A kenőolajok fejlődése 1876-tól napjainkig, vagyis mióta feltalálták az Otto-motort, párhuzamosan követte a motorokban bekövetkező változásokat. Az utóbbi 20 évben az üzemanyagok változását javarészt a környezet védelmében tett intézkedések tették ki, addig a kenőolajokat a motorok konstrukciókban tapasztalható hihetetlen fejlődés állítja újabb és újabb kihívások elé.
Az utóbbi 20 évben az üzemanyagok változását javarészt a környezet védelmében tett intézkedések tették ki, addig a kenőolajokat a motorok konstrukciókban tapasztalható hihetetlen fejlődés állítja újabb és újabb kihívások elé.
A kenés legfontosabb célja a súrlódás és az emiatt keletkező kopás
csökkentése. Ha kisebb a súrlódási veszteség, akkor jobb a motor
hatásfoka, vagyis kisebb a fogyasztás. A kenőolaj emellett elvezeti a
motorban keletkező hő nagy részét, emellett védi a motort a korróziótól
is. Tisztán tartja az alkatrészeket (lebegteti a keletkező égési
maradványokat, kopásrészeket), és a könnyű és gyors indítást is neki
köszönhetjük hidegebb időben.
|
 |
A kenőolaj nagyobb részét az alapolaj teszi ki, míg a maradék
(3-20%) az adalék. Az alapolaj alapanyagától függően beszélhetünk
szintetikus, fél- vagy részszintetikus és ásványi olajokról, de az olaj
minőségét és teljesítőképességét nagyrészt az adalékok határozzák
meg.
A kenőolajok legfontosabb tulajdonsága a viszkozitás. A kenőolaj
viszkozitása a hőmérséklettel nagymértékben változik, és a motoroknál
eléggé fontos, hogy milyen mértékben. A motorolaj viszkozitása hidegen
és melegen egyaránt megfelelő, ha jól választottuk meg a viszkozitási
fokozatot. A kenőolajok viszkozitását, és viszkozitás-hőmérséklet
tulajdonságait rendszerbe foglalták, ez a SAE.
Szabványos, a valóságot modellező motorban végzett minősítés alapján
teljesítményszint osztályokba (API, vagy ISO) sorolják a kenőanyagokat.
A teljesítményszint megmutatja a kenőolaj teljesítőképességét.
Ez a tulajdonság elsősorban az adalékoktól függ. Az olaj
használhatatlanná válását az adalék elfogyása, kimerülés is okozza. Az
adalékában kimerült, alapolajában elváltozott és felhalmozott
szennyeződéseket tartalmazó olaj a fáradt-olaj.
A viszkozitási fokozat és a teljesítményszint értékek ismerete
alapján hasonlíthatóak össze a motorolajok, és ezen értékek ismeretében
minden motorhoz kiválasztható a megfelelő kenőolaj.
Bár a szigorodó Eu-s károsanyag kibocsátási normák miatt a kétütemű
járművek egyre inkább háttérbe szorulnak hazánkban is, azonban
számos importőr hoz forgalomba kétütemű kismotort, robogót és
krosszmotort - ezek az alkalmazott modern technikai megoldásoknak
köszönhetően teljesítik a környezetvédelmi előírásokat -, valamint a
hazai motorparkban nagyon sok a használatban lévő keverékolajozású
motorkerékpár.
| |
|
A kétütemű motoroknál mások a kenéstechnikai követelmények, mint a
négyütemű motorok esetében, ez a felépítési és működési különbségek
miatt van.
Más a henger és a hengerfej hőmérséklete, és itt különösen fontos a
forgattyúsházban kialakuló hőmérséklet is.
| Motortípus: | kétütemű | négyütemű |
| A henger hőterhelése: | 60% | 25% |
| A hengerfej hőterhelése: | 40% | 75% |
A kétütemű motorok nagy részénél
az olajat az üzemanyaggal együtt kell a motorba juttatni. Ezt
nevezik keverékkenésnek. Így minden fordulatszámon és bármilyen
terhelésnél azonos a kenést ellátó olaj mennyisége (vagyis az olaj
koncentrációja az üzemanyagban). Ennek a velejárója a folyamatos kék
füstcsík az MZ-k, Simsonok után, hiszen a legtöbb terhelési állapotban
- amikor nem csúcson jár a motor - túl sok olaj kerül a motorba, és kék
füst hagyja el a kipufogót.
Keveréket tankolhatunk a benzinkutakon - a MOL kutakon 1:40-es
keveréket mérnek ki - de bekeverhetjük otthon, házilag is.
Az ajánlott keverési arányt a motorkerékpár kezelési kézikönyve írja
elő, ez motorfajtától függően 1:20 aránytól 1:100-ig terjedhet.
A fajlagos olajfogyasztás csökkentése érdekében terjedt el az
úgynevezett autolube, azaz
olaj-befecskendezéses kenés. Előnye, hogy a keverési arány a
mindenkori üzemállapothoz igazodik.
Olajhiányos kenés a kész keverék tankolásakor alig fordul elő, nem így
az olajadagolásos motoroknál, mivel ebben az esetben az adagolórendszer
is meghibásodhat, de az is előfordulhat, hogy a tulajdonos elfelejt
olajat utántölteni az olajtartályba.
Kétütemű motoroknál is egyre gyakoribb, hogy katalizátort építenek a
kipufogórendszerbe, amely a gázokban lévő olaj- és
üzemanyag-részecskék utólagos elégetésével a kedvezőbb emissziós
értéket szolgálja. Az ilyen járművekhez csak szintetikus alapolajból
készült alacsony hamutartalmú motorolaj használható.
A kétütemű motor veszteséges kenéssel működik, ezért az olaj
öregedéssel szembeni ellenálló képességének itt nincs jelentőssége.
Mivel az olaj az üzemanyaggal összekeverve, azzal együtt befecskendezve
kerül felhasználásra, nincs szükség többfokozatú olajra sem. A kétütemű
motorolajok viszkozitási fokozata rendszerint SAE 30 vagy SAE 40.
A kétütemű olajoknál a teljesítményszint szerinti osztályozás nem
olyan rendezett, mint a négyütemű motorolajoknál. A legrégebbi API és
CEC specifikációk közül már csak az API TC illetve CEC TSC-3 van
érvényben, a többit visszavonták. A kétütemű motorkerékpárokra az egész
világon érvényes ISO előírás a mértékadó.
Kétütemű motorkerékpár olajok teljesítményfokozatai:
| API TC (vagy CEC TSC3) | Standard motorkerékpár kenőolaj |
| ISO GB | Motorkerékpár olaj, füstcsökkentett |
| ISO GC | Emelt lerakódás gátló hatású motorkerékpár olaj |
| ISO GD | ua, még magasabb teljesítményfokozattal |
Az adalékolást a kétütemű motor igényeihez kell igazítani.
A gyújtógyertyák elszennyeződése és zárlata csak különlegesen
megválasztott adalékokkal akadályozható meg. Pl. egyes
fémvegyületek, amelyek a négyütemű motorokban kiváló teljesítményt
adnak, kétütemű motorokban gyertyazárlatot idéznek elő. A kétütemű
motorokhoz ezért csak kifejezette erre a célra készült olajat szabad
használni. A négyütemű motorok olaja még ideiglenesen sem használható
fel keverék készítésére!
|
|
További cikkeink
