Miért épp erről írtam könyvet?

2021.12.08. 17:54

Az előző könyvem, a Forma–1 a 21. században 2019-cel ért véget, amikor a sportág éves bevételei először haladták meg a 2 milliárd dollárt. A három évvel korábban érkezett új tulajdonos, a média- és sportbefektetésekkel foglalkozó amerikai Liberty Media pedig érezhetően elkezdte átformálni a sportágat. Hogy erre mekkora szükség volt, azt pusztán csak a futamokat nézve nehéz lenne megmondani, azonban az elmúlt évtized háttérben zajló folyamatainak fényében jóval egyértelműbb a helyzet. A Forma–1 egy régóta felújításra váró patinás kastélyépület, ahová még mindig előkelő társaság jár, de a repedéseket egy idő után nem fedték volna el a szponzormatricák.

Ezek megértése közelebb viszi az olvasót a Liberty Media változtatási szándékainak okaihoz, illetve ahhoz az ellenszenvhez is, amit az F1 egykori pápája, Bernie Ecclestone táplál az őt rövid időn belül vonalon kívül helyező amerikaiak felé. Az Ecclestone-éra utolsó évtizede a korábbi szárnyalást követően számos olyan intő jelet kapott, amire kellett és lehetett is volna reagálni, de ez túl nagy pénzügyi áldozatot kívánt volna a korábbi tulajdonosi körtől és persze az évtizedek óta fennálló gazdasági erőviszonyok újratárgyalását.

A Forma–1 láthatatlanul, de biztosan száguldott a semmibe, tudomást sem véve arról, hogy már nem a 80-as, 90-es éveket írjuk, a világ pedig nagyot változott azóta. Bernie Ecclestone dörzsöltsége és üzleti érzéke pedig jól működött a promóterre/országra szabott egyedi alkuk területén, azonban nem tudott – és ezért nem is akart – mit kezdeni az internet és a közösségi média térhódításával és az emiatt megváltozó televíziós szokásokkal, és ezen keresztül a fiatal generáció megszólításával. Ezeket a változásokat részletesen is bemutatom a könyvben, és ezen keresztül a nézettségi adatok változását, a nézőközönség átalakulását is. Annak idején a sportág sikerének titka a tv-közvetítések jelentette népszerűség kiaknázásában rejlett, és az F1 ma is a világ egyik legtöbb országába eljutó globális esemény. A közvetítések nemzetközi és hazai története izgalmas vetülete az elmúlt hét évtizednek, az új platformok megjelenése azonban ezt is továbbformálja.

A világ tv-társaságai ma is hatalmas pénzeket fizetnek a FOM-nak a közvetítési jogokért, ami az F1 összbevételeinek harmadát teszi ki, és amely bevételeket a COVID-korszak persze súlyosan megtépázott. Azért még jó ideig a televíziós közvetítés marad a fő megjelenítési forma, azonban a Netflix sorozatának sikere és az egyre bővülő streaming szolgáltatások egyre szélesebb réteget vonzanak. A Drive to Survive sikere éppen azt a réteget ültette a képernyők/kijelzők elé, akiket korábban szinte teljesen elhanyagolt a sportág, emberközelibbé téve az addig szinte hermetikusan elzárt Paddock világát.

Eközben persze a technikai háttér sem maradhatott érintetlen, a modernkor aerodinamikától függő autóinak rákfenéjét, a turbulens levegő jelentette tapadásvesztést egy 80-as években betiltott megoldással próbálják 2022-től jelentősen csökkenteni. Az úgynevezett wing carok, azaz szárnyautók tulajdonképpen maguk is egyfajta fordított szárnyelemként működnek, csak kívülről ezt nem látjuk, mert a szárnyprofilokat az oldalszekrényekbe rejtik. Ettől extra mód megnő a szívóhatás az autó hasa alatt, így vissza lehetett vágni és leegyszerűsíteni a szárnyakat és különféle toldatokat, amik a legérzékenyebbek a felkavart légáramra. Persze ezt is szofisztikáltabb, ellenőrzöttebb formában megalkotva, mint utoljára 1982-ben. Az új technikai szabályrendszer eredetileg 2021-re érkezett volna, de ez is csúszott egy évet a koronavírus miatt, cserébe már 145 milliós költségsapkába bújtatott költségvetésből kell kigazdálkodni a tervezésüket is – az idei autók versenyeztetése mellett.

Motorikusan ugyan majd csak 2026-ban jön változás, a hibrid-erőforrások jövő évi teljes befagyasztása és a Honda távozása azonban utoljára még felpörgette a motortervezői részlegeket. A Red Bull kényszerből saját kézbe veszi a motorgyártást a Honda know-howja alapján, ennek apropóján pedig végigvettem, hogy mi kell egy Forma–1-es motorgyártó üzem felépítéséhez és üzemeltetéséhez, mennyibe kerül ma versenyképes F1-es motort gyártani, és persze rengeteg olyan egyéb információt, amik a V6-os hibridek fejlesztésével, hangolásával és versenyeztetésével kapcsolatos. És ha már 2026-os új motorszabályok, akkor ezek is terítékre kerültek, na meg a hozzájuk kapcsolódó szintetikus üzemanyagok kérdésköre is.

Ezen fő témakörök köré íródott a Forma–1 az új korszak küszöbén, persze van benne még néhány meglepetés, különösen a technikai és vezetéstechnikai jellegű betekintést kedvelőknek. Az F1 jövőre tehát vadonatúj korszakba lép, miközben a technológiai fejlődés továbbra és elképesztő mértékű a háttérben. A könyv arra keresi a választ, hogy hol tart most és merre vezethet a Forma–1 útja a jövőben?

Wéber Gábor könyve, a Forma-1 az új korszak küszöbén, kedvezményesen megvásárolható a Totalcar webshopjában.

Wéber Gábor volt nálunk az Égéstérben is, azt itt tudod megnézni:



Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.