Hány év múlva utazhatunk ilyen buszokkal?

Busworld Europe 2019.

2019.11.02. 12:46

A Brussels expo a világ egyik legnagyobb fedett kiállítási területe, éppen ezért döntöttek úgy a Busworld szervezői, hogy a kétévente megrendezésre kerülő Busworld Europe helyszíne nem Kortrijkban, hanem Brüsszelben lesz. A szervezők valószínűleg elszámolták egy kicsit magukat, ugyanis a kiállítási terület alig kétharmadát foglalták el a buszokkal foglalkozó cégek, de így is több mint százezer látogatója és több száz kiállítója volt az eseménynek. Egyébként, ahogy most is, minden páratlan évben a Busworldön adják át a következő év turistabuszának járó elismerést.

Az idén több érdekességet is tapasztalhattunk a korábbiakhoz képest. Az egyik ilyen, hogy az szinte teljesen eltűntek a hibrid buszok. A témában élenjáró Volvo például egyáltalán nem hozott hibridet a kiállításra. A gyártók inkább más alternatív hajtásrendszereket keresnek és építik be a járműveikbe, így idén sokkal több volt a teljesen elektromos, gázüzemű és üzemanyagcellás autóbusz. A másik, hogy a troli- (ahogy újabban hívják, pantográfos, azaz áramszedős) buszok pedig mintha reneszánszukat élnék, ugyanis ezekből jóval többet láthattunk, mint a korábban. De meglepő volt az is, hogy az alig néhány éve megjelent új technológiák, például: tükrök helyett kamerák, kompozit és karbon anyagok felhasználása, valamint az önvezetés, villámgyorsan elterjedtek a buszgyártók körében, így ezeket előszeretettel építették be a Busworldön bemutatott buszaikba.

A buszgyártó nemzet

Miközben Magyarországon elvileg épp dübörög a buszgyártási stratégia, a világ legnagyobb autóbuszos kiállítására mindössze három és fél magyar cég jelentkezett. De idén, négy kihagyott Busworld után, újra láthattunk félig-meddig magyar buszt is.

Az Ikarus a kínai CRRC-vel közös standon állította ki az elektromos CityPioneer második nagyrészt Magyarországon készült változatát. A PKD konstrukcióban, azaz Kínából érkező elemekből, Székesfehérváron összeszerelt autóbuszt az Ikarus mérnökeinek segítségével továbbfejlesztették a prototípushoz képest. Kínai utasajtók helyett Szegeden gyártott Ikarus-ajtókat építettek be, valamint a középső ajtó is előrébb kerül. Megmaradt azonban az átgondolatlan üléselrendezés, valamint a rengeteg dobogó és a hatalmas gardróbszekrény hátul, amelyben az elektromos berendezések találhatók. De nem valami vaskos az egy feltöltéssel megtehető 200-250 kilométeres hatótáv sem. Ezeken a megoldásokon a moder elektromos buszok már évekkel ezelőtt túlléptek.

A másik hazai vállalat a kerekegyházi König Kft., amely a világ számos autóbuszgyártójának a beszállítója. A harmadik pedig a pásztói Integrabus Kft., amely autóbuszokhoz készít GPS-alapú, infotainment- és fedélzeti rendszereket. Az Integrabus rendszerei kevésbé ismertek Magyarországon, de számos nyugati cég használja a termékeiket, ahol például szempont, hogy az utasok netezni tudjanak, vagy tudják tölteni a mobiljaikat. Legutóbbi fejlesztésük az ülés háttámlájába épített puha mobileszköz-töltő, amit a Kiel ülésgyártó cég meg is vásárolt, és hamarosan sorozatban fog gyártani.

Minibuszgyártók

A majd kétszáz kiállított jármű között meglepően sok volt az áruszállítóból, főleg az új Sprinterből átalakított kisbusz. Kis túlzással, ha valaki bármelyik csarnokban eldobott volna egy követ, akkor az nagy eséllyel egy busszá alakított Sprinter oldalán koppant volna. A kiállításnak otthont adó kilenc csarnok mindegyikében látható volt néhány Sprinter a legkülönfélébb megjelenési formában. Ezek közül két igazán érdekes járgányt láthattunk, az egyik a lengyel Auto-Cuby magaspadlós, padló alatti csomagteres turistabusz-Sprintere volt. A másik a cseh Altas cég expedeciós 4x4-ese, amelyben 14 ülést helyeztek el. Egyelőre azonban az átalakító cégek még nem estek neki az elektromos Sprintereknek, így ilyenből egyet sem láthattak a Busworldre látogatók.

