A cikket a Shell támogatta

Tudta, hogy már több mint 100 éve járunk a benzinkútra?

2018.06.14. 07:43

Vegyes bolt a benzinkúton? Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy az autónk megtankolását követően ne vásárolhatnánk szinte bármit még ott helyben, a shopban. Legyen az újság, gyógyszer, mosópor, virág, pakli kártya, mobiltelefon, az utóbbihoz pedig feltöltőkártya, vagy akár szelfibot is. A legnagyobb eltérés azonban a múlthoz képest, hogy a fóliás, műanyag ízű téliszalámis, párizsis zsemlék helyett ma már ízletes szendvicseket is lehet kapni a kutakon.

A 19. század végén még pont fordított volt a helyzet, vagyis kvázi a benzinkút volt a vegyes boltban. Azt követően, hogy a világon elsőként, 1888-ban az autót közlekedésre használó Bertha Benz egy patikában tankolt petróleumot, a legelső gépkocsi-tulajdonosok még a vegyes boltokban árusított benzint töltötték be három-, illetve négykerekű járműveikbe. Méghozzá korántsem a maihoz hasonló körülmények közepette, amikor például kérhetjük, hogy a kutas tankoljon meg nekünk, vagy ha nem igénylünk segítséget, akkor sem kell feltétlenül összepiszkolni magunkat, hála a kút mellett elhelyezett vékony, átlátszó kesztyűknek. Nem úgy, mint a hőskorban, amikor a vegyes boltban egy bádogkannába mérték ki a megvásárolt mennyiséget, és abból kellett azt az autósnak egy szűk nyíláson keresztül betöltenie a kocsija üzemanyagtartályába.

Gellért tér, 1955
Gellért tér, 1955

Kétségtelenül lendített a kényelmi viszonyokon a benzinkutak megjelenése. Az első Amerikában, 1907-ben a Standard olajtársaság gondozásában jött létre, majd az I. világháború idején már Európában is egyre több nyílt. Az első hazai töltőállomást az 1921-ben alapított Magyar-Amerikai Petróleum Rt. (a Standard Oil Company of New Jersey leányvállalata) adta át a nagyközönségnek. Ezt követően Magyarország belelendült: míg 1929-ben 792 benzinkútnak adott helyet, addig 1936-ban már 1118-nak.

Ez utóbbiak aránya a gépjárműállományhoz viszonyítva már magasabb volt, mint például az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában, Franciaországban, Németországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában. Csak érzékeltetésül: a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) jelenleg 1082 töltőállomást tart nyilván.

A benzinkutak a múlt század első felében – kevés kivételtől eltekintve – finomító vállalatok tulajdonában álltak, ugyanakkor volt az országban több száz kisebb-nagyobb kereskedő is, akik a saját nevükben forgalmaztak ásványolajtermékeket. Közülük a legrégebbivel rengetegen találkozhattak, akik a régi Balatoni (ma 7-es) úton hagyták el a fővárost. A budafoki Háros utcára vezető kereszteződést elhagyva állt jobb oldalon állt több mint 80 éven át az a kút, amely éppen tavaly novemberben zárt be, miután az alapító 88 éves fia már nem volt képes azt irányítani és nem akadt, aki e feladatot átvegye tőle.

Értelemszerűen az autók terjedésével arányosan nőtt az üzemanyag-fogyasztás. Míg 1940-ban még csak 38 742 személygépkocsit (vagy ahogy akkor hívták: automobilt) tartottak nyilván Magyarországon, addig 2017 végén már 3,5 milliót. A MÁSZ adatai szerint a magyar piacon nem kevesebb, mint 3 milliárd 469 millió liter üzemanyag fogyott tavaly, ebből 1 milliárd 351 millió liter volt benzin és 2 milliárd 117 millió liter gázolaj.

