60-as tempónál már simán elbírja az 5. fokozatot, 80-nál meg a 6-ost, 90-nél már 2000 a fordulat, tehát vissza se nagyon kell kapcsolni, csak ha unatkozunk. 40-nél emelkedőn hagyhatjuk 4-esben, az 1500-as fordulatszám is felviszi. De akkor is az automata való hozzá.

A fogyasztás durva. Városban nagyon lötyögősen se megy 13 liter alá, annál könnyebben 14 fölé, de 1700 kilóval, állandó összkerékhajtással és főleg 258 lóerővel ez inkább maga a vegytiszta aszkézis. Azon már inkább csodálkoztam, hogy a halottak napi országúti 80-90-es alvajáráskor is hiába nullázgattam a fogyasztásmérőt, 11,3 volt a legalacsonyabb érték. Kicsit sokallom - nem sajnálom, sokallom.

Az éjszakai belső megvilágítás különösen atom. Már a kivilágítás előtt kéken dereng a műszerfal, aztán jön a sok narancssárga jelzőfény, és éjszaka, országúton hálás a plafonba épített kis kék LED, ami nem zavar a vezetésben, de ha utasunk keresgélne valamit, nagy segítség. A BMW-narancssárga segédfények, meg ez a kék derengés együtt nagyon lakályos.

És a zene! Ilyen hangszínpadot, gyári hifivel (Bose), ez hihetetlen. A műszerfal tetején középen is van egy hangszóró, meg oldalt, meg az ajtókban - autóhifi versenyen biztosan nem nyerne, mert nem elég steril, ahogy szól, de a fülnek ez kellemes; klasszikus zenére, norvég black metalra és Chuck Berryre egyaránt tökéletes. Ha már valakinek választási lehetősége van, szerintem ne a hatos CD-tárat kérje, mert az MP3-as lemezekkel igen bonyolult lesz, melyik lemezen melyik folder, melyik szám, MP3 lemezeket különben is csak sokóránként cserélünk.
A kormányról vezérelhető funkciókkal ugyanaz volna a gondom, mint a Nissan Note-ban, hogy kis billentyűk állnak ki a kormányból. De ezek rövidebbek lehetnek, mert egyszer se akadt beléjük a kezem tenyerelős tolatáskor, és nem váltottam akaratlanul rádióállomást.

Az ergonómiáról annyit, hogy itt kezdődik az ergonómia. Sötétben ültem bele, és csak úgy a periférikus látómezőmben, halványan derengve észleltem bizonyos tekerőkapcsolókat, de elsőre megvan a hőfok, elsőre a ventilátor erőssége, a megfelelő visszajelzőt se kell keresni, ott van a szélvédő alatt. Az automata ablakemelő (elöl-hátul, fel-le) érdekes. Kis nyomásra egy centit ereszt lefelé, záráskor viszont olyan erővel csapja be, mint huzat az ólajtót. Villanyablaknál ilyen határozott DURR-t még sose hallottam, szerintem ezen érdemes lenne finomítani.

A CX-7 igen csendes, autópályatempónál jön egy kis szélzaj, de hiába fokozzuk az autopályatempót egészen németes illegalitásokig, szélzaj helyén marad. Osztályon felüli hangszigetelés, és persze az osztályon felüli hangszigeteléshez pusztítóan puha ajtócsapodást kapunk, egy teremgarázsban fülre senki meg nem mondaná, hogy nem nagy Mercedesből szálltunk ki.

A kilátás az autóból valószínűleg csak pszichés alapon lehet jó. Elcsodálkoztam, milyen jól lehet vele tolatni, de ez egyszerűen képtelenség. Ez itt egy kupészerűen lehúzott tetővonal és vastag, ölelő C oszlopok. Ha írásba kéne adnom, illetve hát éppen ez az, kell, szóval ebből bizony nem lehet hátra kilátni. Csak nekem úgy tűnt, hogy igen, ezt teszi a szerelem. Azért az nem szép, hogy sem a kétféle felszereltség, sem az opciós lista nem tartalmaz tolatóradart. Hiszen tudjuk, alaptörvény, hogy jól kinéző autóból nem lehet hátra kilátni.

Jó opció a kulcs nélküli indítás: az autó érzékeli, hogy zsebünkben a kártya, és csak a kilincs kis gumigombját kell megnyomnunk a nyitáshoz-záráshoz. Viszont az első modellfrissítésnél azonnal le kell nyúlni a Renault-Nissan-Mitsubishi-Mercedes-stb. féle megoldást, ami sokkal elegánsabb: nyitáskor elég becsúsztatni a kezünket a kilincs alá, és már húzhatjuk is.

Egy ennyit fogyasztó SUV-nál azonnal a dízelt követelném, ahogy azt tették is a kollégák az európai bemutatón, de amíg a Mazda ilyen benzineseket csinál, nem is kapkodnám el azt a dízelt. Ez a motor egyszerűen értelmet ad az olyan bikkfanyelvi kifejezéseknek is, mint a járáskultúra. Lehet inni kannás bort, de aki megengedheti magának, inkább a Művelt alkoholista alapján válasszon.

Dízel helyett tehát inkább az automata váltót hiányolom, pedig Amerikában csak olyan CX-7-es van, remélem, nálunk is bevezetik. Annyira rossz nem lehet, az is hat gang, szerintem a fogyasztást se dobná meg, mert automatával szívesebben poroszkálunk alacsony fordulaton, ahol viszont, még turbó nélkül, nem húz ez rosszul.

Elöl-hátul kényelmes, jól is néznénk ki, ha ezzel a szélességgel szűkös lenne. Családosok viszont gondoljanak arra, hogy a felfelé kanyarított övvonal azzal jár, hogy a kisebb gyerekek egyszerűen semmennyit nem látnak ki hátulról, ami ebben a fogékony korban bizony elég csüggesztő. Tehát családi autónak inkább csak 8-10 éves gyerekekkel ajánlom.

Autó külseje után ilyen rajongást a Land Rover Defender nél éreztem. Nálam az év tesztautója. Persze ha ilyesmit ír le az ember, muszáj végignéznie, miket is írt az idén. Hát ezeket .
Ja, ezek közül aztán végképp.