A SportWagon olyan paradox szóösszetétel, hogy szakállas nyelvészprofesszorok rögtön aláhúznák piros golyóstollal. Mindkét tagja kompromisszumautót sejtet, a "Sport" az ésszerűség, a "Wagon" a sportosság rovására. Semmiképpen sem tűnik hát érthetőnek, hogy miért vártam kollégámmal nevetgélve, néha virgoncan motorberregést utánozva az autó kulcsaira.

hirdetés

Furcsa viselkedésünk az importőr szalonját felmosó, a téli latyakkal folytatott kilátástalan küzdelembe belefásult takarítónőnek is szemet szúrhatott, aki rosszallása jeléül lesből támadva igyekezett kiütni lábunkat a felmosófával. Persze hiába, hisz eddigre lélekben Richard Burns-sé alakulva bámulatos reflexszel tértünk ki orvtámadásai elől.

Mert ugye a WRX elnevezés első két betűje gyanúsan a World Rally Championship-re hajaz, amit történetesen ezúttal (is) egy Subaru Impreza nyert, a fent nevezett személy kezei közt. Persze az az autó igazából nem volt egy utcai kombi, de igazából én sem vagyok Richard Burns.

Viszont az utcai kombik legtöbbjébe beülve nem kerül kagylóülés az ember feneke alá, nem Momo sportkormányt markol meg, nincs alatta állandó összkerékhajtás és nincs előtte egy 218 lóerős boxer turbómotor, aminek a hangja kedvéért azonnal ki kell kapcsolni a rádiót. Nyáron az ECS Motorsport jóvoltából vezethettem egy Impreza WRX STI RA-t, ami a rendes kereskedelmi forgalomban kapható Subaruk közül a legközelebb áll a raliautóhoz. Azóta is a gyönyörtől reszketve lúdbőrzök, ha eszembe jut, de az egy kvázi-versenyautó volt egy versenypályán. Ez meg itt a való világ.

A való világban aznap hajnalban éppen hó esett. A WRX-ért egy nyári gumikon futó Nissan 200 SX-szel mentünk, ami már egy kisebb gázfröccs gondolatára is azonnal keresztbefordult, akár egyenesben is. Ezek után tiszteletteljes óvatossággal hajtottam ki a WRX-szel a parkolóból. A való világ látszólag megváltozott: a felsózott utakat borító híg latyakot már csak füllel lehetett érzékelni, a Subaru egy lánctalpas magabiztosságával haladt.

Néhány perc normális autózás után egyszerre kezdett úgy tűnni, hogy rajtunk kívül kizárólag szőrmekalapos nyugdíjas bérszámfejtők közlekednek Budapesten, annyira érthetetlenül lassúnak érződtek a többiek. A Subaru egyszerűen nem vesz tudomást a tél ocsmányságáról. Sofőrjének kedvesen azt hazudja, hogy a tél csak mindenki másnak van itt, mi meg szépen elautózgatunk, ahogy épp jól esik.

Pillanatok alatt elképesztő, gondtalan biztonságérzetet ad, olyat, amire az aggódó családanyáktól kezdve a biztosítási ügynökökig mindenki vágy. És ekkor a huncut sofőr kaján vigyorral a padlóra küldi a gázpedált. A turbó halk fütyüléssel felpörög, a családanya elájul, a biztosítási ügynök lelki szemei előtt az égig nőnek a díjtételek, a kutya pedig szűkölve tehetetlenül rátapad a csomagtér hátsó falára.

Az olyan jeges-havas úton, amelyen a legtöbb autó kettesből, a gázzal finoman játszva, araszolva indul el, az Impreza közömbös kegyetlenséggel kilő. Nulláról százra 6,2 másodperc alatt. Végletes durvaság esetén egyszerre négy kerekével kapar el, de ilyenkor is arra, amerre a sofőr akarja, és nagyon-nagyon gyorsan. Egészen abszurd érzés, hogy letaposott havon jobban gyorsul, mint lassul. Fékezéskor a megcsúszó kerekeket az ABS nem hagyja blokkolni, hanem aprókat rá-ráenged, így a lassulás kevésbé intenzív. Ennek természetesen így is kell lennie, a hosszabb féktávért cserébe irányítható marad a kombi. Ugyanez történik az összes többi ABS-szel szerelt autóban is, csak azok nem tudnak a WRX-hez hasonló vehemenciával megindulni ugyanezen a felületen.

