Anyukám nem kütyürajongó. Amikor néhanapján leül a számítógépem elé,
mert végképp nagyon muszáj, két ujjal óvatosan fogja az egér tetejét,
folyamatosan nézi a gombját, miközben kattint vele, és a fax és e-mail
közötti különbséget még mindig nem igazán érti.
A hozzám küldött leghosszabb SMS-e ennyi volt: Hívjfel, másoknak
sem pötyög be több karaktert.
Viszont van PNA-ja. Igen, büszkén jelenthetem be, az én anyukámé az
ország egyik első személyi odatalálássegítő kézikészüléke, angolul
Personal Navigation Assitant. Ráadásul nem csak birtokolja,
rendszeresen használja is.
Elsőként az autómban találkozott navigációs rendszerrel, de
kellően lelkes beszámolóimat, miszerint Németországban játszi
könnyedséggel találtam meg minden címet, nem különösebben értékelte.
Igazán akkor figyelt fel a dolog hasznosságára, amikor autómba
beköltözött egy Mitac Mio 169-es PDA és az
iGO program.
Anyukám csak arra figyelt fel, hogy egy kedves hangú hölgy azt mondja,
itt kell bekanyarodni, és az esetek túlnyomó többségében hallgattam is
rá.
Hiába magyaráztam, hogy műholdak, GPS, mondhattam, hogy digitális
térkép meg POI, mit sem számított, édesanyám ebből csak annyit jegyzett
meg, ami számára fontos - a csaj a dobozban megmondja és megmutatja a
tuti útvonalat. Egy hétvégén megérlelődött benne a nagy elhatározás és
elkérte a Mio 169-et, hogy odataláljon egy esküvőre. Biztos
voltam benne, hogy drámai módon el fog tévedni, de az egy órásra
tervezett utat végül húsz perc alatt tette meg, majd örömmel
jelentette, hogy megtanulta bifokális szemüveggel nézni a kijelzőt, és
most mondjam meg, hogy tudja beállítani ezt az izét, hogy haza is
találjon.
Sikerült neki, és az autójában maradt a navigációs rendszer. A hét
közepén azzal a hírrel lepett meg, hogy bár pontosan tudja, hogy kell
átkelni a városon az orvosához, de kíváncsi, milyen útvonalat ajánl
neki a gép,
és hétvégén megkért, vegyek neki is. A döbbenettől szóhoz sem
jutottam, de jó gyermek lévén szereztem neki egy Mitac Mio C310-et.
Tudtam, anyukám kezébe csak egyszerű, könnyen kezelhető kütyüt szabad
adni. Egy PDA hosszabb távon szóba sem jöhetett. Sose használná a
beépített szövegszerkesztőt és táblázatkezelőt,
eszébe nem jutna Skype-pal telefonálni wifin át egy hotspottól,
sőt ez utóbbi félmondat jelentését is igen nehéz lenne elmagyarázni
neki. Egy félrebökés által felbukkanó teljesen hétköznapi Windows
üzenettől pedig pánikba esne, és állandó telefonos távsegítségre kéne
felkészülnöm.
A Mio C310
szerencsére céleszköz. Nagyon hasonló Windows fut a háttérben, mint
a PDA-kon, de ebből nem látszik sok. Bekapcsolás után automatikusan
betöltődik az iGO 2006 Kelet- vagy teljes Európát ismerő változata. Aki
látta már a programot, tudja, hogy a bejelentkező képernyő közepén egy
nagy gomb látható MENJ! felirattal. Erre rá kell bökni, majd
választani, hogy a két előre tárolt állandó cím, az otthon vagy a
munkahely fedőnevűhöz szeretnénk eljutni, egy adott GPS koordinátára,
vagy egy POI-hoz, esetleg régebben meglátogatott címek valamelyikére,
de ha mindezekre nem a válasz, magunk tudunk beírni egy címet.
Ezt elolvasni sokkal bonyolultabb, mint az iGO-t kezelni. A magyar
fejlesztésű program
egyik nagy előnye az egyszerű használhatóság. A másik a rendkívül jó
grafika. Látszik, hogy olyanok rajzolták, akik előtte
játékprogramokat fejlesztettek, ahol a könnyű értelmezhetőség és a
látvány egyformán fontos. Két alapvető nézet közül választhatunk, a
VEZETÉS módban a térkép mellett láthatjuk a következő manőver módját,
és az addig megteendő távolságot, a pillanatnyi sebességet és a végcél
eléréséig számított időt.
