Legózzák a jövő Mazdáit
A kettestől a hatosig minden modell ugyanarra a struktúrára épül majd – az első fecske a következő Mazda 6 lesz.
A japán gyártó előtt nincsen más út, csak az egységesítés. Miután a Forddal lényegében szakított a Mazda, már nem számíthat az amerikai cégre, amely számos fődarab gyártási költségét a töredékére csökkentette azzal, hogy egy-egy alkatrészt akár milliószám gyártott saját típusai számára. Az önállósággal viszont csak a Mazda használja saját fejlesztéseit, ami annyit jelent, hogy egy-egy alkatrészt csak úgy érdemes kifejleszteniük, ha több modellben is fel lehet használni. Épp ezért dolgoznak most a japánok egy olyan modul rendszerű padlólemezen, amelyre terepjáró, buszlimuzin, középkategóriás szedán és kisautó egyaránt építhető. A dobozszerű alapelemekből álló struktúra állítólag vagy 30%-kal merevebb, mint a ma használt önhordó karosszériák, miközben minimális átalakításokkal hozzáigazítható az aktuális igényekhez: különböző szélességű és tengelytávú autókat készíthetnek az alapjaira.
Ugyanígy szabványosítják a motorválasztékot: az új Sky motorok állítólag már most teljesítik a 2013-ban érvénybe lépő Euro6 normát, és jóval takarékosabbak, mint ma használt társaik. A Mazda alapvetően ezzel a motorcsaláddal kívánja kiváltani az összes aktuális négyhengeresét, bár a fejlesztés még nem zárult le teljesen. A terv az, hogy a Mazda gyártotta autók mintegy kétharmada, 800 ezer példány évente erre a szabvány technikára épül majd, ami jelentős megtakarítást hoz a mostani állapothoz képest.
Így a japán gyártó önálló életben maradási esélye is javulhat, bár évi 1,2 milliós kapacitásával a Mazdának így is van félnivalója: az ilyen kisebb gyártókat ugyanis minden gazdasági változás sokkal érzékenyebben érint, mint a három-négyszer ekkora léptékben termelő nagyvállalatokat.
