Alig használt páncélos a homokban

2016.07.23. 13:58
14 hozzászólás

Bő hetven éve készült, de ahogy a Halálos fegyver kettőben is elhangzott Riggs szájából az autós üldözésben rommá tört családi autó mellett, mikor Murtaugh hisztizni kezdett, hogy de ez egy új autó volt: új ez még most is. Hiszen alig raktak bele kilométert, a futógörgők gumija még szinte szőrös.

A Volkswagen Golf Sportsvan 2014-es bemutatója számomra az egyik legizgalmasabb sajtóút volt, amin eddig részt vettem. Nem a magas Golf miatt, az csak egy autó. De a Bugatti, amivel tesztvezetés hegyi szakaszán találkoztam és vitt egy kört a mókás brit milliomos, már önmagában is kiemelte volna az összes bemutató közül ezt a bizonyost. De ott volt még ez a rozsdavörös vastömb, amit a Sportsvan fotózása közben vettem észre az egyik tengerparti parkolóban. Nagyon érdekel a második világháború haditechnikája, ezért, bár nem vagyok szörnyen képzett ugyan a témában, egy M4 Sherman teknőjét és futóművét azonnal felismerem. Oké, lehetne még M3 Lee vagy Grant – ezek a Sherman felmenői voltak –, annyira nem vagyok penge a témában, hogy ennyiből pontosan megmondanám, de Shermanre tippeltem, és kiderült, nem tévedtem.

Az látszott, hogy ebben a drasztikus tómegcsökkentésen átesett páncélosban nem a Continental-féle R975 jelű csillagmotor dolgozott rövid élete során – a repülőmotorokra hasonlító és azokkal rokon léghűtéses dög helyett egy még érdekesebb blokk hajtotta. Már ha ezt a fura szerkezetet lehet motorblokknak nevezni. Sok évvel ezelőtt Andróczi Balázs megemlékezett a Chrysler Multibank motorról, ami egy olyan hajtómű, ami gyakorlatilag hat darab, soros hathengeres benzines autómotor összelegózásával vált harckocsi mozgatására is alkalmas műszaki kényszermegoldássá. Jól látszanak a hengerfejek, a csúnyán elkorhadt vízhűtő lamellái, semmi kétség, ez nem a kilenc hengeres Continental csillagmotor. Ezt a Shermant egy harminchengeres, 21 literes szörny mozgatta. Mára már nem sok maradt belőle, de így is elég impozáns.

De a tanknak is elég sok alkatrésze hiányzott, egy részét megette a rozsda, más részét láthatóan lángvágókkal kaszabolták le a teknőről. Ahogy egy második világháborús témákkal foglalkozó fórumon olvasni lehet, jó eséllyel az amerikai hadsereg 191-es Harckocsizó Zászlóaljának egyik járművét találták meg a Dél-Francia tengerpart homokjában. Hogy ez a tank egy DD (Duplex Drive), azaz kétéltű Sherman volt-e? Azt mondják, 99 százalék a valószínűsége, hogy egy a partra sikeresen kiúszó, speciálisan kialakított Sherman maradékait nézheti meg bárki, aki a Sainte-Maxime mellett teljesen véletlenül felfedezett roncsot megtalálja a parkoló mellett. Nincs kitáblázva, nem könnyű észrevenni a Nartelle-i strand mellett a földből kiálló emlékművet, de itt a google-kép, aki arra a jár, így már egyszerűbben rátalálhat.

Tehát, ha minden igaz, ez a viszonylag friss, vízállóvá tett Sherman 1944. augusztus 15-én szépen kiúszott a partra (ez azért nem minden DD-Shermannek sikerült, volt olyan, amit más partraszálló járművek keltette hullámok süllyesztettek el), majd aknára futott és járóképtelenné vált. Az amcsik szépen ott is hagyták valahol a homokban, volt sok más egyéb és fontosabb dolguk is, mint hogy egy rommal bohóckodjanak. Aztán a következő pár évben leszedték róla a tornyot, meg még ezt-azt, de nagyon sokáig a környékbeli kölykök mászókája is volt (itt egy kép egy bajszos francia bácsiról, aki még mielőtt bajszos francia bácsi lett, mosolygó, tankon pózoló francia fiatal volt). Majd az idő, a sok apály-dagály megtette dolgát, a Shermant elnyelte a föld. Évtizedekig sokan azt hitték, csak egy öregek által sokat emlegetett legenda a Sainte-Maxime-i tank.

Aztán jött egy durva vihar 2011-ben, ami után egy helyi tájépítész, aki a feleségével sétálgatott a tengerparton, felfedezett egy nagy, rozsdás koloncot. Innen viszonylag gyors és egyenes út vezetett a Sherman kiemeléséig és megtisztításáig majd kiállításáig. Érdemes ezen a linken megnézni a kiemelés és tisztogatás alatt készült videót. Különösen az utóbbi tetszik nagyon. Mert én bizony a nyakamat tenném rá, hogy nekiálltam volna slaggal lecsapatni az évtizedes mocskot, de nem így a leleményes franciák. Mert ugye mi van a tengerparton igen sok? Tengervíz. Abba meg csak bele kell mártogatni a saras tankot, a víz meg szépen leáztat róla minden homokszemcsét. Persze kell hozzá egy igen masszív daru is, de az meg a kiemelés miatt már úgyis ott volt. Zseniális.

A sajtóutat mintegy keretbe helyezte a Willys Jeep-konvoj, amivel a Cannes-i dugóban futottunk össze, mikor a filmfesztivál mellett araszolgatva tartottunk a reptérre. Míg mindenki a promenádon a neves filmsztárokat leste, én voltam az egyetlen hülye, aki a kocsi ablakából kilógva a minden hollywoodi mozicsillagnál híresebb Jeepek miatt sikoltozott. Mert ezek a minden terepjárók ősanyjának tekinthető gépek már vagy hetven éve ott vannak minden második világháborús filmben, és még akkor is ott lesznek, amikor a most aktuális sztárok már mind a negyvenkettedik ráncfelvarráson és zsírleszíváson is túl estek már.

Kattintsanak bármelyik képre, a galériában van még több fotó a Shermanről és pár Willysről is.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.