Hét év pereskedés: elsőbbségadás vs. gyorshajtás

Mind a két fél hibázott, a motoros védett úton érkezett a megengedettnél gyorsabban, de az autósnak így is észlelnie kellett volna. Hét év után megvan a tanulság.

baleset gyorshajtás elsőbbségadás kozelet
Sági Elemér

Közzétéve: 2022. 05. 31. 08:05

Közzétéve: 2022. 05. 31. 08:05

A Fiat Punto elsőbbségadás kötelező táblához ért, körülnézett, majd látta, hogy a jobbra, kis ívben kikanyarodáshoz szabad az út. Megkezdte a manővert, amikor a védett úton hirtelen feltűnt egy motoros a sávban, aki fékezés közben az útpadkára kormányozta a motort, ott megcsúszott és a villanyoszlopnak csapódott. A puntós karcolás nélkül megúszta, a motoros az oszlopnak csapódva súlyos, maradandó sérüléseket szenvedett - majd összesen hét évnyi pereskedés kezdődött.

Alapvetően ilyen esetekben két részre oszlik a felelősség megállapítása. Büntetőeljárás indul abban az esetben, ha valaki másnak 8 napon túl gyógyuló sérülést okoz - akár egyszerre mindkét féllel szemben is indítható, ha mindkét oldalon vannak sérültek, de ez a ritkább, általában egyértelműen az egyik fél ellen zajlik. A büntetőeljárástól elkülönül a polgári peres eljárás (vagy peren kívüli egyeztetés), amely a kártérítés mértékének és megoszlásának megállapítására irányul. Ilyenkor, mivel jellemzően járművekről van szó, általában a kötelező biztosítók fognak a kártérítési kötelezettségben helyt állni. Míg a büntetőeljárás során nagyon ritka az, hogy százalékos megállapítást tesz az igazságügyi szakértő, a polgári perek során erről mindig dönteni kell. Talán meglepő, de egy büntetőeljárás során született felmentő ítélet még korántsem jelenti azt, hogy a polgári eljárás során ne jutna arra a bíróság, hogy felelős volt a balesetért.

Most induló sorozatunkban Dr. Kozma Tamással, a www.karterito.hu sokat tapasztalt, közlekedési ügyekre specializálódott jogászának és kollégáinak segítségével olyan megtörtént eseteket dolgozunk fel, amelyekben már bírósági ítélet is született, így lehet tanulságokat levonni és okulni mások történeteiből.

Lássuk a konkrét ügy részleteit: száraz, világos idő volt, az úttest is belátható. A védett útvonalon 40 km/órás sebességkorlátozás volt érvényben, a puntósnak elsőbbségadás kötelező tábla jelezte, hogy alsóbbrendű útról érkezett. Hogyan lehetséges mégis, hogy a semmiből egyszer csak feltűnt egy motoros? A helyszínelés során napvilágot nyert és az igazságügyi szakértő is megállapította az eljárás során, hogy a motoros valójában 76-86 km/órás sebességgel közlekedett, ami arányaiban 90-115%-os sebességtúllépést jelent.

Ennek leginkább a büntetőeljárás során van jelentősége, ez már akkora különbség, ahol megfordulhat a felelősség, és az elsőbbségadásra kötelezett mentesülhet a felelősségre vonás alól, hiszen nem elvárható, hogy erre reálisan fel legyen készülve bárki – pláne, ha például közben takarásban volt, nem volt észlelhető. Természetesen más a helyzet akkor, ha figyelmetlenségből nem észlelte az elsőbbségadásra kötelezett a sebességet jelentősen túllépőt, ilyenkor az eljárás során az ő felelősségét fogják vizsgálni.

Ebben a konkrét esetben Tamásék a polgári peres eljárásban képviselték a motorost, miután a büntetőeljárás az autós ellen már megszűnt – itt jusson eszünkbe, amiről már szó volt, hogy mennyire nem függ össze a két eljárás végkimenetele. A szakértő egyértelműen megállapította, hogy a Punto sofőrjének látnia kellett a motorost, ám a baleset elkerülhető lett volna, ha a motoros a megengedett sebességgel közlekedett volna.

Ennek alapján a motorost képviselő Tamásék úgy gondolták, hogy a polgári perben egy kb. 50-50% felelősségmegosztás így megállhatja a helyét. Ráadásul orvosszakértők megállapították a súlyos egészségkárosodást és a munkaképesség csökkenését is, ami a polgári peres szakaszban bír jelentőséggel, ezek alapján tudják a bírók belőni a kártérítés összegét.

Az autós felelősségbiztosítója elzárkózott az egyezség elől, így bíróságon folytatódott az ügy, ahol a testület az első- és másodfokú eljárás során (figyelem, csak önmagában a polgári eljárás három évig tartott!) teljes mértékben helyt adott a követelésnek, és megállapította az 50%-os jogalapot. Így a történet végén az autós felelősségbiztosítója kénytelen volt egy összegben néhány millió forintos kártérítést fizetni, emellett egy minimális életjáradékot is megállapítottak.

Hogy mik a tanulságai az ügynek? Elsősorban természetesen az, hogy figyeljünk fokozottan egymásra, bármilyen módon veszünk részt a forgalomban. Érdemes fejben tartani, hogy egy másodperc kihagyás, máshova figyelés elég egy balesethez.

Másodsorban nem igazságszolgáltatás, hanem jogszolgáltatás folyik a bíróságokon, egyáltalán nem biztos semmi, ami első látásra egyértelmű helyzetnek tűnik, mert azt bizonyítani is kell, sokszor ezen buknak el az ügyek.

Ez a történet furcsa módon talán mindkét fél számára valamiféle happy enddel zárult: bár a motoros meggondolatlan viselkedésével saját magát sodorta veszélybe, aminek sajnos meg is lett az eredménye, legalább életben maradt, és a kára részben megtérült - igaz, összesen közel hét (!) évig tartott a két peres eljárás.

A puntós bár figyelmetlen volt, és rosszul mérte fel a helyzetet, legalább nem szárad emberélet, sem elmarasztaló ítélet a lelkén, bár a tanulópénzt megfizette. Ami biztos, nem érdemes néhány másodperc vélt előny miatt kockáztatni, mert amint látjuk, jó esetben is évekbe (és rengeteg pénzbe, energiába) kerül, mire igazunk megerősítést nyer. Ha egyáltalán...

Sági Elemér
Sági Elemér