Hátba vág, amikor akarod. Mérőpadon a Leaf!

Totalcar Erőmérő: Nissan Leaf 24kWh – 2015.

2020.10.31. 06:58

A feszültség szorozva az áramerősséggel egyenlő a teljesítménnyel. De a nyomaték a szögsebességgel szorozva is ezt adja. Mindegy, honnan nézzük, a villanyautók teljesítményét és nyomatékát egészen más mérce szerint érdemes vizsgálni, mint a benzinesekét, vagy a dízelekét. De mit tud 200 ezer kilométer után egy Nissan Leaf? Ezt derítettük ki az Autokorbel mérőpadján.

Hány pálcikás? Talán ez az első kérdés Leafes körökben, de ezúttal nem a céllövöldés pálcáról van szó. A műszerfali szegmenskijelző azt mutatja meg, hogy az akkumulátor hol tart az életpályáján, a töltési ciklusok számának emelkedése után. Nem kedvelem a kapacitás szót, mert a fordítók és a fordítószoftverek mindenre ezt adják. Csomagtartókapacitás, emelkedőkapacitás, akkumulátorkapacitás. A képesség lenne a legjobb magyar szó rá, de ezt ritkán használják. A kondenzátornak van kapacitása.

De miért gyártanak elektromos autókat? Nem mai ötlet ez, a két régi haver, Ford és Edison is sokat agyalt ezen, de a töltőhálózat miatt a benzinnél maradt Henry. Persze a konkurensek gyártottak és adtak is el kis számban elektromos autókat a huszadik század elején. Ráadásul a sebességi világrekordok sorában a 100 km/h-s határt is elektromos autó lépte át először, szóval nem volt egyértelmű az irány, de a benzinesek és dízelek sokáig óriási fölényben voltak.

A Nissan 2010-ben mutatta be az első generációs Leafet, akkor még nem volt CO2-szabályzás, pusztán saját meggyőződésük vezérelte őket. Voltak ugyan korábban is elektromos autók: Citroen, Peugeot Electrique, Volkswagen Golf CityStromer, Ford Ranger, de ezekben hagyományosabb akkutechnológiát találunk. A Leaf már lítiumion technológiát alkalmaz, annak összes hozadékával együtt.

Ismeritek George Lucast? Indiana Jones, Star Wars, Tucker az autóbolond című filmeket rendezett. Az ő első rendezése a THX1138 1971-ből. Ez egy sci-fi és mit látunk benne? Nem, nem egy Leafet, de egy elektromossá alakított LolaT70 MkIII-t. Ezerkilencszázhetvenegyben! Akkor még sci-fi, ma már valóság. Ja, hogy Elon Musk is egy sportkocsit alakított át elektromossá? Lotus Tesla Roadster.

Visszatérve a Leafre, az akkupakk nem kapott aktív hűtést, ami azt jelenti, hogy az intenzív töltés, vagy merítés alatt termelődő hő csak nagyon lassan vezethető el. Ez pedig a szerkezet önvédelme miatt csökkenti a kivehető áramerősséget, vagy a DC-töltés erősségét. Rapidgate – így nevezik azt a jelenséget, amikor nem tudod kihasználni a fentiek miatt az akku valódi képességeit. Magyarázat? Olcsó! Az akkumulátor mellett a villanymotor a másik könnyebben emészthető része az elektromos autóknak. Ebben egy 80 kilowattos, vagyis 109 lóerős, váltakozó feszültségű, nyolcpólusú szinkronmotor kapott helyet.

Szinkron, ugyanis az állandómágnes forgórész követi a vezérlés által előállított frekvenciájú forgó mágneses mezőt. Szinkronban van vele. A jellegmezője is ennek megfelelő. Egy majdnem állandó nyomatékú szakaszt követ az állandó teljesítményű rész (3000-10000 1/min-ig), majd, hogy ne repüljön szét, jön a “tiltás”, a leszabályzás és maximum 10400-ig foroghat. A motornak és a vezérlésnek is jó az együttes hatásfoka, jellemzően 80% fölötti, de akár a kilencvenet is eléri (kb. tank to wheel - vagyis tanktól a kerékig). Le sem írom, hogy ez jellemzően mennyi a benzinmotoroknál...

A motor mindössze 56 kilós, míg például a Sierrám 1,6-os motorja gyári állapotban 205. A Leaf villanymotorja 26 cm átmérőjű és 34 cm hosszúságú, vagyis nagyon kompakt. A hajtásrész viszont már folyadékhűtésű, és tartósan viseli az akár teljes terhelést is. Az európai típusbizonyítványokban is meg kell adni egyebek mellett a félórás teljesítményt is.

Attila autója kétszázezer kilométernél jár, pedig 2015-ben gyártották. Az előéletét szépen elmondja a videóban, mi pedig egy kicsit csodálkozunk, hogy ezt és így kibírja az elektromos Nissan.

Mivel csak egy 3,3 kW-os AC töltője van, az előző életében sok 44 kW-os DC töltést kapott, de bírja. A fentiek alapján talán már világos, hogy ma egy kicsit történelmet írunk a Totalcar első elektromos teljesítménymérésével. Készültünk rendesen, áttételekkel, jelleggörbékkel és persze töltéssel. Hogy milyen eredményeket kaptunk a Leaf mérésének végén? Megtudhatod az Erőmérő mai epizódjából. Nem pont ezt vártuk.

Ha kíváncsi vagy sorozatunk más epizódjaira, iratkozz fel a Totalcar Youtube-csatornájára és ne felejtsd el bekapcsolni az értesítéseket! Sok-sok érdekes autót találsz ott, ha pedig jelentkeznél miért ne tennéd, azt itt teheted.

Korábbi epizódok:

Amikor a Hondára még nem kellett turbó
Az S2000 húsz éve azzal tűnt ki a sorból, feltöltés nélkül is magas literteljesítményt ígért. Az autó ikonná vált, mi pedig megnéztük, mennyire erős valójában.
Egy 50 éves Alfa Romeo üvöltése
Ilyen volt a modern motor a hatvanas évek Olaszországában. Hangot fel, meghajtottunk egy ötvenéves 1300 Supert a teljesítménymérő padon!

Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.