Nincs THM, érdektelenek az akciók, nem kell összehasonlíthatni árakat és felszereltségeket. A legjobb, érdek nélküli autós referencia tehát a milliárdos.
A nyomor fontos tulajdonsága, hogy álmodik. Mi lenne, ha volna X milliárdunk, ilyen ház, olyan autó, meg emilyen autó, meg amolyan autó. Egy milliárdosnak könnyű autót venni, hiszen még az olyan extremitások, mint egy Lamborghini Murciélago is bőven 100 millió alatt kaphatók.
Elvileg, álmunkban a milliárdosi állapot tökéletes testhelyzet. Minden olyan, mint volt, csak lett mondjuk négymilliárdunk. Minden úgy marad, mint volt, csak már nem jövünk be dolgozni, hiszen van négymilliárdunk, és egy gigantgarázzsal ellátott luxusvillába költözünk, mert van négy, illetve most már csak három milliárdunk. Egy lottómilliárdos talán így is tesz. 2005-ben például volt egy 2,3 milliárd forintos szelvény, 2002-ben egy kis híján hárommilliárdos, 2003 decemberében valaki ötmilliárdot kaszált. Hogy ma milyen autóval járnak, nem tudjuk, mert épeszű lottómilliárdos nem veri nagydobra a szerencséjét.
Maradtak hát a nevesített magyar milliárdosok, akiket először a Magyar Hírlap foglalt százas listába, aztán a Népszabadság 150-esbe, és mintha mások is listáznának, de ez már nem is érdekes, az élmezőnyben rengeteg az átfedés.
Milliárdossá nem úgy válik az ember, hogy jön egy billenős Kamaz, és ráborít több tonna húszezrest. Egy milliárdos vagyona többnyire cégekben van, amik termelnek bevételt, de adott pillanatban nem biztos, hogy százmilliókat lehetne kivenni belőlük. Esetleg teljesen érdektelen az autó ára, mert a cég pénzéből megy, ami történetesen az adott milliárdosé, de biztos más érzés abból költeni.
A cég tehát jó. Viszont foglalkozni kell velük, elég sokat, lobbizni, tárgyalni, ellenőrizni, szétcsapni, sok cég az sok elfoglaltság. A legtöbb milliárdosnak a jelek szerint van annyi esze, hogy belássa, a cégbirodalma az ő munkahelye, az egy dolog, hogy mind az övé, de ha simán eladná, és henyélésre rendezkedne be egy tengerparton, előbb-utóbb becsavarodna. Persze hallottam már ilyenekről is, de őket már nemigen lehet elérni telefonon, úgyhogy szintén kiestek. Nézzük, kik nem szálltak még ki.
Kolosi Tamás
Listája válogatja, hányadik és mennyi milliárdja van. Övé a Líra és Lant Zrt., a Rózsavölgyi és társa, a Magvető, az Athenaeum és a B+V Könyvkiadó, a Corvina Kiadó 50 százaléka, valamint közel hatvan könyvesbolt. A legnagyobb tulajdonos az általa alapított TÁRKI Társadalomkutatási Intézetben. A Népszabadság hatmilliárddal a 38. leggazdagabb magyarnak tartja. Kolosi a Mercedes híve.
- Pillanatnyilag egy S osztályú Mercedesem van. Amikor
megjelent a típus , nagyon tetszett. Olyan szolgáltatásokat nyújt, amik nekem
nagyon jók. Kényelmes, sok az extra, számomra nem annyira fontos a
motor meg a technikai újdonságok, sokkal inkább a kényelmi
szolgáltatások, a hifi, a navigáció, a távolságkövető radar, a légkondi
minősége, a bőrülések. Viszont nagyon gondolkozom, legközelebb
Mercedest vegyek-e, mert a szerviz nem méltó a márkához.
- Miért, mi a baj a Kárpát utcával?
- Minden. Egy ostoba osztrák cég és egy pártgarázs elegye.
- Mindhárom német luxusmárka csúcsmodellje tele van kényelmi
extrákkal. Próbálta már a BMW-t és az Audit?
- A BMW nem az én stílusom. Nekem mindig is a fiatal brókerek
kocsijaként jelenik meg, és nem ez az imidzs, amivel azonosulnék. Az
Audi pedig egy picit szűknek tűnt: a barátaim A8-asában ültem, jól
felszerelt, jó minőségű autó, de érezhetően szűkösebb, mint a Mercedes
S osztály.
- Mennyire fontos a presztízs? Aki rákerül egy ilyen 100
leggazdagabb-listára, meg egyébként is ismerik a szakmában, annak nem
kell villognia, hogy milyen autóból száll ki egy étterem előtt.
- Fontos, persze. Az a bajom a Lexussal is, hogy prezstízsben
gyenge. Nekem nem ügy, milyen kocsiból szállok ki, viszont szeretem a
márkás és minőségi dolgokat. A Lexusnak nincs is baj a minőségével, de
Európában még nem igazán létezik, mint presztízsmárka. Amerikában
nyilván más a helyzet.
- 5,3 milliárdos vagyon mekkora tékozlási szabadságot jelent?
- Semekkorát. Nem az az érdekes, meddig mehetnénk, hanem hogy
meddig racionális elmenni. Bizonyos érték fölött Magyarországon autót
venni egyszerűen nem racionális. Ez a határ szerintem 20-30 millió
között van.
- El tudná sorolni a korábbi autóit?
- Mindegyikre nem biztos, hogy emlékszem. Az biztos, hogy az első
egy öreg Moszkvics 407-es volt, 7-8 éves korában kaptam a szüleimtől. A
második már egy új Zastava 600 a 70-es évek elején, majd Skodák,
Daciák, Ladák, mindegyikből több. Az első nyugati autóm a
rendszerváltás után egy Opel Vectra volt, ezután jött a Mercedes
korszak.
C osztály,
E osztály, végül S
osztály, a 2001-es. Egyébként nagyon szép
az új S osztály,
ha nem volna a már említett problémám a szervizzel, egyértelmű lenne a
választás.
Veres Tibor
A Magyar Hírlapnál "befektetések" címszó alatt fut, 25 milliárddal ő a 7. leggazdagabb magyar. A Népszabadságnál a 9, viszont már 32 milliárddal. Hirtelen nem is tudom, a helyében minek tudnék jobban örülni, mínusz két helynek vagy plusz hét milliárdnak. Úgy tűnik, nem különösebben rajong az autókért, pedig három BMW is van a családban. Bármennyit kínoztam is azonban, nem sikerült kiderítenem, miért pont BMW. "Mert a BMW egy jó autó." És "a Wallis képviselte kiváló termék" Ez volt a maximum. Illetve mivel Veres Tibor a Wallis Rt. 82 százalékos tulajdonosa, a BMW forgalmazójaként nyilván sok utánajárást megtakarított, és a kedvező konstrukció kialakítása sem ütközhetett leküzdhetetlen nehézségekbe.
- A családi autónk egy BMW 745iL. Kényelmes, ha a két gyereket berakjuk hátra, a feleségem még be tud ülni közéjük. A másik családi BMW egy X5-ös, és van még hobbicélokra egy 645-ös, amit a teljesítményéért és a dinamikájáért szeretek.