1963 - benzinkút büfével és taxival
1963 - benzinkút büfével és taxival

Az amerikai benzinkutakon már az első világháborút megelőzően kaphattak a tankoláson kívül egyéb szolgáltatást is a várakozó autósok, akik vásárlással üthették el azt a körülbelül nyolc perces időt, ami alatt az akkor szabványos, 20 literes tankot gépi meghajtással feltöltötték. Elsőként, 1913-tól a Gulf pittsburgh-i töltőállomásánál üzemanyagot vásárlóknak kedveskedtek azzal, hogy megmérték a keréknyomást, feltöltötték a hűtőt, a kút melletti téglaépületben pedig gumiabroncsot és tömlőt is lehetett vásárolni, amit a boltos fiúk kérésre rögtön fel is szereltek. Később elterjedt a szélvédő-mosás, az olajszint-mérés és a motor felkurblizása, amit ekkor már borravalóért végeztek el az autósnak.

shutterstock 16072396

A cégek nevét viselő ajándéktárgyak és tartozékok az I. világháború idején kezdtek elterjedni a kutakon, s aztán szép fokozatosan megjelentek az éttermek és a gyorsszervizek is.

A töltőállomások forgalmát még ma is dominálja az üzemanyagok eladása, bár egyre több egyéb fogyasztási cikk is elérhetővé vált azokon. Olyannyira, hogy például a Shell tervei szerint a kiskereskedelmi üzletágból befolyó jövedelmének a fele 2025-ben már nem üzemanyag-termékek értékesítéséből származik majd.

Kép: Fortepan / Mészáros utca benzinkút és szerviz a Zsolt utca , Budapest XII. kerület
Kép: Fortepan / Mészáros utca benzinkút és szerviz a Zsolt utca , Budapest XII. kerület

Miközben e társaság folyamatosan átépíti a shopjait, alapvetően az alapján, hogy az adott töltőállomás hol helyezkedik el, milyenek a helyi vásárlói szokások/igények.

shell pr-5

Pedig már ma is rengeteg mindent lehet kapni egy benzinkút shopjában, jóformán már az a furcsa, ha valami hiányzik a palettáról. Persze sokak számára mégis csak az étel a legfontosabb, vagyis, hogy egy hosszú út során megéhezve menetközben is ízletes ennivalókat fogyaszthasson, ne kelljen ezért letérni az autópályáról, akár érzékeny időveszteséget elszenvedve ezzel. Szerencsére ma már az ételkínálat is kiemelkedő szerepet kap a kutakon, egyre több helyen a múlté a retro, műanyag fóliákba csomagolt téliszalámis, párizsis zsemle.

 

A deli by Shellnél megújult az ételkínálat, a „kagylós logójú” társaság a benzinkútjain elérhető ételeinek kínálatát a főzős tévéműsorok által országszerte ismertté vált Fördős Zé, a Street Kitchen házigazdájának a közreműködésével alkotta újra. A szendvicseket alaposan felturbózták, például Zé egyik kedvencébe, a pulled pork-ba lassan sütött, szálaira szétszedett, szósszal kevert sertéshús, savanyú uborka és egy szelet sajt került. De emellett vannak hét-nyolc összetevős kreatúrák is, amelyekbe rendhagyó ízként különböző pestók, illetve olyan sajtszószok találhatók, amelyekbe a nachost szoktuk egy-egy mozifilm alatt mártogatni. A kínálatban ezek mellett megtalálhatók a hagyományos ételek is, mint a hot dog, a pizza vagy a grill csirke.

Ami az árakat illeti, bármennyire is furcsa, de hosszú évek átlagában egyáltalán nem az autók üzemanyagainak a drágulása vitte a prímet . Sőt, a Központi Statisztikai Hivatal 1960. január 1-étől vezetett idősorai szerint a leghátul végeztek. Míg 2017 végéig a háztartási energia ára 10581,1 százalékkal emelkedett, a szolgáltatásoké 7588,3 százalékkal, az élelmiszereké pedig 6299,1 százalékkal addig az egyéb cikkeké és üzemanyagoké 5504,1 százalékkal – egyedüliként kevesebbel, mint az infláció, ami 5657,6-szorosára ment fel 58 év alatt.

Igaz, ha például a kenyérhez viszonyítunk, akkor már más a helyzet. Míg a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetésekor a kenyér kilója 96 fillérbe került, az akkor még 74/76-os oktánszámú benzin literje 1,60 forintba, addig 1991-ben már csaknem két és félszer többet, 49 forintot kellett leszurkolni egy liter benzinért, mint egy kiló kenyérért. Mára azonban visszaállni látszik a 72 évvel ezelőtti állapot, a kenyér ára közelített a benzinéhez, olyannyira, hogy van olyan fajta, ami már többe is kerül az autókat hajtó üzemanyagnál.

BRAND & CONTENT Brand & Content

A cikket a Brand & Content készítette a Shell megbízásából. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.