Egy nem létező ország autója

Totalcar Erőmérő: Wartburg 1,3S

2020.10.09. 17:08

Wartburg, Eisenach, Német Demokratikus Köztársaság – ma már csak a város maradt belőlük. Egy rövid életű, négyütemű példány emlékeztet az NDK 1990 októberében véget ért történetére. A szocialista, családi autó korábbi kétütemű motorja évtizedek óta elavultnak számított, mire a nyolcvanas évek végén sikerült megállapodni a Volkswagennel, amely a korábbi Polo 1,3 literes motorját adta kölcsön a modellfrissítéshez. A Totalcar Erőmérő mai epizódjában egy ilyen furcsa összeállítás, egy kivételesen jó állapotú 1,3S teljesítményét mérjük meg.

A Wartburgról sokaknak a klasszikus háromhengeres, kétütemű motor jut eszébe. Hosszú évtizedekig ez hajtotta az eisenachi gyár összes modellgenerációját, nagyjából ezer köbcentivel és 40-50 lóerő teljesítménnyel. “Igény az vóna rá”- ismerjük a mondást, az AWE-gyárban is keresgélték az addiginál nagyobb teljesítményű, korszerűbb motormegoldást. Sőt, készítettek is egy 1,4 literes saját konstrukciót a Wartburg továbbfejlesztéséhez, de a Párt Központi Bizottsága végül nem hagyta jóvá az elképzelést. Ne felejtsük, ekkor még a hetvenes években jártunk, szocializmus, Erich Honecker, Günter Mittag...

Végül a megoldás mégis ebből az irányból jött, csak körülbelül húsz év késéssel. Már 1984-ben bejelentették, hogy a Volkswagen AG motorszállítási megállapodást írt alá az NDK-val, így került 1,1 literes motor a Trabantokba, illetve 1,3 literes a Wartburgba, amely más változtatások mellett ezután nevében is viselte a megváltozott viszonyokat.

A motor őse a Polo 86C-ben található, amikor megjelent még talán korszerű volt, de 1988-ra jelentősen elavult. Minimális változtatásokat engedélyeztek az átültetés során: a legtöbb karosszériaelemet, kárpitot és futóművet meg kellett tartani a 353-ból. Mivel azonban az "új" motor nagyobb, mint a régi kétütemű, így hosszában nem lehetett beépíteni, a keresztmotoros elrendezéshez viszont kellett egy új váltó is.

A Volkswagennel frissített autó futóműve lényegében változatlan, a létraváz bekötési pontjait megtoldották, és kész volt is a fenti körülményekhez szélesített nyomtáv. Az 1,3 literes motor teljesítménye egyébként csak kicsit volt magasabb mint a kétüteműé, de fogyasztása és károsanyag-kibocsátása jelentősen javult. A négyütemű Wartburgból is készült kombi “Tourist” és pick-up “Trans” kivitel, bár az ezres épített darabszám miatt ma ez utóbbi talán az egyik legritkább változat.

Elöl négydugattyús, csehszlovák Pal féknyergekkel szerelték az utolsó Wartburg-nemzedéket, hátul természetesen dobfékes maradt, fékrásegítő, vagyis szervó nélkül. Akár versenyezni is lehetne vele, mivel az FIA homologizálta a belsőhűtésű fékkel, ötfokozatú váltókkal, erősített féltengelyekkel megtámogatott különkiadást. Nyilván ennek nem sok értelme volt, a Skoda Favoritokkal, vagy az akkori “nyugati” autókkal szemben.

A Wartburg ajtóhangja is legendás. A kongás elsődleges oka a létraalváz, ilyen technika 1990-ben már gyakorlatilag nem volt a piacon a személyautók közt, sőt, addigra sok teherautó is önhordó karosszériával készült. Az alvázra gumibakokkal rögzített felépítmény lehetett egy kicsit gyengébb, rugalmasabb; ez és a hangszigetelések hiánya (Kostenexplosion) adja a tipikus dobozhangot. Persze ettől a helykínálat is remek, az utastér és a csomagtér egyaránt nagy, az utóbbi például 525 literes. A felszerelések hiánya és a spórolás jót tett a tömegnek is, nagyjából 900 kiló körül vannak a limuzinok.

7D Irmscher McK-

Jellemző, hogy a négyütemű Wartburg összesen négy gyártási éve során szinte csak a kárpitokat variálták, komoly fejlesztésre nem volt pénz és szándék, utána pedig összeomlott a rendszer, és már senki nem akart ilyen autót vásárolni. A német újraegyesítés felgyorsította a típus halálát, a befektetés, ami az új gyártósorokhoz kellett (motor, váltó) soha nem térült meg.

Ezért is örülünk, amikor felbukkan egy-egy épségben megőrzött példány. Gábor 1990-es évjáratú autója nagyon keveset futott, mindössze 51673 kilométernél jár, ami évente átlagosan csak 1700-at jelent. A zöld Wartburg 1,3S állapota is ennek megfelelő, ma már csak vasárnapi autó és nem az utcán tartják. Találkozók, örömautózások – ez a sorsa. Az Autokorbel mérőpadján persze teljes terhelést kap, hogy kiderüljön az össznémet precizitás vajon visszaköszön-e harminc évvel a gyártás után. Annyit elárulhatok, hogy bármi is az előélet a teljesítménymaximum ugyanazon a fordulatszámon ébred a motorban, mint ahogy 1990-ben ígérték.

Hogy mi lett a Wartburg teljesítménymérésnek tanulsága? Megtudhatod az Erőmérő mai epizódjából. Lesz meglepetés!

Ha pedig kíváncsi vagy sorozatunk további és korábbi autóira, iratkozz fel a Totalcar Youtube-csatornájára és ne felejtsd el bekapcsolni az értesítéseket! Sok-sok érdekes autót találsz ott. Ha pedig jelentkeznél a mérésre, itt megteheted.

Korábbi epizódok:

Amikor a Hondára még nem kellett turbó
Az S2000 húsz éve azzal tűnt ki a sorból, feltöltés nélkül is magas literteljesítményt ígért. Az autó ikonná vált, mi pedig megnéztük, mennyire erős valójában.
Egy 50 éves Alfa Romeo üvöltése
Ilyen volt a modern motor a hatvanas évek Olaszországában. Hangot fel, meghajtottunk egy ötvenéves 1300 Supert a teljesítménymérő padon!

Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.