Nálunk még nincs is, Kínában már az utcán hemzsegnek a türkiz lámpák
2026-ra annyira olcsó lett fényt csinálni, hogy az autókon már az emblémák és különféle LED-csíkok is világítanak, a Hongqi például piros kiegészítőkkel mutatja, hogy a neve Vörös Zászló, és nem kék. Kelet-Ázsiában minden világít, minél harsányabb, minél RGB-bb, annál jobb: ebben az általános fényszennyezésben nem is tűnt fel először, hogy a Pekingi Autószalonon teljesen általánossá vált egy új szín — a türkiz.
Közzétéve:
2026. 05. 07. 05:59
Korábban már írtunk a dologról (itt), de azt nem gondoltam, hogy ennyire hirtelen el is terjed. Ez a világ nagy részén mondjuk igaz is, Európában például még csak Németországban engedélyezték az új lámpát ideiglenesen, teszt jelleggel. Kína eközben lohol előre, nemhogy a kiállításon, de az utcán is kint van már az új fényforrás: a világító türkiz azt jelenti, hogy az autó legalább L3-as önvezetési módban van, ez hivatott figyelmeztetni a többi közlekedőt arra, hogy az autótól merevebb szabálykövetés (vagy akár váratlan manőver is) várható a gyakorlatiasabb, alkalmazkodó emberi viselkedés helyett. E mellett elvileg az önvezető technológia iránti bizalmat is növeli, ha az emberek látják, mi autonóm és mi nem.
Kézenfekvő párhuzam a Baby on board (Baba a fedélzeten) matrica, ami szintén a többi közlekedő számára jelzés arra, hogy a megszokottól eltérő viselkedésre kell számítani. Alternatív értelmezés is él a köztudatban: egy amerikai baleset során kizuhant az autóból a benne utazó csecsemő, ám mivel a mentők nem tudtak róla, csak a szülőket vitték kórházba. E szerint a matricát azért találták ki, hogy a segítséget nyújtók tudjanak a kisgyerekről. Noha ilyen haszna is lehet a matricának, az eredettörténet csak legenda. Hivatalosan a matrica egyszerűen arra kéri a többi közlekedőt, hogy legyenek türelmesebbek, mert gyerekkel a fedélzeten a szokásosnál óvatosabban, lassabban vezet(het) a sofőr.
A jelzést az SAE J3134-es standard jegyzi, amely egyelőre ajánlás, az ENSZ várhatóan 2026 júniusában, az autonóm vezetésről szóló szélesebb körű csomag részeként dönt a globális bevezetéséről. A standardot legutóbb 2025 végén frissítettek: a lámpák színe adott, fényerejük nappal és éjszaka sem lehet zavaró, valamint minden irányból (elölről, hátulról, oldalról) látszódniuk kell. A színek közül versenyben volt még a sárga, a mentazöld és a magenta/lila, de többek között a centrális/perifériás láthatóság, a létező fényforrásoktól (pl. közlekedési lámpák) való megkülönböztethetőség miatt a türkizre esett a választás.
A nyugati gyártók (BMW, Stellantis) a közelmúltban visszatekerték az önvezető funkcióikat (3-as szintről 2-esre), mert fejleszteni drága, cserébe egyelőre nem szívesen használják a vásárlók, pláne nem szívesen fizetnek érte. Nem így Kínában. Odaát továbbra is a technológia a sikk, a rendelkezésre álló tőke látszólag végtelen, a szabályozói környezet pedig bizonyos szempontból lazább, mint nyugaton — de nem is vadnyugat: 2025 óta tilos közforgalomban béta-tesztelni az autonóm rendszereket, a reklámokban nem használhatják az önvezetés szót, a legutóbbi Baidu-incidens után pedig a hatóságok egyelőre szüneteltetik a 4-es szintű autonóm taxiszolgáltatásokra vonatkozó engedélyek kiadását.
Technológia szinten az egyik legjelentősebb szereplő a pekingi/szucsoui székhelyű Momenta, amelynek erejét jelzi, hogy olyan partnereket jegyez, mint a Mercedes, a BMW, a Toyota, a Bosch vagy az Uber. Jelentős kínai szereplő a Huawei, hardver és szoftver szinten is jelen van az ágazatban, az együttműködések különböző mélységűek. Egyszerű hardver beszállítóként, vezetéstámogató- és fedélzeti rendszer szolgáltatóként is működnek, a legkomolyabb partnerségeket viszont a HIMA (Harmony Intelligent Mobility Alliance) szövetség ernyője alatt bonyolítják: nemcsak az autók tervezésében vesznek részt, de saját értékesítő hálózatot is üzemeltetnek, ami azt jelenti, hogy plázákban található elektronikai boltokban állítják ki/forgalmazzák a partnermárkák (Aito, Luxeed, Stelato, Maextro) autóit. A teljesség igénye nélkül további jelentős szereplők: nVidia, Waymo, Baidu Apollo, Pony.ai, WeRide — ezek alapján látszik, hogy az autonóm rendszerek fejlesztése nagyrészt kikerült az autógyártók kezéből.
A legtöbb aktuális technológiai fejlesztéshez hasonlóan itt is több megoldás versenyzik egymással: a Tesla és az XPeng kizárólag kamerákat használ, a többség, pl. a Geely csoport, a Li Auto, a Huawei és a Nio viszont a LiDAR-ra esküszik. Érdekesség, hogy a top gyártó, a szintén kínai Hesai áprilisban jelentette be a „6D-s“ technológiáját, ami a 3 dimenzió mellett fényvisszaverő képességet, sebességet és színeket is érzékel. Mindez nagyon messze áll az átlagosan 16 éves magyar autóparktól, de LiDAR-bütykös Niókat már most is látni az utakon, és nem csodálkoznánk, ha olyan prémium márkák is hamarosan megérkeznének, mint a Chery-féle Luxeed. Reméljük, az új KRESZ is felkészül az autonóm járművekre, és nem kell rögtön újraírni, ha Európában is megjelennek a türkiz lámpák.
További cikkeink
