’60-ban vagy ’62-ben, amikor apám legényember volt, kettőfeles Jawájával bejárta az egész keleti blokkot. A motor sebessége és ereje mindenre elég volt. Amíg ő úton és szamárcsapásokon fedezte fel a világot, addig dicső versenyzők szintén 250-es motorokon vívtak késhegyre-vérre-életre menő csatákat. Hőskor volt, vagy egy kevésbé elrugaszkodott világ?
Akkoriban mások voltak az igények, mások a viszonyok, csak az ember
volt ugyanolyan, mint most: ma mégis sokkal erősebb, nagyobb és
gyorsabb motorokat lovagolunk. Szegény apám néha elborzadva nézi, hogy
milyen monstrumokkal állítok haza hétvégenként: csodálja, mégsem érti,
hova rohan a világ.
Tényleg, hova rohan és minek? Jó az, mikor kanyarban mérlegelek,
hogy sok-e az erő, az egyenesben meg lepattogok az ülésről? Ez lenne a
sport? Nekem biztosan nem. Hozzám közelebb áll a finom technika, a
mosolygós viadal néhány baráttal: nem zárt pályán és nem kétszázzal.
Igen, visszasírom az emberközeli kisköbcentis sportgépeket – amelyeket
az átlagmotoros is meglovagolhat, de egy tapasztaltabbnak is mosolyt
csal az arcára. A Kawasaki Ninja 250 R pont ilyen.
Mintha bicajt tologatnék: csak 154 kg a legkisebb Ninja. Kompakt
mérete ellenére mackótestemmel is kényelmes pozíciót találok rajta.
Arányai, kidolgozása és formái abszolút adják a nagytestvérek
hangulatát, csupán minden könnyebb, minden finomabb és
bizalomgerjesztőbb. Az első méterek a fékpróba jegyében zajlanak, a 290
millis, inkább látszatból hullámosított tárcsákon jól fog a két
dugattyú, adagolható, ám csodát ne várjunk tőle. Ugyanez a kategória a
37 mm-s első villa – amit ezen a szinten tudnia kell, azt simán
hozza.
Könnyen lefittyed az ember szája, ha ilyen picike sportolóról
beszél, pedig nem kéne. Csupán el kell vonatkoztatni a böszme, sztárolt
izomtornyoktól, keresni egy jó kis kanyargós szakaszt, és csuklóból
odamorzsolni. Mi vár ránk? Van hat fokozat, ezeken kell sorban
megindulni – a lényeg egy, na hagyjuk 9000 alá esni a fordulatot. Az
alatt Simson funkcióban, épp hogy megy a Kawa, de afelett nekidurálja
magát, és kéjes sikollyal forog 13-14000 felé. A 33
lóerős maximumát is
magasan, 11000-nél adja le. Ragaszkodjunk bátran ehhez a GP-s
hangkulisszához: a desszert csak most következik. Mint pehelysúlyú
öklöző, úgy kesztyűzik a két dugattyú, öröm hallgatni a krómozott
kipufogó hangját. A közeljövőben, az importőr elmondása szerint,
Bódisék készítenek
majd csövet a csöpp Kawasakihoz, magasabb tartományban garantált még
egy-két lóerő, és a szigorodó hang.
A fekete acélcsöves vázszerkezet stabil, nem érezni gyöngeségét
terhelés alatt sem. Megfelelően együttműködik a futóművel, a Ninja
technikai elemei arányosak egymáshoz. A gumi helyett választanék valami
mást: nem méretében, hanem tapadásában kívánnék jobbat. A 17 collos,
hatágú tárcsára húzott 110, illetve 130-as gumik kanyarban
verhetetlenek lennének fordulékonyságukkal, de éppen a sisakban
vigyorgós döntögetéskor lenne szükség egy lágyabb keverékre. Amit még
hiányolok, egy utazásra alkalmas fokozat, mert hosszú távon,
10-12000-es fordulaton sem motornak, sem embernek nem öröm az
utazás.
A fogyasztás négy liter környékén tartható akkor is, ha néha harcba
zavarjuk a nindzsácskát. A mindennapok során teljes békességben
elterelgethető – akár városban is, ahogy a gyári marketinganyagok
kínálják. Ennek ellenére nem lakott területre való, lételeme a
dinamikus kanyargás, a dimbek-dombok közötti teliszájú élvezet. Nem
kell félni, hogy sok a kraft, vagy túl éles a kanyar: akár teli gázon
ívre borítható a motor.
Ha tizennyolc éves koromban kezembe nyomták volna a Kawasaki Ninja
250 R kulcsait, én lettem volna a legboldogabb siheder. Aztán biztosan
eladtam volna, önmagamnak szuggerálva, hogy a szintet már kinőttem. Ma,
egy lépésnyire a harminctól, azt mondom, kéne. És bátran tukmálnám
sok-sok barátomnak, motorosnak, fiatalnak és öregnek egyaránt. Első
motornak, vagy másodiknak, ha áll már egy a garázsban. Államunktól
aszfaltot kérek, normális minőségű utakat, és sok napos délutánt, hogy
biztonságban, a felesleges erő helyett a lelkesedésben eltelve
csavarhassam ütközésig a markolatot. Akár együtt apámmal is, ha bírná
még a dereka.
Műszaki adatok:
Motor típus: Folyadékhűtéses,
négyütemű, soros kettes
Lökettérfogat: 249 cm³
Furat x Löket: 62.0 x 41.2 mm
Kompresszióarány: 11.6:1
Szelepvezérlés: DOHC, 8 szelep Maximális teljesítmény: 33 LE
(24 kW) / 11000 fordulaton
Maximális nyomaték: 22 Nm / 8200 fordulaton
Üzemanyagellátás: befecskendezés: ø28 mm x 2 (Keihin),
dupla pillangószelep
Gyújtás: Digitális
Indítás: Elektromos
Kenés: Olajpumpás kenés, nedves karter
Áttétel: 6-sebességes
Elsődleges áttétel arány: 3.087 (71/23)
Áttételi arányok: 1. 2.600 (39/15)
Áttételi arányok: 2. 1.789 (34/19)
Áttételi arányok: 3. 1.409 (31/22)
Áttételi arányok: 4. 1.160 (29/25)
Áttételi arányok: 5. 1.000 (27/27)
Áttételi arányok: 6. 0.893 (25/28)
Végáttételi arány 3.071 (43/14)
Kuplung: Több tárcsás, nedves tengelykapcsoló, kézi váltóval
Váz típus: Diamond váz, acélcsőből
Villaszög / Utánfutás: 26° / 82 mm
Felfüggesztés, első: 37 mm-es teleszkóp villa
Felfüggesztés, hátsó: Uni-Trak, gázrugós lengéscsillapítóval,
5 fokozatban előállítható előfeszítés
Rugóút, első: 120 mm
Rugóút, hátsó: 130 mm
Gumi, első: 110/70-17 M/C (54S)
Gumi, hátsó: 130/70-17 M/C (62S)
Fék, első: Szimpla 290 mm-es hullámos tárcsa kétdugattyús
féknyereggel
Fék, hátsó: Szimpla 220 mm-es hullámos tárcsa, kétdugattyús
féknyereggel
Kormányzási szög, bal/jobb: 35° / 35°
Méretek (H x Sz x M): 2085 mm x 715 mm x 1115 mm
Tengelytáv: 1400 mm
Hasmagasság: 135 mm
Ülésmagasság: 775 mm
Üzemanyagmennyiség: 17 literes
Száraz súly: 154 kg
További cikkeink
