Mire a robogók elnyerték mai formájukat, sok érdekes átalakuláson mentek keresztül. A mai szemmel csúnyának tűnő extremitások valaha teljesen normálisnak, vagy előremutatónak hatottak. Sok hajdanvolt típus pedig furcsasága ellenére - vagy talán épp amiatt - különlegesen szép.
Ha a robogó-történelem érdekességeit keressük, nem hagyhatjuk ki a Vespát, mert azt a fogalmat, amit ma robogózásnak hívunk, nekik köszönhetjük. Pontosabban a Piaggiónak: sokan nem tudják, hogy a Vespa önmagában csak egy márkanév.
Piaggio MP5 Paperino
Sokak szerint Enrico Piaggio találta fel a robogókat, ami nem teljesen igaz, de az biztos, hogy neki köszönhető a népszerűségük. Az akkoriban luxusszámba menő autók, és a komolyabb szintű közlekedésre nem alkalmas kerékpárok közötti skálán félúton próbált megoldást találni. Ráadásul olyan konstrukció kellett, amelyet a II. világháború után nem túl jó állapotban levő olasz ipar is képes gyártani, valamint nem esik szét a szintén megviselt útviszonyokon.
Így született meg a Paperino (Donald kacsa), amely rögtön meg is bukott: a szakma és a közönség kinevette. Ti is kiröhögnétek, ha állna egy otthon? Nem hiszem: én csak tejbetök módra vigyorognék örömömben.

Piaggio egy repülőgépmérnökkel terveztette át a Paperino-t, aki olyan dolgokhoz mert nyúlni, amihez egy szokásos tervező nem. Így jött létre a frenetikus sikerű utód, a márkanév pedig úgy született, hogy amikor Piaggio meglátta a prototípust, felkiáltott: „olyan, mint egy darázs!” A darázs olaszul Vespa, a darázsgyártás pedig 1946-ban megkezdődött, hogy aztán a maga szegmensében megváltoztassa a világot.
Vespa 125 Corsa "telaio in lega"
A Vespa sikere akkora volt, hogy 1949-ban már versenymotorokat is gyártottak.

Amiért ide beválogattam, az a szokatlan külső: mintha vissza akarna alakulni motorkerékpárrá, legalábbis az előrenyúló tank erre utal - már csak a blokknak kellett volna előre mászni. A Corsa versenyváltozata aluvázas volt, áramvonalas idomzat borította.
Vespa 150 TAP
A harcivespa az ötvenes években készült, a francia hadsereg alakíttatta át tankelhárító eszközzé. Valójában nem a Piaggio gyártotta, hanem licenc alapján a francia A.C.M.A művek. Nem keverendő össze a rajzfilmekben szereplő fiktív A.C.M.E céggel, amelynél a Prérifarkas vásárolja elképesztő eszközeit a Gyalogkakukk meggyilkolásához.

A bátor pilótán kívül fedélzeten tartózkodott egy amerikai gyártmányú, visszarúgásmentes M20-as ágyú is, amely minden bizonnyal jól melegítette a combját télen, egy-két tank kiiktatása után - ma is jól jönne egy ilyen a dugóban. Vagy amikor a BMW-s paraszt és a szemből jövő A8-jobbágy az út közepén megállva cseverésznek, nem zavartatva attól, hogy feltartják a forgalmat.
Auto-futeil
A robogók története korántsem a Vespával kezdődött, hanem nagyjából az autófotellel. Igen, ha megnézed a francia nevet, nyelvtudás nélkül is kijön: valóban guruló fotelnek tervezték. A bicikli kényelmes, motorizált továbbgondolása.

1902-től gyártották négyütemű, 490 köbcentis, lég- vagy vízhűtéses motorral. 3 lóerős volt, és valóban fotelszerű az ülés: háttámlával, fém karfákkal. A kényelem valószínűleg rá is fért, mert ezzel gyorsan odaérni valahova nem volt esélyes.
Ner-A-Car
A Neracarnak (Near a Car, vagyis majdnem autó) becézett típust 1919-ben tervezték, és körülbelül 16500 darab készült belőle 1921 és 1927 között Angliában, illetve Amerikában. A név nem feltétlenül az autók kiváltására utal, inkább szójáték a konstruktőr, Carl Neracher nevével.

Olyan dolgokat tudott, amit mi még a '90-es években is csak csodálkozva néztünk, az akkori übermotoron, a Bimota Tesi 1D-n: függőcsapszeges kormányzás például, amelynél az autókhoz hasonlóan csak a kerék fordul, nem az egész első futómű. De az ötfokozatú dörzshajtásos CVT váltó sem piskóta.

A speciális, autókéhoz is hasonló préselt bölcsővázból adódó alacsony súlypont minden bizonnyal jól kezelhetővé tette. 221 köbcentis kétütemű, majd 255, 285 és 348 köbcentis négyütemű motorokkal készült.
<embed align="middle" allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always" bgcolor="#666666" flashvars="vID=9d6f4e8f85&autostart=false" height="408" name="guPlayer-9d6f4e8f85" pluginspage="http://www.macromedia.com/go/getflashplayer" quality="high" src="http://assets.indavideo.hu/swf/player.swf" type="application/x-shockwave-flash" width="460"/>
Unibus
Az Unibus mai szemmel szintén különleges: akkoriban előfordult, hogy a repülőgépgyártók kikacsingattak a közútra is. Repülni ugyan nem tudott, de robogónak robogó volt, méghozzá meglepően hasonló a maiakhoz. Ebből is elég egyértelmű, hogy a burkolat-téma a repülőgépgyártásból jött, bár itt nem annyira aerodinamikai elvek érdekében, hanem az időjárás viszontagságait csökkentésére szolgált.

A koncepció pedig szintén az autó kiváltását célozta meg, az „autó két keréken” szlogennel. A 279 köbcentis kétütemű blokk léghűtéses volt, amit eltakart az avatatlan szemek elől a teljes testet fedő alumínium burkolat.
Folytatása következik!










