandó helyzet.
Egyik olvasónk például azt szerette volna megtudni, van-e mód
(esetleg méltányossági) édesanyja B10-ének megöröklésére. Az autót a
levélírónk vezette balesetmentesen, de a biztosítás édesanyja nevén
volt, holott soha nem volt jogosítványa, az autó azért volt az édeanyja
nevén, mert mozgáskorlátozott utalványt is felhasználtak a jármű
megvásárlásához.
Sajnos nincs ilyen lehetőség, a jogszabály szerint az érintett
szerződés vonatkozásában a jogszabály szerint a bónusz-málusz
rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó
személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó
gépjárművét ki vezette”.
Átvezethető-e a bónusz, ha a tulajdonunkban lévő cég autóját saját
névre íratjuk?
Egyik olvasónk egy Kft-nek volt tulajdonosa és egyben ügyvezetője. A
Kft. rendelkezett egy gépjárművel melyet kizárólagos joggal olvasónk
használt, a gépjárműre annak idején személyesen kötötte meg a kötelező
felelősségbiztosítást is. A balesetmentes vezetésnek köszönhetően B8
bónusza volt. A Kft-től a gépkocsit megvásárolta és a saját nevére
átíratta, ezáltal érdekmúlás miatt a gépkocsi kötelezője megszűnt, majd
ugyanannál a biztosítónál az eladás napján megkötötte saját nevére az
új felelősség biztosítást. A megkötéskor azt mondták, hogy a B8
besorolása megtartható, majd később közölték vele, hogy A00-ba
rakták.
Ennek az az indoka, hogy a Kft. a vezetőjétől, tulajdonosától,
képviselőjétől elkülönülten létező önálló jogi személy. Ha a jármű
tulajdonosa vagy bejegyzett üzembentartója a Kft. volt, akkor - hiába
kötötte Ön a cég nevében a szerződéseket és képviselte a céget a
biztosító előtt - nem jogosult igénybe venni a cég által megszerzett
bónuszkedvezményt. A kedvezményt a cég vagy jogutódja érvényesítheti,
jogutód nélküli megszűnés esetén pedig elvész a kedvezmény. A bónuszra
való jogosultságról nem lehet más javára lemondani sem.
Félreértések a bizományba adással kapcsolatban
Ha a gépkocsit adásvételi szerződés megkötésével értékesítik, az
eladás napjáig kell a díjat megfizetni. Sokan vásárolnak új gépkocsit a
régi beszámításával úgy, hogy a gépjármű-kereskedővel bizományosi
szerződést kötnek. A bizományba adással – függetlenül attól, hogy a
régi autó árát kifizették, vagy beszámították az új gépkocsi árába –
jogilag nem következik be az adásvétel, tehát nem lehet ilyen indokkal
a szerződést vagy a díjfizetést megszüntetni.
Másrészt az is előfordulhat, hogy valaki a leadott gépkocsit
próbaútra viszi és ennek során okoz vagy szenved kárt. A bizományba
vevő nem köthet biztosítást, mert nem ő a tulajdonosa a gépkocsinak.
Sokan ezt a szituációt félreértik, azt gondolják, majd az autót átvevő
kereskedő elintézi a biztosítós papírmunkát. Attól kezdve nem fizetik a
biztosítási díjat, majd később arról értesülnek, hogy a biztosítási
szerződésük díjnemfizetéssel szűnt meg. Erre egyébként van megoldás, az
ügyfél meghatalmazza a kereskedőt a gépjármű forgalomból való
kivonására a bizományosi időszakra, ekkor sem a szerződőnek, sem a
kereskedőnek nem kell kifizetnie a biztosítási díjat, de a közúti
közlekedésben így a jármű nem vehet részt.
