Volvo XC90: selejt 27 millióért?

2018.10.25. 06:09 Módosítva: 2018-10-25 07:44:58

Ritkán találkozom annyira kitartó autótulajdonossal, mint Péter. A budapesti vállalkozó elég sok időt és energiát fordított arra, hogy autója, egy 2016-os Volvo XC90 ügyeit rendezze, de erre szükség is volt, hiszen a terepjáróval sok műszaki probléma adódott. Az ügy megítélése ennek ellenére vegyes, mert Péter szerint az importőr és a márkaszerviz nem reagált minden panaszra. A cég ennek ellenkezőjét állítja.

Az autó a Kőbánya-Kispest busz-végállomásának füvén parkol. Oldalán az olvasható: Ez egy hulladék – myvolvoXC90. Bárki láthatja, aki a budapesti Liszt Ferenc reptérre tart a gyorsforgalmi úton, vagy onnan jön vissza, Péter sem véletlenül hagyta hatalmas terepjáróját éppen itt. Egy ideje magánháborút vív az importőrrel, és szeretne megszabadulni a Volvótól, amelyet két éve használ. Nagyjából 67 ezer kilométert tett meg vele. 

Mielőtt 2016-ban eldöntötte, hogy az akkor még új XC90-es lesz a következő autója, az Audi Q7 is szóba jött, végül egy vidéki kereskedésben megnézte a Volvót, és azt választotta. Mivel egy gyárból rendelt példányra hónapokat kellett volna várni, Péter a szalonban álló bemutatóautót vásárolta meg a 30 millió forintos listaárnál olcsóbban, kicsit több mint 27 millióért. Ez az XC90 T8 Twin Engine nevű plug-in hibrid (vagyis hálózatról tölthető) verziója, melyet nem csak hagyományos, turbós benzinmotor hajt, hanem villanymotor is. Így összkerékhajtási rendszere eltér a kizárólag belső égésű motorral szerelt kivitelekétől. 

Az ismerkedés nem zajlott zökkenőmentesen, mert a Volvo két újraindítás közt elfelejtette a klíma beállításait. Egy szervizlátogatás során derült ki, hogy csupán a felhasználói profil zárolása okoz gondot, ezt kell feloldani. Hetekkel azután, hogy Péter visszakapta az autót a szerviztől, észlelte, hogy nem tudja beállítani a head-up display magasságát. A kis vetítőegység mozgatómechanizmusa néha reagált a gombnyomásra, máskor nem, megint máskor magától elállítódott. Saját tájékozatlanságára gyanakodott, és megpróbálta megörökíteni a jelenséget, mielőtt ismét szervizbe vitte az autót. Rengeteg videót kaptam tőle, melyek közül néhányat a cikkben is megnézhetnek.

A vetítőkijelzőt végül egy évvel később, sok-sok szoftverfrissítést követően garanciában kicserélték a márkaszervizben, azóta nincs vele gond. Jóllehet Péter tényleg kiemelkedik a hasonló ügyek főszereplői közül az alaposságával, nem tudja pontosan felidézni, hogy a további hónapok műszaki hibái milyen sorrendben követték egymást, de ez nem is annyira lényeges.

A szoftveres problémák köre elég széles, össze is függenek. Ilyen volt például, amikor hiába csatlakoztatta a telefont az autóhoz, nem volt internet a központi rendszeren, vagy amikor nem volt bluetooth, nem volt wifi és nem működött az USB-csatlakozó. Ezzel a hagyományos csatlakozóval hol sikerül csatlakoztatni Péter külső internetmodemét az autóhoz, hol nem. Az is előfordult, hogy bár menet közben a Spotify nevű online zenemegosztó szolgáltatást használta, a fedélzeti rendszer azt jelezte, nincs netkapcsolat, pedig nyilvánvalóan volt. 

Bosszantó probléma, hogy az elvileg kulcs nélküli nyitási és indítási rendszerrel felszerelt Volvo néha nem oldja a hátsó ajtó központi zárát, máskor pedig nem reagál a nyitott csomagtérajtó belső peremén lévő zárógomb megnyomására. Ez rádiófrekvenciás interferencia-probléma, elnyomja valami a távirányító jelét. A Volvo szerint a rendszer az országhatáron túl teljes megbízhatósággal működik, Péter ezt vitatja.

