A leggyilkosabb üzem a tűzoltás

2012.12.26. 12:57

A műhely hátsó részében mutatják az igazi tűzoltóautó-pusztulást: a laprugó-kötegek kiegyenesedtek, leszedett felépítménynél a szerkezet lehajlást mutat. Segédalváz-tartó bakok körberepedve, illesztések szétszakadva - rengeteg magyar tűzoltóautó van ilyen állapotban.

A tűzoltóautó az egyik legextrémebb üzemeltetési ciklus jegyében éli életét. Ha befut a riasztás, indítják, néhány perc elteltével egy padlógázzal elindulnak az őrsről, attól kezdve a helyszínig satufékek és padlógázok váltakoznak. Mindezt úgy kapja, hogy a jármű folyamatosan teljes terhelésen működik, tele a 2, vagy akár négyezer literes víztartály, bent a másfél tonnányi felszerelés és beugrott a helyére a hat tűzoltó, akik teljes menetfelszerelésben kizárt, hogy mázsa alatt legyenek.

A tűzoltóautó életének másik fontos sajátossága, hogy a személyzet vallásos áhítattal imádja a szent technikát, és bár a jármű műszaki karbantartását nem ők végzik, annyira precízen tartják tisztán, hogy az egy átlagember szemében már az elmebaj határesete. Egyszer jártam egy Unimog-találkozón, ahol elálmélkodtam a Marcali tűzoltóság szürreálisan tiszta U500-asán. A tűzoltók fájdalmas arccal néztek rám: de hát ez rettenetesen piszkos! Óvatosan kérdeztem, hogy akkor srácok, ti az őrsön ezek szerint egész nap mókusszőr ecsettel buzeráljátok a felszerelést? Gyakorlatilag igen, szólt az őszinte válasz.

A két üzemeltetési körülmény együttállása előrevetíti, hogy egy-egy tűzoltóautó kívülről akár szalonállapotúnak is tűnhet, miközben a piros csillogás alatt rettenetes szerkezeti károsodások rejtőzhetnek. Most megnézhettem a magyar állományt karban tartó BM Heros Zrt-nél, hogyan végzik a nagyjavításokat. 2012-től a Heros gyárt, tervez és szervizel, továbbá a tűzoltóságok bevonásával rendszert egységesít, de közbeszérzési eljárásokon bármilyen más cég is indulhat.

Az átlagos magyar tűzoltóautóba egy év alatt átlagosan belekerül 15-20 ezer kilométer, ami nekem soknak tűnik, viszont a tűzoltókat nem csak lakás-, meg épülettüzekhez és autóbalesetekhez riasztják, hanem avartüzerkhez, fán rekedt növendék macskákhoz, vagy Szily kolléga megboldogult Kifli kutyájához, aki egy Andrássy úti házban kiment az erkélyre, onnan átsétált a párkányra, és hamarosan rájött, hogy mivel tacskónak született, nem tud megfordulni. Érdekes egyébként, hogy az ilyen, félig-meddig emberi hülyeség miatti mentéseket sem számlázzák ki a megrendelőknek. Országosan naponta 100-150 riasztást kapnak csak a tüzek miatt, de ez a 2012-es adat azért is magas, mert a január kiugróan aszályos volt.

BM Heros Zrt.

A BM Heros Zrt.-t 100%-osan állami tulajdonú vállalat, 2001-ben alapította a belügyminiszter. Jelenleg 180 főnyi dolgozóval. Nyolc területi szervizük Budapesten kívül Debrecenben, Egerben, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Szombathelyen és Veszprémben található. Gyártóként foglalkoznak vízszállító járművekkel, gépjárműfecskendőkkel, műszaki mentőnek felszerelt autókkal, speciálisan összeállított katasztrófavédelmi konténerekkel és katasztrófavédelmi járművekkel.

Januártól a magyar tűzoltóságok finanszírozása, és egyben szakmai felügyelete átkerül az önkormányzatoktól az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz. A tűzoltás még 1996-ban került állami irányításból önkormányzatiba. Biztos amellett is szóltak érvek, mostanra viszont kiderült, ami mondjuk sejthető volt: egy csóró önkormányzat sokkal kevesebbet költhet a tűzoltóságára. Ez pedig már állampolgári alapjogokat sért, például az élethez és a vagyonbiztonsághoz fűződőeket, nem beszélve a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról és az állam alapjogvédelmi kötelességéről. A józan paraszti ésszel is érthető hátrányok közül mindenképpen az élmezőnyben van, hogy önkormányzati fenntartás esetén a polgármester mondja meg, ki legyen a helyi tűzoltóparancsnok, ami azért nem nevezhető a kompetens szakmai felügyelet netovábbjának.

