Mindent lehet

Bemutató: McLaren 570S Spider – 2017.

2017.08.19. 06:53

Bálványimádás helyett a technológia oltárán illene gyertyát gyújtani. Pontosabban, a McLaren esetében azon a szent helyen Wokingban, ahol rájöttek, hogyan lehet szénszálas kompozit karosszériákat sorozatgyártani. Ehhez egyebek mellett egy nagy adag makacsság is kellett, de hála érte.

1994-ben hat hét alatt háromezer munkaórába telt, míg elkészült egy McLaren F1 szénszálas karosszáriája. Ugyanazt a procedúrát kellett követni az utcai autónál, amit a McLaren Forma-1 csapata folytatott egy ajtóval arrébb. Ez persze nem volt különösebben hatékony módszer, ám mivel csak 106 McLaren F1 épült hat év leforgása alatt, idejük éppen akadt rá. Az pedig, hogy a McLaren azóta is csak szénszálas váz köré hajlandó autót építeni, azért fontos, mert bár a mostaniakat robotok gyártják villámgyorsan a korábbi költség töredékéért, a kompozitoknak hála a tető elvesztése nem jár kompromisszummal: a torziós merevség gyakorlatilag változatlan.

Ez érződik is a 570S Spideren, a McLaren Automotive legújabb, és egyben legolcsóbb kabrióján. A cégcsoport autógyártással foglalkozó részlege csupán hét éve létezik, ám már a harmadik után profitot könyvelt el. Termékeit három csoportban dobja piacra. Az Ultimate Series márkanév az ezer lóerőt karcoló szörnyetegeket takarja, a Super Seriesbe csak a hétszáz ló fölé húzott modellek férnek be aktív aerodinamikával, míg a Sport Series a (viszonylag) elérhető középmotorosok tábora. És bár a McLaren tudatosan nagyjából feleannyi autót gyárt, mint a Ferrari, a most bemutatott 570S Spider minden bizonnyal eddigi legnépszerűbb modelljük lesz.

A nyitott verzió csupán 46 kilóval nehezebb a fix alutetősnél, amiért annyi a büntetés, hogy a coupéhoz képest 0,1 másodperccel később ér kétszázra, azaz 9,6 másodperc alatt. Cserébe felhúzott keménytetővel 328 km/h a vége, ami azért továbbra sem rossz egy belépőmodelltől.

Persze az immár hattagú Sports Series egyik aduásza pont az, hogy mennyivel könnyebb a konkurenciánál. A Spider 1485 kiló majdnem tele tankkal, ami sokkal kevesebb, mint amit akár egy Audi R8 Spyder vagy Lamborghini megfelelője, akár egy Porsche 911 Turbo S Cabrio nyom a mérlegen. Ráadásul a McLaren az egyetlen szánszálas gerincű versenyző a kategóriában, miközben a Ferrarinak még terméke sincs ezen az árszinten.

A verseny- és pályaautók mellett a Sports Series eddig két fő modellből állt. Az elsőként bemutatott 570S azzal lepett meg mindenkit, hogy 562 lóerős duplaturbós 3.8 V8-a mellé nem társított több tonnányi leszorítóerőt, vagy éppen a nagyobb McLarenekben kötelező aktív futóművet. Élményautózásra hangolták, és arra, hogy akár napi használatra is alkalmas legyen, miközben persze nem ijed meg attól sem, ha néha pályára hajtanak vele. Matematikailag ugyan megmagyarázhatatlan, de kevés hátsókerekes autó gyorsul úgy állóhelyzetből, mint egy 570S, tapadását pedig pont ott veszti el a kanyarokban, ahol csak erre ösztökéljük.

Ám a keresztbe csúszkálás közben a McLaren azért előállt egy még kényelmesebb verzióval, a 570GT-vel. Az S támíves C-oszlopát egy hatalmas panormámatető váltotta, mely alá valamivel több csomag fér, miközben gombnyomásra sötétedik, ha esetleg a tűző napon találnánk magunkat. A Sports Series interkontinentális bajnoka emelett puhább rugókat és alacsonyabb zajkibocsátású Pirelliket is kapott, csak hogy teljes legyen a komfort csomag. Épp ezért a GT papíron egy hangyányit lassabb, mint az S, ebből viszont semmit sem lehet érezni a valóságban, már amíg a közutatakon maradunk.

A Spider a két meglévő modell keveréke. Mechanikailag a feszesebb 570S-re épül, ám megkapta a GT nagyobb hátsó spoilerét is, hiszen a hajtogatós keménytető miatt most is szükség volt némi extra leszorítóerőre. Ami a praktikumot illeti, zárt tetővel technikailag 51 literrel több ideális formájú csomag fér bele, mint a coupéba, ám az orrába továbbra sem gyömöszölhető egyéb, mint egy kis bőrönd egy tömött hátizsákkal. Én néhány műzliszelet, ami természetesen pont elegendő a melegen tartott hitelkártyák kiegészítéseként.

A Spider talán legjobb funkciója mégsem az, hogy a tetőmechanika tárolóját is felhasználhatjuk, hanem az elektromos ablak pár centivel előtte. Ezt a nagytestvér 650S Spidertől örökölte a Sport Series, zsenialitása pedig abban rejlik, hogy maximális hangerővel élvezhetjük az 562 lóerős V8 (és a feláras sportkipufogó) minden rezdülését, miközben mentesülünk a menetszél és a napsütés okozta kellemetlenségektől.