A zavar perceiben nemcsak a gombos nyitás-zárás nehézkes, de a modernebb autókban, így a Volvóban is meglévő kéz nélküli nyitás sem használható. Tudják, ez az, amikor a vezető mindkét keze tele van, ezért elhúzza a lábát a lökhárító alatt, majd az autó háta készségesen kinyílik. Na, ez nem mindig nyílik ki. 

Nagyjából egy éve volt Péternél az XC, amikor észrevette, hogy nem tudja hálózatról feltölteni az hibridrendszer akkumulátorát, majd az első eset után egy második ilyen üzemzavar is következett, és egyre bizonytalanabbá vált a hálózati töltés. A töltő végül nem csak az elektromos kisülések jellegzetes cicegő hangját hallatta, de később kicsapta a biztosítékot Péter otthonának mélygarázsában is. A szerviz Péter kérésére először kicserélte a töltéshez tartozó, az autóban lévő csatlakozóegységet, majd az áramszünet után azonnal kicserélték a hibás töltőt is. 

2017 telén, Svédországban egy egy hónapos skandináv túrán készült az a videó, amellyel először találkoztam a Péter által, kifejezetten a Volvo hibáinak összegyűjtésére létrehozott Facebook-oldalon. A felvételen egy havas parkolóban áll az autó, és bár első kerekei felváltva pörögnek, az összkerékhajtás nem működik, a terepjáró nem tud megmozdulni. Péter és útitársai bezárták az autót, elmentek aludni, másnap viszont nem jelentkezett a hajtási zavar, így folytatni tudták a túrát.

Ilyen helyben járós videót egyébként máskor, máshol, nem havas közegben is készített Péter, aki állítja, mindkét esetben aktiválta az off-road üzemmódot a központi menüben, de ez nem vezetett eredményre. Számomra azért furcsa az első felvételen látható jelenet, mert az autón téli gumiabroncsok vannak, a hó is minimális, vagyis elvileg akár nem terepüzemmódban, pusztán az első kerekeivel kapaszkodva is simán el kellett volna indulnia a Volvónak. Érdemes tudni azonban, hogy ez a modell elvileg nem off-road módban is összkerékhajtású.

A Volvo Autó Hungária (importőr) állásfoglalása

A gépkocsin tapasztalt problémákat a Volvo minden egyes esetben a garancia keretein belül orvosolta, ami megfelel a gyári és törvényi előírásoknak és a továbbiakban is eleget tesz ez irányú kötelezettségének.

A gépkocsi hibatárolója által rögzített hibákat a Volvo márkaszervizek számára előírt diagnosztikai és szerviz infrastruktúra igénybevételével valamint közvetlen on-line gyári támogatással kijavította.

A hibakód nélküli -használó által észlelt (videó felvétel)- „fantom” hibák esetén a Volvo jóhiszeműen járt el, mindannyiszor a segítő szándék vezérelte és nyitott garanciális munkalapot és cserélt alkatrészt annak ellenére, hogy azokat egyetlen egyszer is tapasztalta volna vagy a használó reprodukálni tudta volna.

A facebook oldalon közzétett videók azt a látszatot keltik, hogy a hibák mind meglévő nem orvosolt problémák, holott azok szinte mindegyike kijavításra került valamint egyszerű felhasználói tévedésen alapulnak, így ezek összességében megtévesztésre adnak okot, annak ellenére, hogy a gépkocsi rendeltetésszerű használatra teljes mértékben alkalmas.

Olvasónk két olyan esetre emlékszik, amikor autója menet közben, váratlanul vészüzemmódba kapcsolt, teljesítménye csökkent, a műszerfalon megjelent az erre figyelmeztető teknősbéka piktogram és egyszer teljesen le is állt a motor. Mindkét esetben kiszállt, bezárta az ajtókat, majd tíz percig hagyta pihenni a Volvót, és amikor visszatért, mintha mi sem történt volna, minden rendben működött. Ezekről a rendellenességekről azért nem készült munkalap a szervizben, mert a pihentetés megoldotta őket.

A hibákra általában jellemző, hogy rendszertelenül jelentkeznek, nehéz reprodukálni őket, sőt, többről nem is tárolt hibakódot az autó, így aztán az XC-t a kezdetektől javító budapesti Volvo Galéria szerviz dolga is nehéz, amikor ezeket fel akarja tárni. Bár Péter már akkor felvetette az importőrnek, hogy elengedné az autó kezét, amikor miatta volt áramszünet a társasházban, végül mégis tovább használta, hiszen a töltési hibát elhárították. Azóta sem eseménytelen az élete, és elmesélt néhány parajelenséget az utóbbi hónapokból, amelyek egyenként is elég bosszantóak.