Egy-egy tűzoltóautó tervszerű megelőző karbantartásához természetesen megvannak a gyári előírások, de a gyár nem hatóság – egy önkormányzati tűzoltóság addig halogathatta az olajcserét, ameddig csak akarta. Az Országgyűlési Biztos Hivatala a 2006-os egyetemi tűzben meghalt tűzoltók esete kapcsán folytatott le egy vizsgálatot, melyben számos hiányosságot állapítottak meg általában a tűzoltóság, és egyes konkrét egységek menedzselésével kapcsolatban. Kiderült például, hogy a legtöbb önkormányzat nagyságrendekkel többet költ a rendőrségére. Megkapják a normatív támogatást, és egyszerűen továbbutalják, hebehurgyán folytatnak le rendszeresítési eljárásokat, egyik évben ilyen légzőkészülékkel szereltetik a járművet, a másik évben más rendszerrel, eztán az egyes tűzoltóságok egymással seftelik a légzőkészülékeket, hogy valamennyire egységes legyen a felszerelésük.

Marcalinak például évekig nem volt magasból mentője, amit orvosoltak, de a Heros vezérkara szerint rosszul: elég lett volna egy 35 méterre hitelesített, ehelyett kapták a 45 méterest. Magyarországon 112 hivatalos tűzoltóság volt 2012 januárjáig, ebből 96 vonulós, és az állapotokat jelzi, hogy a 83 magasból mentő eszköz közül most, hogy végre egységes szakmai kontroll alá kerültek a felszerelések, egyszerre 30-at kellene felújítani. Rákérdezek, hogy a budapesti szabvány szerinti 30 méteres magasságú, 9-10 emeletes házakhoz minek 42 méteres üzemmagasság, de tűzoltástaktikailag épp ezeket kell biztosítani az ilyen házakhoz, mert lehetőleg felülről kell oltani, nem alulról. Már amennyiben van a létrán egy felfelé szálló tűzivíz-vezeték.

430 gépjárműfecskendő, 1400 egyéb jármű, és a tűzoltók által használt több ezer egyéb eszköz egységes karbantartásáról volna szó, olyan szinten, hogy az épp itt a műhelyben vendégeskedő farmosi terep-IFA gépjárműfecskendő, és a budapesti 8. kerületi kapitányság tűzoltóautója ugyanazt a minőséget kapja. Az IFA egyébként a Farmosi Önkéntes Tűzoltóegyesület képviseletében általános fék- és futóműfelújításra érkezett. Támogatásra pályáztak, amelynek köszönhetően most annyi pénzt költhetnek az IFA rendbehozatalára, mint még soha, konkrétan 400 ezer forintot. Ezzel kapcsolatban megjegyzem a szervizvezetőnek, hogy ennyiből azért jó néhány magyar műhely boldogulna a feladattal, de itt valóban az egységesítés a lényeg: mindenhol ugyanannak a követelményszintnek megfelelően végezzék a javítást. Aki alapvetően költöztető IFÁt javít, nem biztos, hogy benéz olyan helyekre, amik tipikusan gyenge pontokká válnak a tűzoltó-üzemben.

Az ISO 9002-es ipari szabvány szerinti fékjavítás egy IFÁN persze tényleg bizarrul hangzik. A farmosi egylet egyébként nem számít bele Magyarország 120 vonulós egységgel rendelkező tűzoltóságába. 640 önkéntes tűzoltóegyesületünk van, ezekből 370 rendelkezik tűzoltói beavatkozó képességgel, a többiek csak zenés felvonulással, meg hagyomáűnyőrzéssel foglalkoznak. A farmosi Dr. Tollár Tibor tűzoltó dandártábornok szerint a legfelkészültebb önkéntes egyesületek közé tartozik, rendelkezvén egy valóságos tűzoltófecskendővel.