Igen, a 570S Spider zárt tetővel, de leengedett hátsó ablakkal a legjobb, de ez semmit sem vesz el abból, hogy a fejünk fölött lévő alulemezek adott esetben 15 másodperc alatt eltűnnek a hátunk mögött, és ehhez még csak meg sem kell állnunk. Persze vannak szituációk, mikor negyed percig negyven alatt tartani az autót épp elég nagy kihívásnak érződik.

Ami a vezetési élményt illeti, a Sports Series továbbra is zseniális.

Én annak idején vezettem a sima 570S-t utcán és pályán is, aztán az 570GT-t szűk spanyol szerpentineken, hogy aztán ismét Katalóniában kössek ki a Spider premiere alkalmából. Az élet lehetne sokkal rosszabb is.

Az 570S Spider rendelhető manuális ülésekkel és kormánnyal, hogy ne legyen rajta semmi felesleg, ha nagy tempóra váltunk. Közben normál üzemmódban semmivel sem problémásabb a városi dugóban, mint egy Jaguar F-Type a legnagyobb kerekein. Ilyen környezetben borsos felárért még az orrát is megemeli a fekvőrendőrök előtt. Ezen pedig nem érdemes spórolni, ezt korábban is megtanultam már. A városon kívül aztán annak lehet örülni, hogy a kormányon nincsenek zavaró gombok, a kormányzás a konkurens villanyszervókkal szemben továbbra is hidraulikus, a duplaturbós motor pedig olyan turbólyukat rejteget, ami igazából a barátunk.

Teljesen mindegy, melyiket választjuk a hét sebességből, az 570S Spidernek mindig lesz elég nyomatéka alacsony fordulaton is. Ám ha igazán munkára fogjuk azokat a Mitsubishi turbókat, a motor duplán támad, először progresszíven gyorsítva, majd ágyúgolyóként kilőve a turbónyomás megérkezésekor. És bár az egész folyamat lezajlik egy röpke másodperc alatt, egyáltalán nem baj, hogy a Sports Series hagy egy kis időt egyenesbe rakni a kormányt, mielőtt majdnem hatszáz lóerőt ereszt két mit sem sejtő, 285-ös hátsó gumijára.

Ezt persze viszonylag ritkán élhetjük át, hiszen a pedál lenyomása azonnal illegalitásban tolja a délutánt, egy McLarennel pedig elég nehéz beleolvadni a forgalomba. Még bezárt ajtókkal is.

Én is ritkán éltem át, hiszen Barcelona körüli egésznapos barangolásom során úgy alakult, hogy egy hasonlóan szerencsés újságíró helyett a McLaren (amúgy lengyel) PR-osát kaptam meg a jobb egybe. Így kétszer annyit vezethettem, ráadásul jó fej is a srác, úgyhogy még örültem is, azt leszámítva, hogy az újságírók tradicionálisan jobban bírják, ha kicsit feszegetni kezdem a termék határait.

Azért miközben legalább három figyelmeztetést kaptam minden traffipax előtt, a PR gépezet arra is jó volt, hogy megmutassa a hathangszórós prémium hifi V8-elnyomó képességét. Tényleg jó! Persze arra sem felejtette el felhívni a figyelmem, hogy két falu között nem feltétlenül jó ötlet állandóan gyorshajtani, még akkor sem, ha egy ilyen autóban tényleg a felének érződik a tempó, ha épp nem provokáljuk a rendszert, és hagyjuk a motort lazsálni hetedikben. Persze el kell fogadni a mutatók ítéletét, de mivel az 570S Spider annyira stabil, és annyival többre képes, a Taxi sorai jutnak eszembe: “az csak gördeszkásokra vonatkozik”. Meg a helyiek Fiat Panda-klón Seat Marbelláira.

Egyébként is, ugyan ki pazarolná szemgolyóit a mutatókra, ha fölötte lenne a kék ég, és egy óvatlan pillanatban még a kipörgésgátlót is kikapcsolta volna, lévén hogy száraz az aszfalt? Hát senki! Én legalábbis az figyeltem helyette, hogy ugyan hol lehetne már végre a leszabályozás közeléig tolni a V8-at, felbuzdulva a lefújószelepek bíztatásától. Valójában nem sok helyen. A 570S Spider annyira gyors, hogy normál esetben inkább rövideket vált az ember, szerényen, roppant kulturáltan, nyomatékból gyorsítva. Egy-két gumifüstölős pillanat bőgázas kanyarodások alatt üres kereszteződésekben, néhány kilövés az egyenesekben, és el is fogytak az út adta lehetőségek.

A trükk persze az, hogy a kaland itt nem ér véget. Ezzel a szupersportautóval már tényleg át lehet szelni egy (aszfaltozott) kontinenst. Néha dacolva a széllel a napsütés kedvéért, de a legtöbbször csukott tetővel, hogy megszüntessük az érintőképernyő idegesítő tükröződését, de leeresztett hátsó ablakkal, hogy jobban halljuk a motort. Légkondicionálva, finoman váltogatva az autópályán, gyorsan a végtelenbe.

55 millió forint nem kevés pénz, az 570S Spidernek mégsincs ellenfele ennyiért. Középmotoros, a gombokig bezárólag egyedi a beltere, a külseje bárkit átcsalogat az utca másik oldaláról, a teljesítményét pedig olyan magasra húzták, hogy akinek ennél is több kell, tényleg költözzön Mogyoródra. A McLaren következő kabriója, a 720S Spider legalább 26 millióval többe fog kerülni, és nem fog annyival többet érni, hiába lesz gyorsabb.

Tetővel, vagy anélkül, esetleg több üveggel, vagy rendszám helyett egy nagy szárnnyal, a Sports Series összes tagja, így a Spider is Góliátnyit üt, Dávidként.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.