A magyar Ferrariról, nagyon őszintén

2016.05.05. 17:39
73 hozzászólás
Két éve vérig sértettük egy cikkel, ezért tegnap kidobatott egy rendezvényről a Nimrod sportautó- és energiaital-márka tulajdonosa. Ezután csodálatos dolgok történtek, nemcsak megesett rajtam a szíve, de megismerhettem az ital nagykövetét és mindent megtudtam az autóról, amit megdicsértek a Ferrari mérnökei.

Sarkon fordultam és már telefonáltam is haza boldogan a hírrel, hogy a délutáni terepgyakorlat mindössze tizenhárom percig tartott. Ekkor a hátam mögött felbukkant Bader Al Roudhan, kuvaiti származású üzletember, aki a bemutatkozásunk után maga dobatott ki a rendezvényéről cége munkatársával, aki szerintem azóta is sajnál. Végül mégis beengedtek.

Valahogy így kezdődtek a kalandjaim tegnap Budapesten, a Váci úti autószalon-királyság egyik végvárában, amelynek kapujára a Ferrari logóját erősítették. Nincs élő ember aki csak úgy, az utcáról megtalálná a pici szervizt, mert az utóbbi években felzsuppolták a BMW-szerelőműhely mellé egy parkolóház tetejére. Aki Ferrarit akar venni, az a belvárosi bankcenterben keresheti a kereskedést.

Ferrarit eladni itthon nem túl könnyű, mert iszonyatosak az utak és az olasz sportkocsik sajtója sem valami jó, mert Magyarországon szinte senki nem tud méltósággal ferrarizni. A Formula 1-et leszámítva olyankor hallunk a termékről, amikor egyetlen gázadással összecsuknak egy példányt a pesti csúcsforgalomban, vagy amikor majdnem eltaposnak egy nézőt valamilyen lakossági rendezvényen.

A Ferrari-alapú Nimrod még különlegesebb, mármint különleges lenyomata annak, hogy Bader úr néhány évtizednyi magyarországi tartózkodás alatt remekül elsajátította a magyar harcmodort. Két éve kitalálta, hogy a luxus- és sportkocsik gyűjtögetése, és az ezekről a csodás járművekről szóló megannyi médiaszereplés után saját márkát alapít, amelynek egy piros szemű pitbull lesz az emblémája. 

Nemcsak Magyarországon, de egész Európában sem vásárolt még senki az egyedi kérésre készülő autókból, és a világ fennmaradó részéről is csupán öt megrendelés esett be eddig. Az áttörés mégis itt van a nyakunkon, állítólag. Már kétszer ott voltak a Genfi autószalonon Bader úrék, ahol állítólag átjöttek a Ferrari standról gratulálni. 

A következő percekben egy kicsit engem is elfogott a büszkeség. Egy ilyen fordulatokban gazdag délutánon, ennyire előkelő társaságban az ember tényleg elhiszi, hogy valami történelmi eseménynek lett tanúja, amikor néhány méterre tőle Talmácsi Gábor motoros világbajnokot a Nimrod energiaital nagyköveteként mutatják be. Az érzés csak erősödik, amikor egy ifjú autóversenyző (az ital másik nagykövete) arról beszél, hogy egy Ferrari (elnézést, Nimrod) versenyautójával idén meghódítja Európát és mindenhová elviszi majd a két éve a semmiből berobbant cég hírét.

Bader úr fél hat körül már nagyon békés volt és nemcsak azért, mert az egyik italban összefér az alma és a körte. Többé nem emlegette a két évvel ezelőtti cikkünket, és nem kántálta tovább a geci szlovákként is emlegetett kollégám nevét sem, aki mélyen beletiport a lelkébe, miután annak idején megtekintette az autót. Hogy a világegyetem rendje végképp helyreálljon, megkértem ezt a reneszánsz embert, hogy beszéljen egy kicsit a Nimrod sportkocsikról. A felvételt vágatlanul közöljük, elnézést a minőségért. Érdemes végignézni a Ferrari 488 GTB-jellegű tárgyról készített részletfotók galériáját is.