Főleg a hátsó laprugón látszanak azok a kiegyenesedési nyomok, amik a 13 éves alváz folyamatos terhelését mutatják. A másik fontos jel a fékdobok repedezettsége – akkora hőhatás éri a fémet, hogy a gyors felmelegedésektől-lehűlésektől kirepedezik a fékdob. A fékek főtartói kivételével szinte mindent cserélni kell, pofákat, munkahengereket, betétek, dobokat. Normál esetben a fékolajat terhelés függvényében 2-5 év között cserélik, itt mértek már olyan forráspontokat, hogy jobb nem is belegondolni. Előfordult, hogy a hűtőfolyadékot olyan rég nem cserélték, hogy kilyukadt a motor hengerfala – ez egy hét éves autó hét éves hűtőfolyadékánál esett meg. A Renault Kerax alvázra épült vízszállító 8 éves, de már ezen is látszik a fáradás.

Az extrém üzemre abból lehet következtetni, hogy országúton használt Keraxokban nem jellemző a váltóprobléma, itt már a kuplungszerkezetet cserélni kellett. Ha nem a megfelelő fordulatszámnál váltják a sebességet, és ha magasabb az olajnyomás, nem a megfelelő módon záródnak a lamellák, és a szerkezet szakad, törik. A nem rendeltetésszerű használat miatt tönkremegy az Eaton típusú váltó kuplungjának lamellája (a váltó jelenleg a Renault márkaszervizben van). Mellette egy 14 évesen felújított Steyr utolsó málházási lépéseinél tartanak. Ez még Steyer alvázas, a későbbiek Mercedes alvázakra épülnek. Annyira rossz állapotban volt a hegesztett acélvázas felépítmény, hogy az egészet le kellett cserélni, ezen már semmi elrettentőt nem lehet látni. Ha egy tűzoltóautó bekerül valamelyik műhelybe, négy hónaptól fél évig tart egy-egy teljes felújítási projekt.

A felújított málhatérbe különböző szakfelszerelések kerülnek, úgymint az önmagában 50-60 kilós, hidraulikus vágó-feszítő, amit közúti balesetekben használnak az autóban rekedtek kiszabadítására, a tetőn különféle hordszerelvényeket rögzítenek, itt konkrétan létrákról van szó. A tűzoltó szakzsargon egyébként adós még egy érthetetlen szakkifejezéssel a létrára, mert a létra az szakszerűen is csak létra, ami szerintem méltatlanul szakszerűtlen. A pontifex maximust is jobban tisztelik, mint a főpapot, ugye.

Mellette egy szivattyú, ami mehetne is azonnal egy demagóg Calgon-reklámba: ezt tényleg a vízkő tette tönkre. A tűzoltófecskendő szivattyúja persze sokkal rosszabb helyzetben van, mint a mosógép azonos alkatrésze, hiszen a tűzoltók olthatnak mindenféle vad helyről vételezett vízzel, de nagy valószínűséggel egyikben sem lesz vízlágyító, amit pedig minden rendes mosópor tartalmaz, feleslegessé téve a Calgont. A folyómedreken kívül a városi tűzivíz-hálózatokban is van mindenféle apróság, ami a szűrőn még nem akad fent, de hosszú távon szintén hazavágja a szivattyút. A rendes tűzcsapokból egyébként általában ivóvíz van, de a tűzoltók azokról is szép történeteket tudnak. Ha épp nincs akut tűzveszély, gyors cselekvési kényszer, kifolyatják a csapot, és megvárják, amíg tiszta víz érkezik. Csak hát az ilyen elég ritka, a szivattyúk pedig rendre megkapják a maguk adagját a mocsokból.

A szivattyú vezérlését rendesen meg kell tanulni – egyik szivattyú alapvetően ugyanúgy működik, mint a másik, csak a vezérlésük más. Ez is egy érv volt a magyar tűzoltóságok egységes beszerzései mellett. Egy nyomócsonkhoz, két nyomócsonkhoz, magas- vagy középnyomású vizet kell-e adni, és hogyan, Rosenbauer, vagy Ziegler, esetleg valami más – éles helyzetben akár percnyi késlekedéshez is vezethet egy rosszkor jött szerencsétlenkedés.

A képen látható magasból mentő eszközzel láthatóan végeztek már gallyazást. És most, hogy feldobjuk a hangulatot, tippeljék meg, hogy egy ilyen, 42 méteres üzemmagasságú, magasból mentő eszköz hány liter hidraulikaolajat tartalmaz. Az iszonyatos mennyiség persze nem a létrában, vagy a mozgatószerkezetben van, hanem az alvázban kialakított tartályokban. A segédalváz és az alváz közti részben van a szivattyú és az intercooler, mert az olajat hűteni is kell, a forgózsámoly alatt, a forgótoronyban pedig a vezérlés. Hasonló berendezések az építőiparban is szolgálnak, de természetesen megint a tűzoltók élete keményebb, de azok sokkal lassabban működnek, és persze az élettartamuk is sokkal magasabb. Ja igen: 640 liter.

