50 évig eltemetve

2017.02.01. 17:12
41 hozzászólás

Kedvelem az időkapszulákat. 18 évesen én is lapátot ragadtam pár ismerőssel és elástunk egy palackot, benne cetlikkel, amikre ráírtuk, hogy ki szerint mi lesz vele tíz év múlva. Mivel Amerikában minden nagyobb, ott markolót ragadtak és egy vadi új autót ástak el 1957. június 15-én.

A kocsi egy 1957-es évjáratú Plymouth Belvedere volt, mindössze négy mérfölddel az órájában. Tulsa városa kitalálta, hogy megmutatják a 2007-es év lakosainak, milyen autókkal jártak ekkoriban az emberek. A kesztyűtartóba bedobták az autó kulcsait, egy doboz cigit, egy női táska ekkoriban jellemző tartalmát, és egy kifizetetlen parkolójegyet. A csomagtartóba bekerült pár doboz sör, és négy gallon benzin, hátha a jövőben már nem lesz üzemanyag, amivel be lehetne indítani. Ástak egy nagy gödröt, kiöntötték körben betonnal - ami elvileg atombiztos volt -, majd mehetett bele a kocsi fél évszázadra megpihenni.

A jármű egyúttal egy nyeremény is volt, egyfajta tombolán. 812 lakos nevezett be rá, akiknek meg kellett tippelniük, hogy mennyi lesz a város lakossága a kihantolás időpontjában, 2007-ben. Nevük felkerült egy mikrofilmre, és azt is bedobták a kesztyűtartóba. Mivel nemcsak az autóról, hanem a városról is meg akartak emlékezni, ezért a szarkofágba bekerült az autó mögé egy fémhordó, és mielőtt azt lehegesztették volna hermetikusan, beledobtak pár dolgot. Többek közt légifotókat a városról, üzenetet a polgármestertől, némi motorolajat az autóhoz, egy 48 csillagos amerikai zászlót, és a tombola résztvevőinek neveit és tippjeit, papír alapon. A jövőbeni nyertesnek nyitottak ekkor egy 100 dolláros bankszámlát is. Az autót bebugyolálták vízhatlannak, majd lezárták a betonkoporsót és egy emléktáblával jelölték meg a helyszínt. Ötven év telt el.

2005 körül már elkezdődtek a kihantolás előkészületei, míg végül 2007. június 14-én feltárult az autó kriptája. A kíváncsi tekintetek előtt rögtön világossá vált, hogy a földbe helyezett betonbunker lehet, hogy bombabiztos volt, de a víznek nem tudott ellenállni. Ugyanez volt igaz az elvileg vízálló burkolatra is, amit az autóra raktak. Volt dolguk a szivattyúknak, mert az autó tetejéig ért a sáros víz, ami keveredett az autóból időközben kifolyt folyadékokkal is, mindez mohón rágta a fémet öt évtizeden át. A pusztítás minden képzeletet felülmúlt, amin a nagyközönség is szörnyülködhetett másnap, június 15-én, mikor is az autó színpadra került. Már az odaszállítás is óvatosságot igényelt, a hátsó laprugókat kirágta a helyükről a rozsda, az autó fara szinte a földet érte, a kasztni alig bírta el saját magát. Nagy meglepetésre némi törölgetés után a lökhárító krómja még mindig büszkén csillogott. A gumik némelyike meg tudta tartani a beléjük pumpált levegőt, és felismerhető volt az egyiken az eltemetéskor ráírt aláírások többsége is. A beltér azonban gyakorlatilag megsemmisült, vele együtt a kesztyűtartóba helyezett tárgyak többsége is. Az indítókulcs úgy, ahogy volt, eltűnt, természetesen az ide helyezett mikrofilmből sem maradt semmi. De többek közt egy rúzs és két fésű felismerhető maradt. A motor egy óriási rozsdás vastömbbé lett. Az autó mögé helyezett fémkapszula tartalma viszont teljesen sértetlenül élte túl az évtizedeket.

A Miss Belvedere nevű kocsi azonban ekkor valakinek a tulajdonává vált, hiszen a tombolának ez volt a fődíja. Raymond Humbertson tippelte meg legpontosabban a lakosságot, aki mindössze 2286-tal vétette el a pontos számot. A szintén megnyert bankszámlán lévő 100 dollár 700 dollárosra hízott időközben. Átvenni azonban nem tudta a nyereményeit, mert 1979-ben meghalt. Felesége 1988-ban. Gyermekeik nem voltak. Így került a legközelebbi rokonokhoz, a testvéreihez, akik már nem mai sütések voltak 2007-ben sem, 90 környékén jártak. Mihez kezd három idős hölgy egy halom rozsdás vassal, amit kézzel össze lehet gyúrni gombóccá, mint holmi celofánt?

2007 novemberében került képbe az Ultra One nevű cég, mely vállalta, hogy elvégzi a rozsdátlanítást, és valahol máshol kezdetét veheti majd a felújítás. Hat hónapot mondtak a munka elvégzésére, belekalkulálva esetleg némi csúszást. 2008 júniusában készült egy videó, amint látható volt, hogy még folynak a munkálatok. Ezen év decemberében a cég váratlanul mindent törölt a honlapjának fórumáról, ami az autóról szólt. 2009 májusáig nem is lehetett tudni semmit, ekkor friss képek kerültek elő, melyeken látható volt, hogy kívülről a rozsda el lett távolítva. Beszereztek egy rozsdamentes donor autó karosszériát is, melyről a főbb részeket át tervezték tenni, hogy a kasztni állapota helyenként fel legyen javítva. A jelek biztatóak voltak a jövőt illetően. Majd ezt követte pár évnyi csend.

2012-ben a New York Times meglátogatta az Ultra One-t, hogy megnézzék az aktuális állapotot. Az autó be volt dobva egy sarokba, magára hagyva. Mint kiderült, a cégtulaj már beleölt jelentős mennyiségű pénzt, így miután kívülről megvoltak a rozsda lepucolásával, abbahagyták a projektet. A hajtás érintetlen, ahogyan a motor is. A műszerfal és a kormány kivételével a beltér is. Az autó tulajdonosainak egyike ekkor már betöltötte a századik életévét is, nem akartak különösebben foglalkozni ezzel az ingóságukkal. Tulsa városa sem akarta kiállítani az autót, pedig Dwight Foster (az Ultra One vezetője) és a tulajdonosok is felajánlották Miss Belvedere-t. Méltatlan helyzetbe került ez az idő rágta látványosság, hirtelen senkinek sem kellett.

Mire már többen felháborodtak, hogy így nem lehet bánni egy hölggyel, 2015-ben végül eldőlt a sorsa. Foster új otthont talált neki, a Historic Auto Attraction múzeumban lesz kiállítva az időkapszula, remélhetőleg még újabb évtizedekig látványosságot nyújtva a látogatóknak.

Azonban úgy tűnik, hogy az autó kriptába tételére rá lehet szokni. Tulsa városa nem bírt magával, 1998-ban fogott egy Plymouth Prowler prototípust, és bezárta egy kriptába ötven évre. Valaki ekkorra már kipihente magát és gyanút fogott, hogy a föld alá nem biztos, hogy túl bölcs dolog lenne helyezni, pedig ekkor a Belverede kiásása még majdnem tíz évet váratott magára. Így a felszínen került egy bunkerbe. Hogy ez milyen állapotban fogja túlélni a rá kiszabott sorsot, az 2048-ban kiderül.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.