Általában
célszerű minél hamarabb megírni a tesztautóval szerzett
tapasztalatokat, mert ahogy az idő telik, egye kevesebbre emlékszik
az egyszeri újságíró, halványulnak az emlékek. Még a diktafon sem
mindig segít, két-három hetes érlelés után már elképzelhető, hogy nem
tudunk mihez kezdeni, ha a jegyzeteket visszajátszva a nyitott ablak
szélzajától épphogy csak el nem nyomva azt halljuk vissza magunktól
recsegve: "Rohadt lóca, nem egyszerű, ki ne maradjon!".
A Doblo Panorama feldolgozására csaknem három héttel a tesztautó
visszaadása után kerítettem sort. Mégis, mindenre emlékszem, amit
együtt átéltünk,
szinte hallom a motorhangot a fülemben, érzem tenyeremen a
kormányt. Pedig nem kifejezetten élményautónak tervezték. Akkor mi
lehet a magyarázat? Talán, hogy nyugodt, békés természetű, sokat utazó,
szerény költségvetésből gazdálkodó apukaként pont ez lenne nekem a
Tökéletes Közlekedési Eszköz, és azóta is minden úton látott Doblóról
az jut eszembe, mennyivel egyszerűbb lenne egy ilyennel az élet.
Minden belefér. Bekötjük a gyerekülést, akár hármat-négyet is
(nekünk még csak egy kell, de nem lesz ez mindig így).
Apa cucca, anya cucca, a kötelező plüssállatcsorda és kihajthatós
könyvtár. Hátha megéhezünk. Hátha megszomjazunk. Pelenka, meg a
gyerek(ek) kétheti váltásra elegendő ruhája (ebben a témában a nők
nagyon következetesek, ha egy napra, ha egy évre megyünk valahova,
szerintük a gyerek ugyanannyi ruhát igényel: egy bazi nagy táskára
valót). Műanyag motor, kisbicikli, ha van, a kutya. És mindezekre az
ember csak lazán rácsapja a két tolóajtót meg a hátsó garázskaput;
mehetünk.
Persze nincs az a rendezettség, elegancia, mint ami, mondjuk, egy
Volvo kombi
hátuljában, a szó klasszikus értelmében vett csomagtartó nem létezik a
hétszemélyes Doblóban. Ez
inkább guruló bútorozatlan nappali, ahol szekrény nincs, mindent
a földre kell ledobni, viszont annál több a polc és a fiók. Legalábbis
elöl.
Kettős a kesztyűtartó: a zárható fedeles rekesz felett van egy kis
süllyesztett odú is. Fönt, az elöl ülők feje felett keresztben egy
irdatlan széles és mély polc húzódik, rövidek, de öblösek az ajtózsebek
is.
A hátul ülőknek már nincs ilyen jó dolguk, meg kell elégedniük
két-két pohártartóval a tolóajtókon, illetve a hátsó oldalfalban. A
középső ülés támláját előrehajtva kedélyes, asztal körüli szalonnázásra
is nyílik lehetőség.
Az első ablakok elektromosak, a középsők eltolhatók, a hátsók már
csak kibillenthetők.
Első osztály, másodosztály, fapad. A helykínálat is e
besorolásnak megfelelően alakul, elöl van bőven tér, középen is egész
jól elférni, hátul már szorul a térd. Jobb lenne, ha a középső pad
sínen mozoghatna egy kicsit, a második sor lábteréből lehetne adni a
hátsóknak, de ilyen opció nincs.
A hátra beszállást két tolóajtó segíti, ami nagy dolog. Elsőre
bárkit meg lehet vele szivatni. A már tapasztalt doblós odamutat az
ajtóra, aztán gúnyos mosollyal vár. A kísérleti nyulak a kilincset
ösztönösen a nyitás irányába, hátrafelé húznák, pedig kifelé kell.
Odalépünk, segítünk,
lesajnálóan nézünk: egy kilinccsel sem bírsz el? Aztán
kiszállásnál jöhet a második felvonás. A belső kilincs fogantyúját
rémülten markolászó utasok kezét félretolva mutatóujjunkat ráillesztjük
a ravaszra, és tűz, azaz nyit. Pisztolykilincs, kopirájt báj Fiat.
A felfelé nyíló hátsó ajtó nyitása már egyszerűbb, bár elég
nehézkes, mert a hatalmas vaslemez mögött két lépést kell hátrálni,
mire felugrik vízszintesbe. Számos, verőfényben elnyomott káromkodás
után az ember esőben hamar megtanulja szeretni, ugyanis
megázás nélkül lehet alatta pakolni. Huszonötezres felárért
kérhető kétfelé nyíló ajtó is a Doblóhoz, de egy zivatarban elkövetett
komplett gyerekcucc-kirakodás után én ezt nem javaslom.
