Kerékbilincs? Lopóautó? Ilyen könnyen megúszhatná

2015.06.10. 10:28
Két gyorséttermi menü áráért és egy okmányirodában tett látogatással megóvhatja autóját a kerékbilincstől, lopóautótól. Öt éve él a paragrafus, amely a lehető legjobb védelem a közteresek ellen, mégis ötven autósból egy védte be magát eddig vele.

Egy elszállított jármű visszaszerzése 14 500 forintról indul, míg egy kerékbilincset leszedetni ma 11 500 forint. Ez csak az intézkedés költsége, elszállításnál rengeteg a járulékos költés, és ott van még mindkét esetben a parkolási vétségért járó szabálysértési vagy közigazgatási bírság, mely költsége öttől ötvenezer forintig terjed. Utóbbi tételtől nem, de a bilincstől és a lopóautótól megmentheti magát és autóját, ha előrelátó volt a múltban, és elég gyors egy éles helyzetben.

2010. január 1-jén új védőháló került a rendszerbe, éket verve a közterületfenntartó eszköztára és a szabálytalan helyen hagyott autók közé. Az autósok megváltójával az 55/2009. IRM rendeletben ismerkedhet. Ide kattintva teljes hosszában elolvashatja, meddig terjed a közteres hatalma szabálysértéskor; mit és hogyan tehet meg féltett autójával; mire kell figyelnie, amikor rácsatolja a hideg fémet a felnire – a már említett védelemről a negyedik paragrafus szól. Eszerint egy bilincsre vagy elszállításra ítélt autóval kapcsolatos intézkedés menete a következő:

- Az intézkedés megkezdésekor az üzemben tartó személyének megállapítása céljából a járművet ellenőrizni kell a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásban.

- Ha a nyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét vagy telefonszámát, akkor egy alkalommal meg kell kísérelni az üzemben tartó értesítését az intézkedés megkezdéséről.

Köznyelven arról van szó, hogy az intézkedő közteres addig nem csinálhat semmit az autójával, amíg a KEKKH adatbázisából meg nem tudja, van-e az azonosított jármű mellé bejegyezve telefonszám vagy email-cím. Az miként kerül oda? Ez már az autótulajdonos vagy üzembentartó előrelátásán múlik. Egy személyes látogatás szükséges hozzá az okmányirodában, aminek két módja van. Ha a cikk olvasása után kedvet kap, annyit kell tennie, hogy bemegy egy okmányirodába, és bejegyezteti elérhetőségét autója adatai mellé, amely így bekerül a központi nyilvántartásba. Mindezt 2300 forintért. Ennyibe kerül egy okmánykiadással nem járó adatmódosítás, de lehet ezt ingyen is: forgalmi átíratásakor.

A közterest tehát rendelet köti, hogy az intézkedést egy ilyen lekérdezéssel kezdje – függetlenül attól, hogy az autó Erzsébetváros közepén, vagy Mohács-külsőn parkol. Ha az adatbázisban nincs elérhetőség, folytatja a műveletet. Ellenben ha a tulajdonos vagy üzembentartó neve mellett szerepel az elérhetősége, és megadta, hogy milyen formában (SMS, email, telefonhívás) elérhető, egyetlen alkalommal meg kell próbálni az értesítést. Itt kezdődnek az izgalmak. Ha az autós válaszában jelzi, hogy 15 percen belül az autójához ér, és eltávolítja a problémás helyszínről, az intézkedést meg kell szakítani, és várni kell a folytatással negyedórát. Az értesítés időpontját jegyzőkönyvben rögzítik, innen indul a visszaszámlálás mielőtt kattanna a bilincs, vagy beröffenne a lopóautó.

A rendelet mindenkit véd
A rendelet mindenkit véd

Miután az értesítésre megtörtént a reakció, három lehetséges végkifejlet lehetséges. Az autós számára a legjobb, ha 15 percen belül a helyszínre ér. Ilyenkor odébbáll az autójával, hogy megszűnjön a szabálytalanság, majd átveszi a szabálysértési büntetést. Merthogy ez a legális trükk csak a kerékbilincs, vagy az elszállítás költségétől, kellemetlenségeitől véd, a szabálytalan parkolásért ugyanúgy jár a pénzbírság. Ha kicsúszik a negyedórás limitből, és már zajlik a munka az autón mikor odaér, kérheti az intézkedés azonnali félbeszakítását. Ez esetben a költség felét kell csak megtérítenie, plusz a bírság. Az 55/2009. IRM rendelet ötödik paragrafusának második pontja szerint ez a lehetőség amúgy a regisztrációtól függetlenül mindenki számára adott – jobb, ha tudja, mielőtt legközelebb csápon lógva látja autóját. A harmadik végkifejlet, hogy nem ér időben az autójához, bilincselik/elviszik, és mit sem ért az értesítés.

Megkerestük valamennyi fővárosi kerület okmányirodáját, de a Fővárosi Kormányhivatal engedélye nélkül senki sem szolgálhatott konkrétumokkal arról, mekkora a regisztrálási kedv. Ilyenfajta statisztikát amúgy sem vezetnek, azt viszont több helyről megerősítettek, hogy forgalmi átírásánál minden esetben felhívják az ügyfél figyelmét, hogy megadhat elérhetőséget a jármű adatai mellé. Azt már egy vidéki okmányiroda alkalmazottja mondta ki, hogy ezzel a nagy többség nem él, tapasztalataik szerint pusztán azért, mert az ügyfelek nem szeretnék, ha eggyel több nyilvántartásban szerepelne az elérhetőségük.

Konkrét adatokkal a KEKKH szolgált. A járműnyilvántartásban szereplő, forgalomban levő járművek száma 4 381 993 darab, ebből mindössze 88 757 darab jármű esetében van regisztrálva az aktuális tulajdonos, illetve üzembentartó elérhetősége. Ez alig két százalék, azaz körülbelül minden ötvenedik autós érezte hasznosnak, hogy okmányirodai zarándoklatkor meghagyja az elérhetőségét. Talán az egész rosszul lett rosszul kommunikálva az elmúlt öt évben, innen a kis hajlandóság.

Tudta, hogy egy egyszerű regisztrációval megmentheti autóját a kerékbilincstől/elszállítástól?

  • 16914
    Nem hallottam még erről.
  • 3951
    Hallottam már róla, de még nem intéztem el.
  • 923
    Tudtam, én már bevédtem magam.

A fővárosban, ahol a legtöbb vidéki településsel ellentétben bevett gyakorlat a kerékbilincselés, autóelszállítás, valamivel nagyobb a hajlandóság a regisztrációra az országos átlagnál. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) adatai szerint 2014 általuk végzett összes kerékbilincses intézkedéséből hat százalékot tett ki azon intézkedések száma, ahol a gépjárműtulajdonos, -üzemeletető elérhetőséggel rendelkezett. Arról, hogy ebből hány autós úszta meg végül csak büntetéssel nem kaptunk statisztikát.

Kerékbilincsből egyébiránt csak a FÖRI 4246-ot szórt ki tavaly, és az ő fennhatóságuk leginkább csak a főváros főútjaira terjed, minden más út, utca, tér vagy járda az önálló kerületi felügyeletek terepe. A szigor mértéke és az eszköztár kerületenként és városonként eltérő, de bilincsből tízezerszám csattan egy évben az országban. Ha nem akar egy lenni az idei statisztikák számsorában, mindenekelőtt legyen figyelmes a parkolásnál, és tegyen magának egy szívességet: egy kitérő az okmányirodában, 2300 forint ráfordítás és ezután egy kicsit nyugodtabb lehet, amikor leparkolja autóját.