A legszebb modern BMW

2016.09.01. 16:53
19 hozzászólás

A kilencvenes évek végén a BMW éppen nagyon érezte a formatervezést, bizonyos szempontból talán itt értek a csúcsra: az E46-nál kevés harmonikusabb forma létezik, az E38-as 7-es BMW – A szállító-hetes - úgy tudott egy túlméretes bárka lenni, hogy nem tűnt annak, az E39-es 5-ösnek pedig igazán nem volt nehéz dolga, hogy szebb legyen, mint a kortárs pápaszemes Merci. Jól néztek ki, de hiányzott a palettáról egy olyan gép, amitől úgy istenesen leesett az ember álla, hiszen az ihletett szépségű 8-as már az utolsókat rúgta, az M3-as meg kellően kemény volt, de az M-pakettes 320d-k tengerében jedi-érzék kell a kiszúrásukhoz. Komolyan, van, aki még a kopoltyút is kivágatja a sárvédőn.

Ekkor történt, hogy a BMW igazgatótanácsa Dél-Franciaországban töltötte a hétvégét mivel mással, mint veteránok vezetésével, és a flottába valahogy egy BMW 507-es is bekerült. A gyönyörű nyolchengeres roadster 1956-ból, ami előtt még ma is langyos tócsává olvad az egyszeri férfiember, és azon a bizonyos hétvégén el is hangzott a mindenki fejében visszhangzó kérdés: fantasztikus ez az autó, miért nincs ma ilyenünk?

Legalábbis Henrik Fisker, a BMW akkori formatervezője így emlékszik vissza az interjúban, amit a Petroliciousnek adott, arról mesélve, hogyan is jött az ötlet a Z8-hoz. A vezető tervező dobta be a kérdést, hogy nincs-e valakinek kedve megtervezni egy modern 507-est, ami úgy örökíti a formát, mint ahogy a Porsche 911 fejlődött az évtizedek során. Fisker nem egy új 507-est akart tervezni, hanem egy új roadstert, amiben benne van az előd öröksége. Nyár volt, mindenki szabin, én meg önként jelentkeztem a feladatra, amolyan kötöttségek nélküli gyakorlatként – így Fisker.

A tervező szenvedélyesen belebolondult a munkába, mindössze öt kollégájával dolgozott rajta – a beltér Chris Bangle-nek jutott -, tulajdonképpen nem hivatalosan. Szerinte ezért tudott annyira tiszta lenni a formaterv, mivel nem a hagyományos engedélyeztetési eljárással készült. Amikor megmutattuk az igazgatótanácsnak, azonnal zöld utat kapott a terv, anélkül, hogy tudtuk volna, hogyan csináljuk meg. Bár a BMW használt már korábban létező elemeket – például az első futómű az 5-ösből, a hátsó a 7-esből érkezett -, maga a Z8 egy önálló platformot kapott: teljes egészében alumíniumból készült, és a korabeli M5 S62 jelű V8-asát kapta meg, ami 4,9 literből hozott ki 400 lóerőt és 500 newtonmétert. Érdekes, hogy a hátsó világítótestek és az irányjelzők tulajdonképpen neoncsövek voltak, ezért jellegzetesen villannak fel.

Akkoriban a BMW-nek háromfilmes szerződése volt a James Bond szériával, az elsőbe a Z3-ast, a másodikba a 7-est lőtték el, és amikor a producerek egyeztettek a harmadik filmről, kiszúrták a Z8 látványterveit Münchenben. Innentől kezdve más autó szóba sem jöhetett, egy baj volt csupán, még csak vezethető prototípus sem létezett, nem hogy kész autó. Megoszlanak a vélemények arról, hogy mit használtak végül a filmben, hol Shelby Cobra replikák alvázaira hivatkoznak, hol pedig ilyen-olyan Chevy-kre, de a lényeg, hogy Bond még csak egy üvegszálból formázott dobozban ült, valamilyen alvázon.

Fisker utólag azt mondta, hogy annál a jelenetnél, amikor hosszába szétfűrészelték a BMW-t, kedve lett volna sírva kirohanni a teremből, hiszen nem látta a forgatókönyvet, nem is tudta, hogy néhány körfűrész lesz a kocsi vége. Ettől függetlenül a Z8 már a gyártása alatt klasszikussá vált, és a BMW 50 éves alkatrész utánpótlást ígért az autóhoz. Ez volt az első BMW ami belépett az 100 ezer dollárnál drágább autók klubjába – 128 ezret kértek ért- és ennyiért már Ferrari 360-ast adtak, habár a Car and Driver tesztje szerint a BMW volt a jobban vezethető a két autó közül. A Z8 ennek ellenére sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: 1999 és 2008 között akartak évi 2000 darabot eladni, ám a gyártás 2003-as leállításáig mindössze 5703 darabot vittek el, és valószínűleg az sem sokat segített, hogy az autó összegyűrte magát. Pénzügyileg tehát bukás volt az autó, ellenben jól mutat poszteren, és sok gyerek aludt el úgy, hogy egy Z8 képe lógott az ágya felett. A félálomban feltűnő BMW embléma pedig hatékonyan befolyásolja a márkapreferenciát.