A hatóságnak mindig igaza van?
Olvasónk úgy véli, az ő esete lesz a kivétel
A nagyvárosi fizetős parkolás önmagában, már a puszta létezésével is fel tudja nyomni a pumpát a legtöbb autósban. Hát még akkor, amikor a táblákat kihelyező hatóságok is besegítenek a káosz fokozásába. Olvasónk szabályosnak vélte a parkolását, az önkormányzati rendészek viszont nem. Végül a bíróságnak kell majd igazságot tennie.
Van egy nagyon fura fogalom a jog világában. Úgy hívják, hogy "a dolog természete." Ez a szakkifejezés akkor használatos, amikor nem igényel különösebb magyarázatot egy tény vagy jelenség, mert az úgynevezett köztudomású tények ismeretében mindenki tudja és érti, hogy mi mit jelent az adott kontextusban.
A "dolog természete", mint jogi szakkifejezés autós fejjel a kézifék menet közbeni behúzásával magyarázható el a legjobban. Nem igényel különösebb fizikai-mechanikai fejtegetést, hogy a nagy sebesség mellett hirtelen behúzott kézifék komoly baleseti kockázatot jelent azon túl, hogy az autó garantáltan álló helyzetbe kerül majd a manőver végén. A kérdés csak az, hogy a kerekein, vagy a tetején talál majd nyugalmi állapotot?
Valami hasonló a helyzet a KRESZ alapján kihelyezett közlekedési táblákkal is. A dolog természete miatt világos, hogy egy adott közlekedőre azok a táblák vonatkoznak, amelyek vele szemben helyezkednek el. Amelyek háttal állnak (például egy macisajt, egy STOP tábla, vagy éppen egy várakozni tilos) meg nyilvánvalóan a szemből érkezőket kötik. Nem mellesleg a jogszabályok is nyomatékosítják, miszerint
közlekedési rendet szabályozó táblát nem lehet akárhogy és akárhova felszerelni
Mit, hova, és főleg hogyan?
A közúti jelzéseket a KRESZ és a vonatkozó szabványok rendelkezéseinek megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy azok akikre a jelzés vonatkozik, bármely napszakban, kellő távolságból észlelhessék, és azokból - helyismeret hiányában is - a forgalmi rendet félreérthetetlenül felismerhessék.
Tilos a KRESZ-ben, illetve a közúti jelzések szabványaiban nem említett közúti jelzések alkalmazása.
A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelző táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzőtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték.
Olvasónk Budapest belvárosában keresett parkolóhelyet, a megcélzott Báthory utcában éppen ideiglenes forgalmi rend volt érvényben egy folyamatban lévő közeli építkezés miatt. Az utca egyik oldalán található parkolóhelyeket "Várakozni tilos! Kivéve lakossági parkolási engedéllyel! 0-24" tábla óvta az úgynevezett gyüttmentektől. Olvasónk mégis leparkolt és erre alapos indoka is volt.
- Egyrészt, a fenti kép szerinti utca folytonosságát pár métert követően megszakította egy menetirány szerinti bal oldali útkereszteződés (Kozma utca), a kereszteződést követően a jobb oldalon (ahová parkolni készült) pedig a közútkezelő nem helyezett ki újabb várakozni tilos táblát. A vonatkozó jogszabályok szerint a megállni- és a várakozni tilos táblák hatálya viszont csak a következő útkereszteződésig tart. A KRESZ pedig félreérthetetlenül fogalmaz, amikor azt mondja az értelmező rendelkezések között, hogy "Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása."
- Másrészt, az egyszeri autós nem csak abból az irányból érkezhet a kijelölt parkolóhelyre, hanem a másik irányból is (ebben az esetben balra, nagy ívben kanyarodva a parkolóhelyre). Emiatt pedig logikus, hogy a várakozni tilos táblát az értintett utca másik végén, az úttest bal oldalán is ki kellene helyezni. Az ominózus eset idején ilyen azonban nem volt. Olvasónk is ebből az irányból érkezett, az úttest mellett sem a jobb, sem a bal oldalon nem látott várakozást tiltó táblát.
A jogalkotó is tisztában van azzal, hogy a tábláknak - a tényleges észlelhetőség miatt - arrafelé kell nézniük, ahonnan a táblával érintett közlekedők érkeznek
Különösen igaz ez a megállni-és várakozni tilos táblák esetében, mivel azok az úttestnek csak arra az oldalára vonatkoznak, amelyikre kihelyezték őket. Magyarul: ha az önkormányzati rendészet azt szeretné, hogy az úttest egyik oldalán se várakozzanak a "vidékiek", akkor nem elég jobb oldalra kihelyezni a táblát, bal oldalra is kell tenni egyet.
Ha pedig a kétirányú utcában csak az egyik oldalon szeretné a várakozást korlátozni a közútkezelő, akkor az utca adott oldalának mindkét végpontjára kell tiltó táblát helyeznie, már ha másik tábla vagy útburkolati jel (például kötelező haladási irány egyenesen, balra kanyarodni-megfordulni tilos tábla, záróvonal vagy terelőelem) a balra nagy ívben leparkolást nem tiltja.
Olvasónk úgy értékelte a helyzetet, hogy neki ott és akkor adott volt a szabályos várakozás lehetősége. A már említett balos útkereszteződés úgyis feloldja a várakozni tilos tábla hatályát, új tábla a kereszteződést követően pedig nincs. Hovatovább, ő szemből érkezvén még rá vonatkozó tiltótáblával sem találkozott, így nincs mitől tartania.