A TÉRKÉP üzemmód leginkább egy számítógépes program teljes képernyős
változatára hasonlít, itt akkor juthatunk többletinformációkhoz, ha a
képernyőre kattintunk. Mindezeket még
kombinálhatjuk a két és háromdimenziós megjelenéssel, éjszakai
üzemmóddal, változtathatunk a látószögön, és még egy csomó
beállítással szabhatjuk igazán személyre a programot - de már az
alapbeállításokkal is jó. Bevallom, én unaloműzőnek is használom, a
TÉRKÉP üzemmód annyira jól el tud szórakoztatni, ahogy az új
képrészletek előtűnnek a fog of war-ból, vagyis a messzeség
ködéből...
Persze ez a megjelenítési mód sem tökéletes. Amennyiben lenne rá
lehetőségem, belegyúrnám a TomTom-on megismert lehetőséget, amely
sávokra bontva mutatja az utat a nagyobb kereszteződések előtt, mert ez
jobban áttekinthető megoldás. Sokan nem tudnak megbarátkozni azzal,
hogy a sebbességünktől függ, forduló előtt mennyivel figyelmeztet az
iGO a manőverre, ők állandó távolságokat szeretnének. A POI, vagyis az
érdekes és hasznos pontok adatbázisa is messze van a tökéletestől. Egy
eldugott falusi földutat nagyobb biztonsággal lehet vele megtalálni,
mint egy nagyvárosi vendéglőt, de szerencsére az iGO fejlesztői is
ismerik ezt a problémát, és szívesen veszik a honlapra beküldött
hibajavításokat.
Én az iGO PDA-n futtatható változatát használom, és persze nem hagyott
nyugodni a kisördög, amíg össze nem tudtam hasonlítani a memóriába
égetett PNA-s változattal. Minden kütyümániás tudja, milyen volt az
a szőrmeresztő élmény, amikor egyszerre két navigációs izén szólalt
meg enyhe uniszónóban a kedves géphang, hogy: újratervezés! Én arra
tippeltem, hogy a céleszköz Mio C310 gyorsabb lesz, mint a sokoldalúbb
Mio 169, de tévedtem. Gyakorlatilag egyformán dolgoztak, a beépített
Sirf III-as GPS vevő is kitett magáért, és gyors indításnál nagyjából
egyforma idő kellett, hogy megtalálják a műholdakat. Ez tulajdonképpen
nem nagy meglepetés, gyakorlatilag azonos alkatrészek bújnak meg az
eltérő külső mögött.
Mégis elgondolkoztam egy röpke pillanatra, hogy lecserélem a PDA-mat
egy Mio 310-re, mert az újdonság varázsa elbűvölt. A kis kézi kütyümet
amúgy is főleg navigálásra használom, és
csak egyetlen funkció van, amit a kézi navigátoron nem tudnék
elérni, ez az ezernyi CD-m részletes katalógusa. Meg a játékok.
Unaloműzőnek jók, de a PNA-ba beépített játékok hamar megunhatók, a
szerepjáték meg gyakorlatilag kezelhetetlen.
Viszont a Mio 310 annyira szép! Kecses, jó hozzáérni, minőségi
anyagokból készült, feltűnő, de nem hivalkodó tárgy. A navigálás
zsigeri képessége mellett pár játékkal is szórakoztatni tudja a
gazdáját, képes MP3-kat lejátszani és üzemel mint képmegnéző eszköz.
A beégetett iGO térkép az elérhető legjobb, ha Kelet-Európában
barangolunk, is bizonyítottan nem rosszabb, mert ugyan azt az
adatbázist használja, ha a kontinensünk nyugati felére tévedünk, mint a
konkurensek. A szerencsére rendszeres iGO frissítések feltölthetők a
Mio310-re, így nem maradunk le a frissen átadott autópályaszakaszok
navigációs rendszerrel való kipróbálásának élményéről.
Kütyümániások riadó! Úgy tűnik anyukám a példa arra, hogy egy
olyan PNA, mint a Mio C310 szörnyen hétköznapi tárggyá fog válni, így
új tárgyakra kell koncentrálni, amikkel ki lehet tűnni a tömegből.
További cikkeink