Viszont aki a hátsó padot tervezte, emelgesse egész nap. Sajnos nem
adódott lehetőségem lemérni, de iszonyatosan nehéz, ráadásul nagyon
könnyen összekaristolja, összeveri vele az ember az autó belsejét,
amikor megpróbálja kiküzdeni a Doblo farából.
Igazán meghívhatták volna pár órára szaktanácsadónak a
Jazz és a
karakuri-Mazdák
üléshajtogató mérnökeit. De hát valahol meg kellett spórolni azt a
pénzt, amit a Fiat nem kér el a vevőktől, hogy aztán büszkén
hirdethesse: övé a piac legolcsóbb hétüléses dízel személyautója!
Jó vezetni. Belátható, könnyű vele manőverezni. Teherautós örökség a
két hatalmas külső tükör, holttér szinte nincs.
Kamionosnak képzelheti magát a doblós családapa, amikor lemossa
a hatalmas szélvédőt: kétszer három bőséges vízsugár, irdatlan lapátok
maszatolnak jobbra-balra. Laposan áll a kormány, lefelé kell taposni a
pedálokat. Én vagyok Kris Kristofferson, Gumikacsa a Convoyból,
mindenki táguljon előlem!
Convoy
1974-ben a Kongresszus 55 mérföld/órára (88 km/h) korlátozta
az országutakon megengedett sebességet az USA-ban. 1977-ben
elkészült a Convoy. Énekeljük együtt!
(C.W. McCall;, Bill Fries, Chip Davis, 1976) [CB]
Ah, breaker one-nine, this here's the Rubber Duck. You gotta
copy on me, Pig Pen, c'mon? Ah, yeah, 10-4, Pig Pen, fer shure,
fer shure. By golly, it's clean clear to Flag Town, c'mon.
Yeah, that's a big 10-4 there, Pig Pen, yeah, we definitely got
the front door, good buddy. Mercy sakes alive, looks like we
got us a convoy...
Was the dark of the moon on the sixth of June
In a Kenworth pullin' logs
Cab-over Pete with a reefer on
And a Jimmy haulin' hogs
We is headin' for bear on I-one-oh
'Bout a mile outta Shaky Town
I says, "Pig Pen, this here's the Rubber Duck.
"And I'm about to put the hammer down."
[Refrén]
'Cause we got a little convoy
Rockin' through the night.
Yeah, we got a little convoy,
Ain't she a beautiful sight?
Come on and join our convoy
Ain't nothin' gonna get in our way.
We gonna roll this truckin' convoy
'Cross the U-S-A.
Convoy!
[CB]
Ah, breaker, Pig Pen, this here's the Duck. And, you
wanna back off them hogs? Yeah, 10-4, 'bout five mile or so.
Ten, roger. Them hogs is gettin' in-tense up here.
By the time we got into Tulsa Town,
We had eighty-five trucks in all.
But they's a roadblock up on the cloverleaf,
And them bears was wall-to-wall.
Yeah, them smokies is thick as bugs on a bumper;
They even had a bear in the air!
I says, "Callin' all trucks, this here's the Duck.
"We about to go a-huntin' bear."
[Refrén]
[CB]
Ah, you wanna give me a 10-9 on that, Pig Pen? Negatory,
Pig Pen; you're still too close. Yeah, them hogs is startin' to
close up my sinuses. Mercy sakes, you better back off another
ten.
Well, we rolled up Interstate 44
Like a rocket sled on rails.
We tore up all of our swindle sheets,
And left 'em settin' on the scales.
By the time we hit that Chi-town,
Them bears was a-gettin' smart:
They'd brought up some reinforcements
From the Illinoise National Guard.
There's armored cars, and tanks, and jeeps,
And rigs of ev'ry size.
Yeah, them chicken coops was full'a bears
And choppers filled the skies.
Well, we shot the line and we went for broke
With a thousand screamin' truck eleven long-haired
Friends a' Jesus
In a chartreuse micra-bus.
[CB]
Ah, Rubber Duck to Sodbuster, come over. Yeah, 10-4,
Sodbuster? Lissen, you wanna put that micra-bus right behind
that suicide jockey? Yeah, he's haulin' dynamite, and he needs
all the help he can get.
Well, we laid a strip for the Jersey shore
And prepared to cross the line
I could see the bridge was lined with bears
But I didn't have a dog-goned dime.
I says, "Pig Pen, this here's the Rubber Duck.
"We just ain't a-gonna pay no toll."