A WRX sofőrje boldogan elélhet anélkül, hogy a technológiai háttérből egy szót is meg tudna vagy akarna érteni, ő csak annyit vesz majd észre, hogy míg mások csúsznak, állnak vagy ásnak, ő halad. A kétliteres turbó boxermotor jóvoltából akár vészesen gyorsan is. 218 lóerő önmagában is nagyon sok, de 218 szinte bármilyen körülmények közt az útra jutó lóerő még ennél is többet ér. A WRX pedig pontosan ezt csinálja: szép hangú, erős motorjának a teljesítményét leküldi az aszfaltra, akármi is van.

Az Impreza közlekedési feladatok ellátására az egyik legkiválóbb jószág. Elődjét a beltér érdektelen fantáziátlansága miatt szokták bántani. Okkal. Az új modell óriásit javult, a WRX pedig még ezen is túltesz. Minden anyag gusztusosan normális - ne tessék egy luxusautó fényűzésére gondolni, mert az nincs - de minden jó minőségűnek hat. Ehhez jön még hozzá a néhány sportkiegészítő által adott bonusz, a kiváló ülés, a sportkormány, a tisztes mennyiségű hely elöl-hátul, és többet nem lehet ok panaszra.

A belső rejti a WRX legkedvesebb jellegzetességét. Ez pedig az utasoldali napellenzőbe épített tükör. A kétoldali, rolóval takart, megvilágított sminktükrök világában a WRX kizárólag utasoldali, mulatságosan igénytelen, mágnesesen feltapadó vinil flepnivel burkolt piperecikke igazi kuriózumnak számít. Viszont két okból is nagyon szeretetreméltó. Egyrészt, mert azt sugallja, "Na ne idétlenkedjetek már, én mégiscsak egy ralilegendától származom, ne izéljetek ezzel a sminkvacakkal". Másrészt ha ez nem volna, nem lenne az autónak egyetlen felróható hibája sem. De egy sem.

Hacsak az nem, hogy csúnya. Az új Impreza megjelenésekor a civilizált világ nagyobbik fele megdermedt a borzadálytól. Amikor még csak sajtófotók formájában létezett, a bemutatócikkek a hitetlenkedés, a gúnyolódás és a reménykedés keverékei voltak, hogy élőben talán mégsem lesz ennyire szörnyű. És tényleg. Élőben egyáltalán nem szörnyű. A szedán a vaskos kerékíveivel és a gonosz tekintetével igazán markáns karakter, a mi ezüst kombinkra pedig több garantáltan elfogulatlan, autókhoz csöppet sem értő kívülálló magától azt mondta, szép.

Szerintünk is szép, de mi már vezettük, így az elfogulatlanság kizárva. Valamiért úgy tűnik, hogy jobban fest a szedánnál, a fás-havas képeken például helyenként annyira felbőszült vadkan-külseje van, hogy láttára Zrínyit biztos baljós aggodalom kerítette volna hatalmába.

Mennyire jogos a SportWagon név? Ami a "wagon" részét illeti, a csomagtartó mérete nem kiugróan nagy, de tetőig pakolva azért tetemes. Gyorsreagálású műbútor-asztalosoknak kicsi volna, de ilyenek nincsenek, csomag és háziállat viszont fér bele bőven. Lehetne nagyobb, ha átdolgozták volna a hátsó futóművet helytakarékosabb kialakításúvá, de nem tették, hála istennek.

Így ugyanis a "Sport" tag maximálisan jogos. A WRX szedán verziója némileg más, laposabb és könnyebb, 2 centivel szélesebb a nyomtávja és elől kovácsolt alumínium lengőkarjai vannak, de nehéz elképzelni, hogy az ezekből az apró különbségekből fakadó minimális dinamikai előnyöket közúton felelősségtudó ember valaha is kiautózhatja.

