Tudjuk, tudjuk, a subarus kis betűvel kell írni mert melléknév, de igazi autóbuzik természetesen azt is tudják, hogy autósguruk esetében a márkából képzett melléknév már tulajdonnév. Subarus Ádámról már sokat hallottam, Gábor barátom, akinek olvasóink a kiváló Suzukis tangában című posztot köszönhetik, vagy aki az Outlandert vezette, amikor belénk jött egy – minő véletlen – suzukis, rendszeresen beszámol Subarus Ádám aktuális jótanácsairól, javaslatairól, tuningtárgyú felvetéseiről.
Múlt szombaton Gábor épp lerakta Foresterét Subarus Ádámnál, én mentem érte, mármint Gáborért. Gábor próbált felkészíteni a találkozásra a legendával, hiszen Subarus Ádámról gyakorlatilag többet hallottam már, mint Buillon Gottfried-ról, aki pedig Lotharingia Oroszlánja néven volt ismert, és mégiscsak elfoglalta Jeruzsálemet.
Ámde nem tuningolt Subarukat, a szerencsétlen. Tehát Gábor felkészített:
- Nagyon csapongó beszélgetésre azért ne számíts. Autók.
- Na jó, meg a gyúrás.
- Na jó, meg a motorok.
- Ja igen, és hogy mekkora köcsögség, hogy gyorshajtásért elveszik az ember jogosítványát.
Subarus Ádám nem örült, amikor elkezdtem fényképezni: épp költözik a műhely, nagy a rendetlenség. Hopp, egy Forester műszerfal! Hopp, egy komplett Impreza motor. Nini, Forester lökhárító! Nahát, izé, alkatrészek. Nem tudom, hová költözik, bár mondta, az viszont érdekes, hogy a Niva Klub szervize mellett volt eddig, kár is, hogy nem feljődött a Bécsi út kétszáznyolcvanvalahány afféle összkerekes szervizparadicsommá.
És végül olyan rettenetesen hideg volt, hogy alig beszélgettünk autókról. A gyúrás meg a trafipax szóba se került, a motorozást is épp hogy érintettük. A két kék Impreza, az R6-os Yamaha, hogy hát 600 köbcentit se nagyon tud kimotorozni az ember, hogy Ádámnak BMW-je van, nem is akármilyen, és ki és mennyivel tartja Subaruval a ráköltési rekordot.
Azóta egyébként mástól is hallottam, hogy Subarus Ádám egyrészt rendes gyerek, másrészt nagyon vágja a Subaru-témát. Hiába, a név kötelez.