Szintén nem nagyon láthattunk a mostanában nagyon divatos, néhány személyes autonóm minibuszokból sem túl sokat. A több nagyvárosban közlekedő francia Navya mellett csak a kínai Golden Dragon és a szintén kínai King Long hozott el egy-egy ilyen önvezető minibuszt. Míg a Navya csak egy körbekordonozott makettelállt ki, addig a King Long egy már kipróbált (Apollo) rendszer járművét, az L4-est hozta el. A King Long Apollo rendszere több kínai nagyvárosban működik, összesen 150 önvezető minibusszal, eddig baleset nélkül.

A nagyok

A Traton csoporthoz tartozó MAN, igazán kitett magáért, ők birtokolták a legnagyobb standot. Emelte a márka fényét, hogy az MAN Lion's Coach bezsebelhette a 2020-as év turistabusza kitüntető címet is. Középpontban, az év turistabuszainak különböző változatain kívül, a városi Lion's City állt. Az MAN új városi buszcsaládjának lassan teljes lesz a típuspalettája, a dízel változaton kívül megmutatták a szóló és csuklós elektromost, valamint az új CNG-hajtású Lion's Cityt is. A másik Traton csoporthoz tartozó márka a Scania, nyolc év után nyugdíjba küldte az Omnicityn alapuló korábbi Citywide-ot, az új generációból nem a dízel változatot mutatta be elsőként, hanem a villámtöltős,elektromos változatot. Úgy tűnik, a Volkswagen csoport a nagyhaszonjárműveknél is követi az autóknál már bevált receptet, miszerint azonos műszaki alapokra építik az autóbuszokat is. Habár kívülről nem igazán hasonlít egymásra a Lion's City és az új Citywide, de a műszaki alapok és a technológiai megoldások nagyon hasonlóak a két városi busz között.

A Mercedes és Setra márkákat magába foglaló Evobus is hatalmas területen állíthatott ki. Itt a hangsúly főként a Budapesten is tesztelt eCitarón volt, amelynek a csuklós változatát egyelőre csak a gyári videókon és brosúrákon láthattuk. A távolsági/turista kategóriát az új Tourismo különböző változatai és a Setra 400-as illetve 500-as típusai képviselték. És persze kiállították az Evobus zászlóshajóját, a Setra S531 DT-t is.

A Volvo tehát idén nem hozott hibrid buszt, viszont elhozták a csuklós 7900-as elektromos változatát, amelyet egy villámtöltővel együtt prezentáltak. Az új turistabuszaik a 9900-as és a 9800-as is itt voltak– ez utóbbiból egy új 15 méteres, 62 ülőhelyes (eddig a 14,5 méteres volt a leghosszabb) és egy skandináv felszereltségű, pótreflektoros, ráccsal védett fényszórós változat volt látható.

A rekordeladásokat produkáló, de tavaly veszteséges, nemrég a spanyol CAF járműgyártó tulajdonába került Solaris nagy dobása az új BRT homlokfalas, 24 méter hosszú, duplacsuklós trolibusz volt, amely a Solaris kiállítóterének nagy részét el is foglalta. Az eredetileg lengyel buszgyártó elhozott még egy szóló hidrogén-üzemanyagcellás buszt és egy extra akkupakkos (553 kWh), elektromos csuklóst is. Ez utóbbi a gyáriak ígérete szerint akár 450 kilométert is megtehet egy feltöltéssel.

A hazai pályán induló Van Hool az Exquicity 18 méteres üzemanyagcellás változatát állította ki, amely egyértelműen a legszebb és legpraktikusabb belső kialakítású autóbusz volt az egész kiállításon. Az EX és TX család különböző tagjain kívül közelről is megtekinthetett a közönség egy Macedóniában gyártott, USA exportra szánt Van Hool CX 45-öt. A kicsit szintén házigazdának tekinthető holland VDL városi buszai: egy sima Euro VI-os dízel, egy 13 méter hosszú, elektromos, kis kerekű (19,5 col) és egy szintén elektromos, csuklós Citea volt. A távolsági/turista szegmensből a már jól ismert Futura családból hoztak el három változatot.

Az olasz Iveco sok-sok kék árnyalatú buszt hozott a kiállításra: egy picit túldizájnolt, BRT homlokfalas csuklós Crealis trolit. Egy új elektromos, csuklós eWayt, két az egykori Karosa-gyárban gyártott Croswayt, egy helyközit és egy távolságit, egy szintén cseh Evadyst és két Daily minibuszt.

