Jól elkapott fény? Hideg számítással kimunkált stúdióbeállítás? Kényszer szülte, tűrhető eredmény? Mindenféle fotó keletkezik a Totalcarnál, olyanok, hogy már vállalni is merjük őket. Itt vannak a 2008-as kedvenceink. Himnusz előtt, fejfájós újévi ébredés után sem megterhelő ez a könnyed, relatíve betűmentes óév-búcsúztató.
Lehet, hogy csak nekünk tűnik fel, éppen ezért jobb talán felhívni
rá a figyelmet: mostanában odafigyelünk a képanyagainkra
a Totalcaron és a Totalbike-on egyaránt. Nehogy
félreértsenek, művészetről szó sincs (ha ilyenre vágynak, látogassanak
el
baowah kolléga blogjára, de
próbálunk tisztességes iparosmunkát előállítani. Vagyis néha,
némelyikünk szerintem azon túlmutatót, de ezt döntsék el önök!
Mindenesetre a fotózás keresett cikk lett a TC belső
köreiben. Tavaly vettük a szerkesztőségi Nikon D80-ast két
objektívvel, idén lett hozzá polárszűrőnk is. Közben Gyulavitéz –
messze hajítva régi kompakt gépét – vásárolt magának egy Canon EOS
350D-t egy fehér 70-200/4-es profi objektívvel, meg azóta lőtt magának
egy nagylátószögűt is, nem tudom milyet, azt még nem néztem. És az Autó
Magazintól átjött hozzánk Papp Tibi, aki régóta nyomja az ipart,
pontosabban az exponálógombot, rettentő komolyan veszi
a fényképezést, van egy tonna objektívje, makrófejes állványa,
távvezérlése a profi vakujához, szűrői, miegymás. Meg is látszik
a munkáján.
Zirig Árpád, alias baowah is régi fényképész, idén káprázatos
cuccokkal szerelte fel magát és mániákusan fényképez. Szeme volt már
a dologhoz régen is, amikor csak egy filléres Kodakkal nyomta,
most már eszközöknek sincs híján. Balázs Viktor külső munkatárs
korábban is erősen rajta volt a fotózáson, közben pedig
folyamatosan szívdfelbegyemet játszik a szakkönyvekkel.
Megszerzett tudásának eredménye elsősorban a nyomtatott
Totalcar-Expressz magazinokban élvezhető, de aki valamiért nem jutott
hozzá ezekhez, most megnézhet néhány korrekt expót itt, online is. És
Koncz János külső szerzőnk sem ma fogott először a kezébe Pajtás
mintájú bakelit rollfilmeset – nézzék csak meg indiai fotóit. Meg
igazából a többit is. És a Winkler is beruházott – igaz, még
mindig a kompaktoknál maradt, de végre jót vett, és kezd látszani
az eredmény. Egy rakás jó közeli képre azt mondta – "Ki a fasz
kíváncsi hat érdektelen makróra?" – ezért ezekről lemaradunk. Ami lett,
kettő, az se rossz mondjuk, az egyik a szerkesztőségi
Nikonnal.
Szóval próbálkozunk, páran már érzik is rendesen a témát. Lett
volna sok-sok fotónk, de fejenként maximum hattal lehetett nevezni.
Aztán páran, afféle rögtönzött ítélőszékként azokból is kiszórtunk,
a cikkbe tehát összesen három-három kerül, szavazhatóan.
A szerzők kirostálódott maradék képeit azonban megnézhetik
a galériában, kár lemaradni róluk.
És ne feledjék, használják a pontozógépet! Hadd legyen
valamelyikünknek egy jó napja a konteszt végén.
Akinek nem lenne egyértelmű: a kattintható számok nem helyezést
jelentenek, hanem az adható pontot határozzák meg. Tehát a pocsék kép
1-es, a felfoghatatlanul jó 10-es.
További cikkeink