A közteresek nem így látták, jól meg is bírságolták
Olvasónk a bírságolás indokolásával egyáltalán nem értett egyet és jogvitát kezdeményezett. A 10.000 forintos helyszíni bírságot nem fizette be, inkább megvárta, ameddig a rendőrség, mint szabálysértési hatóság elé kerül az ügy. Ott személyes meghallgatást kért, a hatóságot azonban nem tudta meggyőzni igazáról, így 26.000 forintot kellett kicsengetnie.
A rendőrség azzal érvelt, hogy a közteresek tájékoztatása szerint "A lakossági várakozó helyek, melyeket a 'várakozni tilos kivéve lakossági engedéllyel 00-24' jelzőtáblák jelölnek, a Báthory utca úttestén lévő parkolóhelyekre vonatkoznak.” Az addig oké, de konkrétan melyikekre?
Mivel a retorziót jogtalannak, a kihelyezett táblákat pedig foghíjasnak vélte, bíróságra vitte az ügyet. A bíráknak komoly jogértelmezési kérdésekben kell majd állást foglalniuk.
Két kardinális kérdésre is választ kell találni majd a tárgyaláson
Örökzöld téma, hogy a menetirány szerinti balos kereszteződés (Kozma utca) feloldja-e a menetirány szerinti jobb oldalra vonatkozó tiltó tábla hatályát. A KRESZ vonatkozó rendelkezései szerint a megállni- és a várakozni tilos tábla hatálya csak az úttest azon oldalára tejed ki, amelyiken elhelyezésre került. Ebből pedig következik az is, hogy a tábla hatályát feloldó kereszteződésnek is arra az oldalra kell(ene) esnie, amelyen a tábla van.
A Kozma utca viszont a Báthory út jobb oldalán elhelyezett táblához képest balról csatlakozik be, ráadásul egyirányú is, onnan senki sem érkezhet. Mindeközben a KRESZ nem differenciál oldalak szerint. Csak annyit ír: ha útkereszteződés, akkor a tábla hatályának vége...
Másrészt azt is vizsgálni kell, hogy a tábla hátoldala felől érkező, majd balra kanyarodva leparkoló sofőrök részéről észlelhető volt-e a tiltás. (Olvasónk is ebből az irányból érkezett!). Például egy, a menetirány szerinti bal oldalon elhelyezett tábla közbeiktatásával. Ha volt ilyen tábla, akkor veszett fejsze nyele az ügy.
A bírságolás napján a Báthory utca olvasónk által befutott szakaszán bal oldalt sem a kereszteződésénél, sem az utca közepén nem volt ilyen tiltó tábla
Olvasónk reklamációját követően viszont felszerelésre került egy, de csak az utca közepén, ami újabb jogi bonyodalmakat okozhat.
A fenti képen szereplő, bal oldali tábla ugyanis a Báthory utca közepén található! A Honvéd utca és a Báthory utca kereszteződésében, a Szabadság tér felé eső bal oldalon nincs tábla (2024 júniusi állapot). Ezáltal a Báthory utca vitatott szakaszára a tiltótábla hátlapja felől érkező autósok így legkorábban az útszakasz közepén találkozhatnak a tiltó táblával. Amiből az következik, hogy ha a tábla előtt kanyarodnak be balra a parkolóhelyre akkor elméletben szabályosan várakoznak. Ha pedig utána, akkor már tilosban állnak.
Így előáll az a faramuci helyzet, hogy a Vértanúk tere felől érkező autós számára a Báthory utca jobb oldala egészen a (balos-jobbos keresztezésű) Honvéd utcáig tiltott terület (feltéve, hogy a Kozma utca kereszteződése nem oldja fel az egész tilalmat, ugye), a szemből érkező sofőrök számára viszont a vitatott szakasznak csak a fele válik tiltottá. Ez pedig megengedhetetlen, mivel a közteresek-rendőrség számára is értelmezési nehézséget okoz.
Ha a hatósági személy a Vértanúk tere felől nézi az utcát, akkor az adott szakaszon (egészen a Honvéd utcáig) minden olyan gépjárművet meg kell bírságolnia, amely nem rendelkezik lakossági parkolási engedéllyel. Viszont, ha a Honvéd utca felől nézi az utcaképet, akkor bal oldalon csak a Báthory út közepétől kellene bírságolnia, a tábla utáni szakaszon.
Ráadásul Olvasónk parkolásának idején ez az utcaközepi tábla még nem is volt ott!
Mit tegyen az autós, ha nem kíván ilyen jogvitákba bonyolódni?
Az nyilván nem életszerű tanács, hogy autózza körül az érintett útszakaszt minden irányból és csak azt követően parkoljon le, ha semelyik irányból közelítve nem észlelt megállási- vagy várakozási korlátozást. De akkor honnan tudhatja az egyszeri közlekedő, hogy az utca másik végén van-e bármiféle tiltó tábla? Igazából sehonnan. Ilyen helyzetben csak annyi javasolható, hogy ki kell szállni az autóból, el kell sétálni az utca mindkét végébe és alaposan szemügyre kell venni összes potenciális közlekedési táblát, felfestést.
Igen, ennyi erővel akár autóval is körbe lehetne szaladni a környéken, csak addigra ugye az üres hely is feltöltésre kerülhet, aztán indulhat újra a helyvadászat. Olvasónknak kitartást kívánok a bírósági procedúrához, én látom benne az elvi élt és a kihelyezett táblák okozta félreérthetőséget. Reméljük a bíróság is látni fogja. A fejleményekről beszámolunk.
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
Coverfotó: Economx.hu