A kicsik

A francia Alstom a világ második legnagyobb vasúti járműgyártója, azonban buszgyártási tapasztalatuk még nincs. Ennek ellenére két évvel ezelőtt bemutatattak egy új elektromos koncepcióbuszt, az Aptist. A kompozit karosszériájú járműnek mostanra elkészült a sorozatérett változata. Az akár önvezető módban is közlekedő járműből a párizsi közlekedési vállalat ötven darabot rendelt nemrég, amelyek első darabjai jövő év elején állhatnak forgalomba. A franciáknál maradva, az Iveco Group tagja, a Heuliez egyetlen buszt mutatott be, a világrekorder GX 137E típust. A Heuliez 10,8 méteres elektromos busza alig néhány nappal a Busworld megnyitója előtt állította be rekordját: egy feltöltéssel 527 kilométert tett meg.

A kis spanyol buszgyárak minden Busworldön kitesznek magukért, ez most sem volt másként. Igényesen kidolgozott, szép formatervű járművekkel álltak ki. A kizárólag MAN-alvázra építő Beulas három turistabuszt állított ki. Az Aura Panaromicot, a Jewelt és a Mythost. Az Ayats két emeletes buszt hozott, a távolsági Horizon Intercityt és egy másik Horizont, egy full extrás turista változatot. A főként városi buszokat gyártó Caetano három busszal volt jelen, két eCity Golddal és egy Toyota hajtásrendszerű, hidrogénhajtású H2 City Golddal.

Az épp 130. születésnapját ünneplő, baszk Irizar kiállítóterének középpontjában egy szépen restaurált, 1957-es SS-1-es állt. A spanyolok tökélyre fejlesztették a turistabuszok előállítását, gyakorlatilag lehetetlen belekötni a termékeikbe. A csodaszép i8-as és i6 Integralok mellett az Irizar elhozta az új városi buszait is. Egy BRT homlokfalas, szóló 12 méteres, elektromos ieTram-et és egy hagyományos homlokfalas, szintén elektromos ieBus-t.

A kiállítás egyik legelőremutatóbb és legtöbb innovációt felmutató járművét a holland-kínai Ebusco hozta el. A még kínai (Golden Dragon) alkatrészekből épített elektromos Ebusco 2.2-t hamarosan leváltja a legújabb, immár teljes mértékben Hollandiában tervezett és épített 3.0. A járműtest kompozit anyagokból készült, ezzel a 3.0 súlya üresen mindössze 8530 kilogramm (egy manapság gyártott elektromos busz súlya 13 tonna körül szokott lenni). A hajtás kerékagymotoros, szimpla abroncsozással hátul is, ami szintén ritkaságszámba megy. Ezzel nemcsak újabb kilókat spórolt meg a gyártó, de az utastér is tágasabbá vált. A gyártó szerint az Ebusco 3.0 egy feltöltéssel 500 kilométert tehet meg, ami kitűnő érték. Az ígéretek szerint hamarosan érkezik a 3.0 csuklós változata is. A szinte teljesen új buszgyártónak máris bizalmat szavazott a holland Transdev közlekedési cég, ugyanis 156 darab elektromos Ebusco buszt rendeltek, amelyek első példányai már a jövő év első felében forgalomba állhatnak.

Közel- és Távol-Kelet

A török gyártók egyre gyorsabb ütemben zárkóznak fel a nagy nyugati autóbuszgyártókhoz, amelynek ékes példája volt az Otokar. A főként hadiipari eszközöket és harcjárműveket gyártó nagyvállalat az idei Busworldre hat autóbuszt is hozott. Ezek közül a legfontosabb, legalábbis a gyártó szerint, az új elektromos hajtásrendszerű e-Kent C, amely nagyon futurisztikus külsőt kapott, a sok optikai szálas LED-nek köszönhetően. Az e-Kent C egy feltöltéssel, segédüzemekkel együtt 300 kilométert tud megtenni. A török cég egy másik nagyon érdekes járműve a francia piacra szánt, távolsági iskolabusz, a Territo. A pofás jármű kiváló lehetne a hazai Volánbuszos távolsági flotta megújítására, aminek ára, ha hinni lehet a gyáriaknak, akkor alig kétharmada a nagy nyugati távolsági buszokénak. Az Otokar kiállított még egy Kent C CNG-t, egy Kent U LE-t és két távolsági/turista midibuszt is.

Az Isuzu törökországi gyára majdnem a teljes termékpalettáját elhozta. Természetesen ők is építettek egy elektromos buszt, a Citivolt AOS-t, amelynek 300 kilométer a hatótávja. Valamint itt mutatták be a Citiliner 13 CNG-t, egy 13 méteres távolsági buszt, amelybe Cummins gázmotort szereltek. Ezen kívül itt volt a Citiport 12 Hyper változata. Azt hogy ez az elnevezés mire utalt azt nem sikerült kideríteni. A Gülreyüz már hazánkban is ismert, hiszen a BigBus nemrég vett néhány darab emeletes városnéző Panorát, amiből egy ki is volt állítva. De nem csak ezért érdekes a gyártó, hanem azért is, mert ők nem állítottak ki elektromos buszt, pedig nem tartoznak a legkisebbek közzé. Elhozták az új városi buszukat, aminek a külső formaterve ízléses, de belül ez már kevésbé elmondható, átgondolatlan belső és kissé barkácsjellegű összeszerelés jellemezte e járművet, de állítólag legalább olcsó..