So we crashed the gate doing ninety-eight
I says "Let them truckers roll, 10-4."
[Refrén]
Convoy! Ah, 10-4, Pig Pen, what's your twenty?
Convoy! OMAHA? Well, they oughta know what to do with
them hogs out there fer shure. Well, mercy
Convoy! sakes, good buddy, we gonna back on outta here,
so keep the bugs off your glass and the bears off your...
Convoy! tail. We'll catch you on the flip-flop. This
here's the Rubber Duck on the side.
Convoy! We gone. 'Bye,'bye
Bizonyára a teherautó-eredetre vezethető vissza, hogy nincs automata
ablakemelő, nincs központizár-gomb (a kilincsek benyomásával kattan a
zár, a Puntón nem így van),
a kulcson is csak egy gomb van, nem ám külön nyitó, külön záró, még
elszemtelenednénk! De gerinctámaszos a vezetőülés, az ülőlapnak
pedig a magassága mellett a dőlésszöge is állítható. A kormány csak
fel-le állítható. Van viszont fedélzeti számítógép.
A tapintható minőségérzetet szűken méri a Doblo.
Punto-műszerek, Punto-bajuszok, Punto-kormány, ami még önmagában nem
lenne baj. De szörnyűek a műanyagok, szörnyűek a kárpitok,
szörnyűek a tétova, érezhetetlen működésű elektronikus kapcsolók a
középkonzolon. A rádió is szörnyű. Nemrég még azon örvendeztem a
Panda Cross
kapcsán, hogy végre a múlté a kezelhetetlen, ergonómiát hírből sem
ismerő gyári Blaupunkt, amit már számos Fiatban gyűlölhettünk. Hát nem.
Itt van újra a szemét.
Élvezetes kanyargásokról, izgalmas szerpentinekről, zavaró túl- vagy
alulkormányzottságról kevés értelme van beszélni egy ilyen teherautóból
lett minibusz esetében, ezt nem ilyesmire tervezték.
Hátul például laprugó és merev tengely szolgál, ennek ellenére a
menetkomfort egész kényelmes, személyautós.
Hallgatom vissza a diktafont. "Fiat Doblo Panorama, 1,9-es JTD, majd
a forgalmiban megnézem, hány lovas. Nagyon elég hozzá, tök jól viszi,
pedig nagy a homlokfelület, és a fogyasztás is jó: 6,7 literre állt
be." Khm. Hát, ez van, ennyire értek hozzá. Tehát:
ez NEM szinte kétliteres, hanem mindössze 1248 köbcenti
lökettérfogatú 85 lóerős turbódízel. Négy kis kólásdoboz, szép sorban,
turbóval, intercoolerrel, MultiJet nevű többszörös
befecskendezéssel.
Ötödikben száznál 2500-at forog, emiatt kellett volna gyanút fognom.
A kis motor miatt kell ez a rövid ötödik, hogy még autópályán is legyen
erő gyorsítani. A gyorsulás tipikusan dízeles, nyomatékból tolja magát
előre az autó, ötezernél vége a dalnak. Szétpörgetni nemigen fogja
senki szegényt,
100-120-nál valahogy nem kíván az ember gyorsabban menni. Nem a
zaj miatt, a Doblo árát, nagy homlokfelületét és dízelségét
meghazudtolóan csendes, a Panda jóval zajosabb volt emlékeim szerint.
Autópályán is lehet beszélgetni, még csak fel sem kell emelni a hangját
az embernek. 150-160 körül van a vége; ha az embernek van szíve csaknem
négyezres tartós fordulaton hergelni egy ilyen csöpp dízelt, ezt a
tempót szépen tartja is.
A fogyasztásmérő számítógép
6,7-6,8 litert hazudott száz kilométerre, de tankolásnál
kiderült, volt az hét és fél is. 1360 kilóra, hét személyre, ekkora
dobozra tempós országúti használatban ez se sok.
A Doblo Panorama 1,4 literes benzinmotorral 3 490 000, a
kis dízellel 3 990 000 forinttól indul, ez négyszázezerrel
több, mint az ötüléses, egy tolóajtós Doblók listaára. A klíma felára
220 ezer, a villanytüköré 40, az 1,9 literes, 120 lovas dízel pedig
4,69 milliótól indul. Tesztautónkon mintegy 400 000 forint extra
volt, tehát ez a jól felszerelt, ám alapvetően olcsó érzetet keltő,
tágas autó
ezzel a pici, de elfogadható erejű és fogyasztású motorral kijön 4,4
millióból.
A legeslegolcsóbb benzines
Zafira 5,3 millió
forint.