A több százmillió forintos gépeknek meghatározott települési és munkaintenzitási sebességük van. Nem érnek rá órákig települni, a megérkezéstől számított egy percen belül már üzemkésznek kell lenni, ez pedig még egy pornószínészt is megviselne. Fontos még a bolondbiztosság is: van olyan tűzoltóság, ahol bejelentették a magasból mentő eszköz meghibásodását. Az eszköznek csak annyi baja volt, hogy nem ült senki a vezérlőülésbe, csak a karokat tologatták, biztonsági okokból viszont az eszköz kezelő nélkül nem működik. A várban felborult katasztrófavédelem daru telepítője ellenben a kitalpaláskor nem vette figyelembe a telepítési helyet. A járda alatt üregek voltak, az egyik beszakadt. Én szívesen felmentést adnék a telepítőnek, hiszen az én fejem sem káptalan, de a tábornok szerint ha nem tudja, mi van a járda alatt, nem telepíthet, és kész. A várban ráadásul az emeléskor pont arra a talpra esett a megemelt súly nagy része. És ahogy a járda beroppant, már dőlt is a daru – több százmillió forint.

A Heros műhelyében a felújítások mellett gyártanak is, meg lehet nézni a saját tervezésű felépítményvázak szerelését. Számomra meglepően fontos munkaelem a ragasztástechnika: a csavar csak a pontos illesztést segíti, a ragasztó adja a kötést. Ha csak csavarokat használnának, sokkal gyorsabban használódna el a felépítmény. A ragasztó olyan rugalmas kötést ad, ami a 4x4-es, időnként valóban terepen járó autókat érő nagy csavarodási terhelést a legjobban bírja. Valamennyit merevít az alváz is, de hosszabb idő alatt a csavarok környéke kirepedezne. A rakomány nem gyerekjáték: a 4000 literes, új fejlesztésű víztartály mögött két 2000 literes, a pici habtartály mellettük 200 literes. A tűzoltóautóknál 60-as átlagsebességgel számolnak, amiről mindenki tudja, aki számolta már túra időszükségletét, hogy 80-as utazósebességet tételez fel; még terepjárni sem kell, hogy elképzeljük, micsoda csillagászati Newtonméterek tekergetik az alvázakat.

A Mercedes 816-os Vario alvázra elsősorban városi bevetésekre rendszeresített autó épült ezer literes víztartállyal és hat szállított személlyel. Sima C kategóriával vezethető, és a szivattyúi csak mechanikusan vezérelhetők, azaz karokat kell húzogatnunk, hogy a megfelelő csővégen (nyomócsonk!) meginduljon a víz. Ilyen csak az alapkivitelű autókon megengedett; egy középkategóriás fecskendőt már menet közben is tudni kell vezérelni, mondjuk egy tarlótűz oltásakor. Látható az új szivattyú az új autón, már a végszerelés stádiumában - csak a málházásra vár. A gyorsbeavatkozó 40 baros nyomását pedig arra használják, hogy nagyon jó oltóképességű porlasztott vizet lehet vele előállítani. Nem kell tömlőt szerelni, a 60 méteres formatartó gumitömlőt azonnal elkezdheti húzni a tűzoltó. Az elektromos visszacsévélésű gyorsbeavatkozó teljesen saját fejlesztés.

Rákérdezek, melyik az ON/OFF gomb, hát megmutatják: ezen az érintőképernyőn lehet ki-be kapcsolni a fecskendőket, 20-22 funkcióban, járműtípustól függően. Ez tehát az Általános Interfész, de még eltelik néhány év, mire a tökéletes állapot bekövetkezik. Előválasztás: automata vagy mechanikus, ha nagyon fogy a víz, és már kavitálna a szivattyú (gőzbuborékok képződnek), mégis nagyon kéne még oltani, akkor saját felelősségre érdemes visszavenni a jármű fordulatszámát. Megnyugtató, hogy néhány éven belül ugyaneezt a képernyőt fogja látni minden magyar tűzoltó.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.