Néhány éve még a kínai buszgyártók megszállásától rettegtek az európai és persze a magyar gyártók is. A várt európai megszállás elmaradt, a kínaiak inkább taktikát váltottak, és ahelyett, hogy az olcsó buszaikkal elárasztanák az öreg kontinenst, inkább együttműködési megállapodásokkal (mint a fentebb említett CRRC-Ikarus, vagy a Golden Dragon-Ebusco) és összeszerelő üzemek létesítésével próbálják bevenni a piacot. Így a korábbi évekhez képest kevesebb echte kínai gyártó volt jelen a kiállításon.

A világ legnagyobb buszgyártója a Yutong, amely évente majd százezer autóbuszt gyárt, két igazán érdekes járművet hozott el. Az U12-es egy városi elektromos busz 94 utas befogadására alkalmas, külső formaterve inkább fura, mint szép, de a belseje nagyon korrekt. Viszont a távolsági/turista T13-as nagyon meggyőző volt! Nem véletlenül kapott több elismerést is a jármű dizájnja, hiszen az egyik legszebb távolsági busz ma az európai piacon. A T13-as belső kialakítása is bőven hozza a ma kötelezőt, mind anyagválasztásban, mind színösszeállításban jó benyomást keltett..

A King Long, a Golden Dragon és a Higer együtt egy fél csarnokot kibérelve állított ki. Ez nem is véletlen, ugyanis a kínai állami tulajdonban lévő King Longnak mind a Golden Dragonban, mind a Higerben 60 százalékos részesedése van, ezért érdemes őket egy kalap alá venni. A cégcsoport önvezető, elektromos minibuszairól már volt szó, de mondani sem kell, hogy a 12 méteres elektromos városi buszaikat is elhozták. A King Long a 300 kilométeres hatótávú PEV 12-őt, a Golden Dragon a Pivot E-12-őt és ennek csuklós változatát, a Pivot E-18-at, a Higer pedig az első tengely mögötti ajtós E8 Batteryt mutatta be. A három cég távolsági és turistabuszaikkal főleg a brit piacra koncentrálnak, így több busz is jobbkormányos kivitelben volt megtekinthető. Összességében elmondható e gyártók buszairól, hogy a néhány évvel ezelőtti, sorjás és gyenge műanyagokat száműzték, és már utolérték az európai középmezőnyt, mind minőségben, mind kivitelezésben. Igazán jó, igényesen kialakított járműnek tűnt a King Long távolsági/turista 13 méteres, Cummins motoros C13-as típusa.

A picike BYD standon mindössze két autóbusz volt, egy midi K-7-es és egy 12 méteres szóló K-9-es. A BYD-nál a magyar látogatók szíve is megdobbanhatott, hiszen a 12 méteres, elektromos hajtású K-9-es egyenesen a komáromi összeszerelő üzemből érkezett. A cég termékeiről elég annyit mondani, hogy ha elektromos buszt szeretnék vásárolni, akkor minden teketóriázás nélkül ezt választanám.

Egyébként se szeri, se száma nem volt a rengeteg török és kínai alkatrészbeszállítónak. Ha valaki autóbuszgyártásra adná a fejét, akkor el kell mennie egy Busworldre, és több típuscsaládot is össze tudna magának állítani. Gyakorlatilag teljes hajtásrendszereket, tengelyeket, motorokat, üléseket, elektronikát, üvegeket, lámpákat... egy szóval mindent megkaphat.

Régen minden jobb volt?

A korábbi kortrijki helyszínen családiasabbnak tűnt a kiállítás. A Brüsszel Expo viszont könnyebben elérhető, a kiállítási terület is jóval nagyobb a régebbinél, így persze több a látogató is. Szomorú, hogy a jó pár évvel ezelőtti több tucat magyar kiállító teljesen kiszorult a Busworldről, nagyon kevés magyar érdekeltségű cég bérelt standot. Az viszont mindenképpen örömteli, hogy amíg régebben évek teltek el az új autóbuszos technológiák megjelenése és beépítése között, ma már szinte gondolkodás nélkül, pillanatok alatt beépítik az új technológiákat, rendszereket hogy mielőbb kipróbálhassák őket utasokkal teli járműveken, ezzel növelve a buszok hatékonyságát és biztonságát. Reméljük, hogy a fent bemutatott járművek egy részét a magyar utakon is láthatjuk a közeljövőben.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.