Díjnemfizetés, késedelem –ebből van a legtöbb gond
A biztosított legfontosabb kötelezettsége a díjfizetés – szól a
verdikt. A jogszabály szerint ugyanis a biztosítási díj esedékességétől
számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha az
addig hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást
nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem
érvényesítette. Ezért figyelni kell arra, hogy a díjfizetés
esedékességétől számított harminc napos türelmi idő ne teljen el,
ugyanis ha elteltéig sem fizetjük meg díjhátralékunkat, akkor a
szerződésünk automatikusan megszűnik.
Fontos tudni, hogy akkor is ez történik, ha a biztosító nem küldött
csekket, amin be tudnánk fizetni a díjat! Az évváltás, biztosítóváltás
miatti csúcsforgalomban is rendre kiderül, hogy a szerződők tömegesen
nem kapnak időben csekket és erre tekintettel a befizetésre türelmi
időt sem.
Olvasónk új autójára a befizetési határidőt azért mulasztotta el 6
nappal, mert ebben az időszakban folyt a biztosítóváltás is, a bónusz
átvitele miatt folyamatosan kapcsolatban állt a biztosítóval, ahol
többször félreinformálták, mit kell tennie, végül a késlekedés miatt
felmondták a biztosítását. Később azt mondták neki, hogy sajnálják,
próbáljon meg méltányosságot kérni.
Olvasónk ezt készséggel megtette, a pénzt többször is elutalta, amit
folyamatosan automatikusan visszautaltak, a történet azzal zárult, hogy
felhívták: sajnálják, de A00-ba visszahelyezték. Láthatjuk, a
folyamatos együttműködő kapcsolattartás sem elég, ha a díj nem érkezik
be. Ebben az esetben feltehetően a biztosító sem hangsúlyozta, hogy a
legfontosabb teendő a díjfizetés, a többi részletkérdés, ha túlfizetése
lenne, azt úgyis visszaküldik, a bónuszát visszamenőleg is
érvényesítik. A jogszabály pedig méltányosságot nem enged alkalmazni,
érdekes, hogy olvasónknak ezt tanácsolták.
A következőkben a PSZÁF tájékoztatójából idézek: "A díjfizetés
követése egyébként a későbbiek során is kötelessége a szerződőnek, még
abban az esetben is, ha a biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy
az késve érkezik meg. A biztosítási díj esedékességétől számított
harmincadik nap elteltével ugyanis - amennyiben a biztosítóhoz nem
érkezik meg a díj összege - a biztosítási szerződés megszűnik. Ennek
következményeként a károkozásért a kockázatot már maga az üzembentartó
viseli, aki emellett elveszíti addigi bonuskedvezményét is."
Ha a biztosítási szerződés év közben díjnemfizetéssel megszűnik, az
üzembentartó ugyanannak az évnek a hátralévő részére fedezetet nyújtó
szerződést csak annál a biztosítónál kötheti meg, ahol a szerződése
díjnemfizetéssel megszűnt. Bónuszfokozatát elveszíti, ehelyett A00-ba
fogják besorolni. Ha a szerződőn ennek ellenére más biztosítónál köt
szerződést, akkor az így létrejött szerződés érvénytelen lesz, tehát a
jármű biztosítatlanná válik, az okozott kárt pedig az üzembentartónak
kell megtérítenie.
A szerződés megszűnését követően esetleg befizetett díj sem a régi
szerződést nem aktiválja, sem pedig új szerződést nem hoz létre. A
késve befizetett díjat pedig automatikusan visszautalják a feladónak.
Célszerű a díjfizetést pl. azonnali beszedési megbízás adásával
intézni, mivel így a biztosító az esedékesség időpontjában be tudja
szedni a díjat és nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nem érkezik
csekk és nem tudunk ennek eleget tenni.
Akit a jogszabály még részletesebben érdekel, megtekintheti pl. a
kormányportálon, oldalon a
jogszabálykereső program segítségével. A jogszabály neve: 190/2004.
(VI. 8.) Korm. Rendelet a gépjármű üzemben tartójának kötelező
felelősségbiztosításáról.