Ilyen például a futómű rendellenes zaja, amelyet Péter következetesen csattogásnak nevez, de amikor a szerviz egy gyári visszahívás keretében kicserélte a légrugós rendszer néhány elemét, a zajokat kopogásként aposztrofálták. A javítás után sajnos már csak Péter hallotta ezeket a hangokat, ám amikor találkozónkat közös autózással zártuk, igazán rossz minőségű utakon, lehúzott ablaknál én is hallottam őket. Ezek miatt én biztosan nem vinnék szervizbe egyetlen autót sem, ő viszont 27 milliót költött a Volvóra. 

Érdemes megnézni azt a videófüzért, amelyen különböző időpontokban, illetve helyszíneken fékcsikorgást hallhatunk. Ezek már nagyon könnyen észlelhetők, úgy csikorognak a fékek, hogy a járókelők az ilyesmire odakapják a fejüket. A szerviz állítása szerint kétszer kicserélték az összes tárcsát és a betéteket, hogy visszaszerezzék Péter bizalmát, de a csikorgás olykor manapság is visszatér. Talán nem is a fékrendszerből jön?

Persze mindez elenyésző apróság, hiszen miután Péter elhozta az autót az aktuális fékjavítást követően, Cinkotán, a Vidámvásár utcán haladva hatalmas csattanást hallott a Volvo farából. Mint meséli, először azt hitte, átment valamin, de az úton nem volt semmi. Az első eset után, néhány naponta újabb és újabb csattanások szóltak szintén a hátsó hajtás irányából, míg később kiderült, hogy a hiba olyankor jelentkezik, amikor az autó gyorsítás közben bekapcsolná a hátsó elektromos hajtást is.

Amikor egy alkalommal Péter autópályán közlekedett, és ismét jött a csattanás, majd a Volvo csökkentett teljesítményre váltott, nyilvánvalóvá vált, hogy újabb javításra van szükség. Amíg megérkezett az alkatrész, autópályán legfeljebb 100 km/óráig lehetett gyorsítani a négyszáz lóerős Volvóval, az elindulások sem mentek már olyan finoman. Májusban a Volvo importőre felajánlotta, hogy kicseréli sokszor meghibásodó XC-t egy újra, de Péter végül elvette az ötletet, mert a kedvezményes ár ellenére milliókat kellett volna befizetnie.

Mivel júniusban már teljesen világos volt, hogy ennek az XC90-nek nem lesz elég a kétéves gyári garancia, Péter több mint félmillió forintért harminchat hónapos garanciahosszabbítást vásárolt. Én azt követően ismertem meg az ügyét, hogy Facebook-oldalt indított, ahol mindenki megnézheti a hibákról készített tengernyi videóját, sőt, elolvashatja azt a levelet, melyben az Volvo importőrének megbízásából dolgozó ügyvédi iroda felszólította, hogy törölje az oldalt, illetve távolítsa el a matricákat az autóról, ezek ugyanis alkalmasak a cég lejáratására, jó hírnevének megsértésére. 

Mint a keretes írásban olvasható, a Volvo a hibák zömét nem vitatja, azokat kijavította, több olyan esetben sem kértek pénzt a javításokért, amikor a szervizben nem tudtak reprodukálni egy-egy problémát. Egyebek mellett így került Péter Volvójába két év alatt két új fékgarnitúra.

Beszélgetésünk során Péter többször elmondta, hogy nagyon szereti a típust, és nem gondolja, hogy általában a Volvókkal, vagy a második generációs XC90-nel konstrukciós problémák lennének. Azt viszont nagyon is gondolja, hogy az a példány, amelyet két éve újként megvásárolt, egyszerűen selejt, ezért szeretné ha ráfizetés nélkül adnának neki helyette egy olyat, ami új és hibátlan, hogy elölről kezdődhessen közös története a legnagyobb Volvóval.

Másként fogalmazva ez azt is jelenti, hogy az importőri ajánlatok ellenére nem hajlandó meglévő autóját 5,5 millió forint ráfizetése mellett beszámíttatni egy kedvezményes árú, a meglévővel teljesen egyező felszereltségű, új XC90 Twin Engine-be, jóllehet pontosan tudja, hogy a cég által felkínált 21,5 millió forintos beszámítási érték már eleve magasabb, mint amennyi pénzért most bárkinek eladhatná az autóját.