A közlekedési jog rákfenéje a szerteágazó szabályozás. Itt egy tilalom a KRESZ-ben, ott egy korlátozás a közteres törvényben, amott egy homályos önkormányzati rendelkezés a tilosban álló járművek elszállításának feltételeiről. Végül nem csak az autósok zavarodnak össze, a rendfenntartók sem mindig tudják megindokolni kellő alapossággal, hogy mit mire alapozva szállítottak el közterületekről.
A KRESZ még csak hagyján, az a lehetőségeihez mérten próbál egyértelműen fogalmazni. Ha van elszállításra figyelmeztető kiegészítő tábla a megállni/várakozni tilos tábla alatt, akkor jogos az elszállítás, ha nincs, akkor szóba sem jöhet. A jogosan reklamálóknak pedig a bírság is visszajár.
A dolog amiatt válik véleményessé, hogy legalább három jogforrás szabályozza az elszállítás kérdését
Mit mondanak a különböző jogforrások?
A KRESZ tételesen felsorolja, hogy melyek azok az esetek, amikor a rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője – az üzemben tartó értesítése mellett és költségére – elszállítással eltávolíthatja a szabálytalanul várakozó járművet. A felsorolásban többnyire olyan esetek szerepelnek, amikor az autó fizikailag zavarja-akadályozza a jármű- vagy gyalogosforgalmat, esetleg biztonsági vagy baleseti kockázatot jelent.
Közteres törvény: "A felügyelő – az üzemben tartó értesítése mellett – elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti." Ez az úgynevezett gumiszabály vagyis konkrétumot nem tartalmaz. Nem tudni, mi minősül veszélyeztetésnek és ki-mi alapján mérlegeli a körülményeket?
Fővárosi rendelet: "A közterület-felügyelőknek a helyi közutak igénybevételét és a várakozás rendjét érintő, külön jogszabályban részletezett feladatai különösen: az üzemben tartó és a rendőrség egyidejű értesítése mellett a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű elszállítással történő eltávolítása, ha az – a közúti közlekedést szabályozó külön jogszabályokban foglalt esetekben – a közúti forgalom biztonságát, vagy a közbiztonságot veszélyezteti; a közterület-felügyelő az elszállított jármű forgalmi rendszámát – tájékoztatás céljából – a Rendészeti Igazgatóság saját honlapján közzéteszi."
Itt egy másik jogszabályra próbálják tolni a felelősséget azzal, hogy a rendelet csak utal arra, ki-mi alapján mérlegeli a biztonság veszélyeztetését.
Karesz nevű olvasónk esete felvet pár kínos kérdést. Aznap egy forgalom elől elzárt területen hagyta a Škoda Rapidját, ott biztos nem lesz útban senkinek. Visszaérve viszont hűlt helyét találta az autónak, elvitte a lopóautó. Lehet, hogy mégis útban volt? A jármű visszaszerzése során kiderült: a lopóautót a BKK egyik menetrendszerinti buszának vezetője hívta ki, a hatóság szerint az autó a 166-os busz közlekedését akadályozta.
Olvasónk szerint:
- A Škoda egy forgalomtól és minden jármű elől elzárt területen várakozott. Miként lehetett képes a buszforgalom akadályozására, ha arra az aszfaltcsíkra még a buszok sem hajthatnak rá? Mindemellett a kereszteződésbe való belátást miként akadályozta az autó, ha a buszvezető konkrétan átlát a személyautók felett, olyan magasan ül?
- Másrészt Karesz autójában parkolásfigyelővel kiegészített menetrögzítő kamera is üzemel, amelynek felvételein egyértelműen látszik, hogy a 3,5 órás szabálytalan parkolás alatt összesen 33 busz haladt el a Škoda mellett minden fennakadás nélkül. Még csak lassítaniuk sem kellett Karesz autója miatt.
Olvasónk szerint az elszállítás indokolatlan, megalapozatlan és védhetetlen intézkedés volt. Van benne igazság, mivel ilyen esetekre a jogszabályok a helyszíni bírságolást és a kerékbilincselést teszik lehetővé, az elszállítást a valóban hardcore esetekre engedi a jogalkotó.
Egy másik olvasónk éjfél előtt pár perccel parkolt le egy kórház és egy egyetemi kampusz metszéspontjában kialakított taxidroszton, látogatóba érkezett pár órára. Éjszaka van, tömegközlekedés nuku, forgalom semmi, taxik sehol, csak nem lesz útban arra a pár hajnali órára - gondolta. Sajnálatára nem igazolódott be a feltevése, a látogatás végeztével üres placc várta, az önkormányzati rendészet elszállította a paripát.
Olvasónk hosszú levelezésbe kezdett a hatósággal, indokolást várt arra vonatkozóan, hogy mit és miként veszélyeztetett az éjszaka folyamán a droszton hagyott egyterűjével. Konkrét választ azonban nem kapott, helyette az összes létező jogszabályi passzust felidézte neki írásos válaszában a hatóság ügyintézője. A levélváltásból sajnos nem derült ki, hogy ki és mire alapozva döntött úgy, miszerint olvasónk autója olyan szintű közlekedésbiztonsági kockázatot jelent, amely miatt semmi más nem jöhet szóba, csak a lopóautós elszállítás.
A két fenti esetben joggal háborodtak fel az érintettek, a vonatkozó jogszabály ugyanis azt is rögzíti, hogy ha "a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére – a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig – a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat." Ebből is az következik, mint a már korábban idézett passzusokból. Vagyis, hogy azok a járművek szállíthatóak el, amelyek balesetveszélyt jelentenek, vagy akadályozzák a forgalmat.
Sőt, még az is kiolvasható a jogszabályokból, hogy a kerékbilincseléstől is eltekinthetnek a hatóságiak, hiszen az sem kötelező, csupán lehetőségként említi a törvény. Azzal nem számolt a jogalkotó, hogy költségvetési jellegű szempontokat is mérlegelnek a hatóságok, amikor kiválasztják a szükséges és arányos, indokolt intézkedési formát. Évi 1000-1300 elszállított jármű esetén már az is szempont. Ennél szebben nem tudom körülírni, hogy olvasóink eseteiben erősen pénzbeszedés szaga van a dolognak.
Mit tehet ilyenkor a jármű gazdája?
Az első pánikrohamot követően ezen az oldalon érdemes bepötyögni az autó és a helyszín adatait, ha a rendészek vitték el, annak ott nyoma lesz.
Jogorvoslati lehetőségek a közigazgatási hatósági (közteresek) és a szabálysértési (rendőrség) eljárások általános szabályai szerint elérhetőek
Arra azonban ügyelni kell, hogy az autót mindenképpen és mihamarabb váltsa ki a gazdája, mert azt csak pénzmag ellenében adják ki akkor is, ha jogorvoslás van folyamatban. Aki pedig 6 hónapon túl sem jelentkezik a paripáért, annak a hatósági értékesítéssel is kalkulálnia kell. Ha az autós végül felülkerekedik a jogvitában, az elszállítás költsége is visszajár. Fontos tudni, hogy ez a tilosban parkolás miatti bírságot nem érinti, hiszen a jogorvoslat csak arról szól, hogy indokolt és megalapozott volt-e az elszállítás, és nem arról, hogy szabad volt-e a parkolás azon a konkrét helyen (nyilván nem).
Figyelem, csak akkor írj, ha elfogadod, hogy a történeted feldolgozhatjuk.
Címlapkép: FB/Szegény 74es Trolibusz
További cikkeink
