Kell Audibb Audi?

Menetpróba: Volkswagen Golf 7 (2012)

2012.10.10. 09:11

Olyan volt ez a teszt, mintha a kocsmai bunyós elkezdené köpködni Deák Bárdos Mihályt, hogy azért nem lett aranyérmes az olimpián, mert kiöregedett, és már a karját se tudja felemelni. Aztán fent nevezett belép a kocsmába, és azt mondja: gyere, kicsi.

Már a wolfsburgi töredék­-bemutatón is kicsit félve méregettem, pedig akkor még csak a karosszériavázát, a présszerszámait, a multimédiás rendszereit láttam, majd a teljesen beburkolt autó takaróponyvájának egy célszerűen kivágott nyílásán át talán egy percre beülhettem a vezetőülésébe, és megpillantottam a műszerfalát.

Aztán később, Párizsban volt már belőle hat darab. Iszonyatos tömeg vette körül azokat az autókat, alig lehetett hozzájuk férni, a GTI-be tényleg csak egy pillanatra tudtam beletenni a bal fenekemet. Aztán már passzíroztak kifelé az üléséből a bámész franciák, angolok, németek, de a kínaiak is. Tanulság: a világ egyik legunalmasabb autója a nagy tömegek számára még mindig a legérdekesebb. És mivel az unatkozó tömegek a legutóbbi modellváltáskor lényegében csak egy mikróban felmelegített, prézlivel megszórt maradékot kaptak az előző hétről, nem új autót, ezért most már különösen éhesek a friss húsra.

Nem mintha a Golf 6-tal ne tudta volna kihúzni a Volkswagen még egy-két évig. A típus még most, leköszönésekor is listavezető Németországban, és igazából sehol másutt nem kullog az utolsók között, sőt. De ha már lúd, legyen kövér, a hetedik széria több előnyt is fel tud hozni az előzővel szemben:

1) könnyebb, motorjai jóval szerényebb emissziójúak, ezért a cég egészét lejjebb viszi a károsanyag-kibocsátási listán

2) az új architektúrát már felkészítették az elektromos hajtás zökkenőmentes befogadására, ilyen Golf lesz is a kínálatban 2013-tól

3) az egyszerűbb, moduláris gyártás miatt olcsóbban lehet előállítani, tehát jóval nagyobb rajta a nyereség. Ez sem utolsó szempont, ugye világos?

Itt áll előttünk három példány a Tannishus zöld gyepén, közülük meglehetős mázlival kaparintottuk meg a piros, kétliteres turbódízel kulcsát. Ha nem lennének szögletesek a lámpái a közös burák alatt, fel se tűnne, hogy új Golfot látunk, az arányok, a szögek annyira változatlanok. Pedig kisebb az első túlnyúlás, nagyobb a tengelytáv, a tető oldalsó élén pedig a 3-as Golféhoz hasonló, homorú a lemez. Bagatell változások.

Beülünk, ülést-tükröt állítunk, csatolunk, indítózunk. A Volkswagen olyan mérhetetlen fölénnyel adta elő az új Golfot, olyan ijesztő gyártási bemutatót szervezett Wolfsburgban, hogy ilyen megdolgozás után azt is elhinnénk, ha gázadásra Harrier-stílusban emelkednénk fel a pázsitról és hangsebeséggel elszállnánk Koppenhága irányába.

A motor beröffen, váltó csusszan egyesbe, kihajtunk a forgalomba. Érzelmeket félretéve, hideg autótesztelői mércével már az 5-ös és 6-os Golfokba is nehéz volt belekötni. Tágas, csendes, jól működő autók, dízelmotorokkal végig, benzinesekkel a vége felé nem kértek sokat enni, a kellően puha rugózásnak és a jó úttartásnak meglehetősen jó elegyét találták el. A Golf 5 még buci és jellegtelen volt ugyan, de a 6-os már kezdett valahogy kinézni is. Persze, akadt finomabban rugózó, volt jobban kanyarodó, létezett erősebb, volt takarékosabb, lélekemelőbb, szerethetőbb, izgalmasabb autó. De a hangját fel nem emelő nagy tömeg igényeit a Golf találta el, amit bizonyít, hogy hiába mérték drágán a vele járó, nyugodt észrevétlenséget, a típus sose vesztette el az első széria óta meglevő népszerűségét.

Erre itt van ez, ami állítólag tényleg jobb a 6-osnál. Az ülései egészen kiválóak, nagyok, rögtön otthonosak, és igen, érezni, hogy lejjebb kerültek, a pozíció ugyanis halkan a sportosság szót duruzsolja a fülünkbe. Súlyosan sok a hely is, centiméterben és szubjektíve egyaránt, tökmindegy, hogy az első vagy a hátsó ülésekről van is szó. Elég nagy a csomagtartó, persze kissé lapos, de széles és a kategóriaátlag felső részébe tartozik a 380 literes mérettel. Nehéz meccs lesz, mert ennek a dögnek a belső tere szemre még csak nem is unalmas.