A közúti közlekedésben egyébként a WRX egyszerűen tökéletes. A futóműve a 17 hüvelykes kerekekre húzott ultralapos gumikkal még a magyar utakon sem kényelmetlenül rideg, miközben annyira döbbenetes az úttartása, hogy eszetlen vezetői hiba nélkül képtelenség bajba kerülni vele. Igazi rabszolga, halálpontosan azt teszi, amit kérnek tőle, még olyankor is, amikor a legtöbb másik autó irgalomért könyörögve feladná. Keményen, szívósan és egyenletesen gyorsul, kiválóak a fékjei, remek a váltója.

Háborítatlan kényelemben, nagyon gyorsan visz bárhonnan bárhová bármikor. És nagyjából bármeddig: a Subarura 3 év garancia jár, nemzetközi megbízhatósági statisztikái pedig messze-messze az élbolyban vannak évek óta. A mindennapi használhatóság és a sportos viselkedés közti megalkuvásra kényszerítő dilemmából a WRX SoprtWagon elegáns legyintéssel fasírtot csinál.

Autókedvelők körében a WRX és az előd GT Turbo régóta legenda. A legenda ezúttal igazolt egy másik legendát: az elnéző rendőrről szólót. Az esetre az egyik széles és relatíve száraz budapesti főúton kerül sor, ahol egy állórajt után a következő pirosnál utolérve kiint a közeg, megcsodálja az autót, kedvesen megdorgál és dolgomra enged. Ha megmondanám, a két lámpa közt mennyire gyorsult fel a WRX, a következő tíz évben csak matchboxokat tesztelhetnék.

Mint a legtöbb népszerű típusnak, az Imprezának is van nagyon is eleven közössége fórumaink közt . Ami viszont (egyelőre) nem általános, hogy a fórumban a forgalmazók képviselői is aktívan részt vesznek, és segítenek, ahol tudnak. A Subaru és a hasonlóan aktív Mazda ezzel a gesztussal az internetes közösségformálás példamutatói, alig várjuk, hogy mindenki más a nyomdokukba lépjen. A tesztelés idején a fórumon éppen Impreza találkozó volt készülőben, így elmentük mi is, hogy együtt élvezzük a hó, a négykerékhajtás és a kihalt budaörsi parkoló szerencsés kombinációjában rejlő lehetőségeket.

Végül némi félreszervezés folytán csak egyetlen fórumlakó Impreza bukkant fel, volánjánál a Sportautó Magazin egyik prominensével. A finoman feltuningolt GT Turbo órája szerint már túl a 200.000 kilométeren, de még mindig nagyon fitt. Miután erősebb és könnyebb, így feltehetően gyorsabb is a nálunk járt WRX-nél, de ennek kipróbálására a rajta lévő nyári gumik, az útviszonyok és a hatályos jogszabályok miatt nem volt mód.

A WRX a parkolóban spontán kialakult Ezer tó ralin sem vallott szégyent, vidám csapatásban eszményi partner. Ha valakinek a képek vagy a videofelvételek nem lennének kellő erejű bizonyítékok arra nézvést, hogy az Impreza elképesztően kezelhető autó, annak megnyugtató lehet a tudat, hogy a megszakítás nélküli erőcsúsztatásban - azaz köríven kontrolláltan keresztben csúszva - autózás jelenleg érvényes Guinnes rekordját egy WRX szedán tartja, 2 óra feletti időeredménnyel.

A Subaru vezetése annyira önbizalomkeltő, hogy pillanatok alatt elhiteti mindenkivel: bármit meg tud csinálni. És ha csak az autón múlik, tényleg. De sajnos nem csak az autón múlik. A fotózáskor a szépséges keresztben autózás közben én is csúnyán elkaptam egy hó alá bújt járdaszegélyt, aminek egy sérült peremű felni és súlyos szégyenérzet lett az eredménye. Legyen ez intő tanulság mindenkinek, hogy a legzseniálisabb autó sem mentheti meg a sofőrt saját hülyeségétől.

Az Impreza kapósságára mi sem jellemzőbb, hogy az eset után programozónk hosszan lobbizott, hogy éjszakára elvihesse az autót, tudván tudva, hogy azzal már csak nagyon finoman szabad közlekednie, és reggel visszaadáskor neki kell majd állnia a forgalmazó borús pillantását.

A WRX kombi ára 9.9 millió forint. Ennyi pénzért ennyire sokoldalúan kiváló autót nem lehet kapni. Többért se sokat. Aki teheti, fáradjon a kasszához.