Ugye nem hengerfejes? Ugye nem?

2018.05.13. 11:10 Módosítva: 2018-05-14 15:08:39
34 hozzászólás

Amikor megvettem a kék Sierrát, egészen nyugodt voltam az előélete miatt – húsz éve egyetlen gazda, láthatóan minden szükséges törődést megkapott. Ami nyűgjei vannak, majd apránként megoldom, elsőre semmi nem tűnt nagy dolognak. De aztán jöttek a gondok...

Félreértés ne essék, tudom, hogy ezt most én b..sztam el. Vétel után gyorsan meglett, hol folyik a hűtővíz: az utastérben a szőnyeget áztatta a radiátor, kilyukadt és eresztette a fagyállót. Pár óra fetrengős-derékkitekerős szereléssel kicseréltem a pár ezer forintos fűtőradiátort, kidobtam a beleszilózott, haszontalan termosztátot – rendesen bemelegedett a kocsi, volt megint fűtésem, nem eresztette a fagyállót, minden faszának tűnt.

Aztán elkezdet megint nem fűteni. Nem nagyon, csak kicsit. De nem volt melegedő fagyállószag, nem volt pára a szélvédőn. De nem aggódtam eleinte, viszonylag rövid távokat mentem, nem tűnt fel a fűtés hiánya. És ugye nem is forralta a vizet, a hőmérő épp csak elhagyta a hideg tartományt. Aztán egy idő után pont emiatt elkezdtem aggódni. Mert ugye lehet, hogy tényleg nem melegedett be a motor. De az is lehet, hogy a jeladó nem tudja mérni a víz hőmérsékletét, mert a hengerfejben nincs is elég víz, amit mérni tudna.

Sajnos ez utóbbi volt a probléma. Ránéztem a kiegyenlítőtartályra, és egy csepp fagyálló nem volt benne. Utánatöltöttem, lett is meleg, arra gondoltam (ilyenkor az ember folyton best case scenariokban gondolkozik: biztos csak annyi volt hogy...), nem sikerült rendesen légteleníteni magát az első körben, csak szépen folyamatosan kiböfögte a beszorult levegőt és most kell belelötyögtetni a hiányzó fagyállót. Csak hát sajnos pár nap múlva megint hiányzott a hűtővíz. És elkezdett a motor bubogva járni, hallhatóan 3-3,5 henger ment csak.

Természetesen tovább próbálkoztam, hátha csak valami apróság miatt jár furcsán a motor. Vettem négy új gyertyát, kikaptam a régieket, szépen egymás mellé tettem. Jól látszott, a négyes hengeré tisztább, mint a többi. Persze lehetne az is, hogy az a gyertya épp beszart, és a korábbi lerakódásokat az elégetlen benzin lemosta, de akkor ez a gyertya benzintől kéne hogy tocsogjon. Nedves is volt, de a gázlámpa lángjától nem gyulladt meg, tehát nem benzin - sajnos itt már egészen biztos voltam benne, megszívtam. Mert ebben a hosszában beépített soros motoron a negyedik a legutolsó henger, ez van a legközelebb a tűzfalhoz, az esetek nagy részében ha hengerfej-probléma lép fel, az valamelyik hátsó hengernél jön elő, mert az hűl a legrosszabbul.

Azért persze kicseréltem a gyertyákat, megnéztem, hogy van-e szikra. Aztán persze hidegen még nem annyira, de amint bemelegedett, megint dadogott. Figyeltem a kipufogót, ami ugye addig, amíg hideg a motor, illetve a kipufogó rendszer, nagy hidegben láthatóan gőzöl, de ez ilyenkor normális. Aztán mikor minden be- és átmelegszik, már nem szabad látványosan gőzölnie. De ez, ha nem is nagyon durván, de gőzölt.

Ebből rögtön le is lehetett vonni pár következtetést, Az egyik, hogy az négyes hengernél van valami gebasz, ott megy be a hűtővíz az égéstérbe. Olajjal nem keveredett, sem a kiegyenlítőtartályban, sem a blokkban nem volt majonéz. Viszont a hengerben a nagynyomású gőz szépen megtisztította a gyertyát, azért nézett ki másképp, mint a többi. A másik következtetés, hogy jelentős mennyiségű szerelés vár rám, lehet levenni a hengerfejet, aztán keresni egy gépműhelyt, amelyikre rá lehet bízni a hengerfej gatyába rázását, és közben érdemes leadni a rendelést egy tömítéskészletre. Meg hengerfejcsavarokra és vezérműlánc-feszítőre.

Majonéz a motorban

Majonéz? Igen, mindenki csak így emlegeti azt a trutymót, ami akkor képződik amikor a meleg olaj a meleg vízzel keveredik. Ha ilyet lát az ember nagy mennyiségben a hűtőrendszerben vagy a motorolajban, lehet aggódni, és erősen szorítani a zsebünket, mert drága lesz. Azt gyorsan megjegyzem, hogy nem kell minden esetben pánikolni, amikor majonézt látunk mondjuk az olajbeöntő belső felén. Sokszor előfordul, hogy ha egy motort csak rövid távokon használnak, a motor nem tud rendesen átmelegedni, és a hideg felületeken lecsapódik a hőkülönbség miatt képződött pára, ami persze ilyenkor majonézessé tud válni. Ez a trutymó aztán, ha az ember rendesen használja az autót (mondjuk megy egy Győr-Budapest távot), rendesen át tud melegedni a motor minden porcikája, elpárolog a kondenzvíz, trutyi meg volt-nincs.

Tehát az, hogy szét kell kapni a motort, az már biztos volt, csak azt nem lehetett tudni, mit találok a hengerfej leemelése után. Csak a tömítés van oda, vagy a hengerfej is megrepedt? Mert hogy azzal biztatnak a különböző fórumok, hogy a DOHC motoros Sierrák sajna hajlamosak hengerfej-repedéssel reagálni a túlzott hőterhelésre. De ezt előre nem lehet tudni, szóval csapjuk fel a Haynes-t, gyűrjük fel az ingujjunkat (ezt azért inkább nem, nulla fok körüli hőmérsékletek voltak, mikor az udvaron nekiugrottam a Sierrának), és röpködjenek a csavarok. Viszonylag gyorsan és fájdalommentesen sikerült eljutni addig a pontig, hogy a hengerfej kézben volt.

Így már sokkal jobban lehetett látni, hol is eresztett át a tömítés, az is jól észrevehető volt, melyik hengerbe jutott a vízből: a négyes henger dugattyújának a teteje és az égéstere pont úgy nézett ki, ahogy egy alapos gőzborotválás után ki kell néznie. De repedést szabad szemmel nem láttam, nem tűnt óriásinak a baj.

Mondjuk az igaz, hogy a beömlő és kipufogó szelepek szárainál ocsmány lerakódások, koksz és olajsár látszott – a szelepszárszimmeringek tényleg gatyák. Talán jobb is, hogy szét lesz kapva a hengerfej és szépen rendbe lesz téve. Lassan meggyőzöm magam róla, hogy igazából nem is szívás ez a hengerfej le-fel, eleve így akartam.

Már csak kell egy gépműhely, amivel az ismerőseimnek jó a tapasztalata, megfizethető áron dolgozik és nem a világ végén van. Ott majd megmondják, rá kell-e olvasni a hengerfejre (és kereshetek egy másikat), vagy felújítható.